Semmisnek nyilvánította a Fővárosi Ítélőtábla az Andrássy út 47. adásvételi szerződését. A szeptemberi döntés mindenképpen mélyütés volt a szocialista vezetésű önkormányzatnak, amelynek előző négy évét átszőtték a nagy értékű ingatlanokkal kapcsolatos botrányok. A Liszt Ferenc tér sarkán álló pazar bérház lakói azonban a számukra kedvező ítélet után sem nyugodhatnak meg. Merthogy vannak kiskapuk.

Az Andrássy út történetének egyik legjelentősebb állomása, amikor az immáron Andrássy Gyula miniszterelnökről elnevezett utat 2002-ben a világörökség részévé nyilvánították. Ez azonban mit sem változtatott egykoron patinás épületeinek napjainkra lepusztult látványán. Az idelátogató turisták által is tarthatatlannak tekintett állapotokat, egyben saját pénzügyi gondjait a VI. kerületi önkormányzat eladásukkal próbálta orvosolni. Mivel az eladásra szánt ingatlanok egyike sem tartozik a kincstári vagyonkörbe, így az államnak nem volt kötelező elővásárlási jogával élni, amit viszont megtehettek volna a bérlők, ha tudnak róla. Ekkor kezdődtek a gondok. A kerületi önkormányzat több esetben nem is értesítette őket eladási szándékáról, holott, mint például az Andrássy út 21. esetében, szívesen éltek volna ebbéli jogukkal, hiszen a négyzetméterenkénti 37 ezer forintos vételár – ennyiért egy jobb szőnyegpadlót lehet kapni – még a kötelező felújítás várható költségeivel együtt is ordítóan kedvező volt. Mellesleg a közeli Divatcsarnok épületét körülbelül 3 milliárdért vette meg a luxuslakások építésére szakosodott luxemburgi Orco Property Group. Az Andrássy út 21. bérlői azonban hiába reménykedtek. A zsíros üzletet nem nekik szánták. Az önkormányzat ugyanis egy aljas húzással nem eladta, hanem elcserélte az ingatlant, és ezzel kijátszotta a bérlők elővásárlási jogát. A csere nem volt egy bomba üzlet: a 4600 négyzetméteres palotát egy 400 négyzetméteres fürdőszobaszalonra cserélte. A szerencsés cserepartner azért még ráígért 300 millió forintot, valamint vállalta a lakók elköltöztetését és az épület felújítását. A baj az, hogy az épület bérlői – nem ok nélkül – úgy érezték, kijátszották őket, ezért egyesületet alapítottak és bírósághoz fordultak elővásárlási joguk kimondásáért. Elkezdődött a per, de a pereskedés alatt az árusítás zavartalanul folyt. Sorra jöttek a további eladások. A világörökségbe tartozó Andrássy út 3., 8., 19., 23., 47., 52., 68. számú épületei egyedi műemléki védelem alatt is állnak. Közülük a 3. és a 47. eladása különösen nagy vihart kavart. A 3. szám alatti palotát Czigler Győző tervei alapján 1886-ban építtette az ásványvíz-forgalmazással foglalkozó Saxlehner András. 1938-ban a Magyar Királyi Postához tartozó Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége költözött az épületbe, amelynek helyét 1972-ben a Postamúzeum vette át. Üzemeltetője és bérlője, a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány több mint 100 millió forintot áldozott a Lotz Károly-freskókat is tartalmazó művészeti alkotások helyrehozatalára, valamint az épületre. Noha az állami vagyonátadó bizottság 1993-ban az önkormányzat számára feltételként szabta, hogy az épületben a múzeumi feladatkört fenn kell tartani, ez a kikötés a 2004-es adásvételi szerződésben már nem szerepel, amiért az alapítvány be is perelte a kerületi önkormányzatot. Az akkor újonnan alakult és még bejegyzés alatt álló A3 Express Kft. mindössze 328 millió forintért jutott a palotához, amit egy derék ukrán befektetőknek adott tovább a vételi joggal együtt, tőlük a V. S. Á. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. birtokába került és szerzett jogosultságot az épület megvételére. Az eset jól tükrözi, hogy a piaci áron aluli eladás több új tulajdonosnak is csupán ingatlanüzletet és nem valódi befektetést, felújítást, az örökség megőrzését jelentett. A legcifrább eset azonban az Andrássy út 47. számmal történt, ahol az önkormányzat 2004. novemberi döntésével még az erre vonatkozó törvényt – mely szerint a 20 millió forint feletti vagyoneladás esetében kötelező a pályáztatás – is lazán 200 millióra módosította, csakhogy pályáztatás nélkül minél előbb túladhasson az épületen. Ennek előzménye volt, hogy egy, a ház harmadának bérleti jogát már megszerző, Magyarországon élő belga vállalkozó, ENNET nevű kft.-je 150 milliós vételi ajánlatot tett az épületre, vállalva a lakók kiköltöztetését és az épület felújítását. Bármilyen hihetetlen, az önkormányzatot az sem zavarta, hogy a vevőnek már 6 millió forintra rúgó bérletidíj-tartozása volt. Illés Zoltán (Fidesz) szerint a ház akkori, lakók nélküli állapotban becsült értéke 694 milliót tett ki. Az egyik bérlő, az épületben lévő kávézó tulajdonosa, Losonczy Pál az m1 egyik november 27-i adásában elmondta, hogy amint tudomást szerzett az eladási szándékról, azonnal felkereste Fürst György gazdasági alpolgármestert, aki közölte vele, hogy az épületet valaki már megvette. Losonczy a műsorban elmondta, hogy egy ismerőse egy társasági vacsorán hallotta, hogy az eladás 150-200 millió között volt, és még ugyanennyi a „szétdobandó” összeg. Losonczy bírósághoz fordult az adás-vételi szerződés semmissé nyilvánításáért, és nyert. Igaz, ezt megelőzően a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2005. április 12-én törvényességi észrevételt tett, amelynek alapján a képviselő-testület 14/2005. (V. 23.) számú rendeletével módosította is a hivatal által törvénysértőnek minősített saját, 25/2004. (V. 25.) számú rendeletét. Dr. Forgács Imre hivatalvezető megkeresésünkre elmondta, hogy törvényességi ellenőrzési hatáskörük a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntéseknél kizárólag a döntés jogszerűségére irányulhat. Az adásvétel esetében az érintettek bírósághoz fordulhatnak, a gazdálkodási döntések esetében a hivatal legfeljebb felkérheti az Állami Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására. Törvényességi észrevételük egyébként az önkormányzat összes, versenytárgyalás nélkül elidegenített ingatlanára vonatkozott. Döntésük helyességét az Andrássy út 47. esetében a Fővárosi Ítélőtábla is igazolta, amikor 2006. szeptember 21-i ítéletével megállapította az ingatlanra kötött adásvételi szerződés semmisségét. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A történetnek azonban még nincs vége. Dr. Hegedűs Lászlótól, az önkormányzat által megbízott ügyvédtől megtudtuk, hogy a 150 millió forintos készpénzfizetés mellett az ingatlan teljes felújítása mintegy 850 millió forintot tesz ki, a bent lakó bérlők kártalanítása pedig a tárgyalásoktól függően legkevesebb további akár 500 millió forint is lehet. Ez együtt másfél milliárdra rúghatna, ha nem volnának a jogban kiskapuk. De vannak. Hassay Zsófia, a Fidesz frakcióvezetője szerint ismert gyakorlat, hogy az új tulajdonos a korábbi bérleti díjak megtartása mellett egy évig egyezkedik a bérlőkkel. Egy év után a bérleti díjak egyoldalú, úgymond piaci szintre emelésével kényszerhelyzetbe hozhatja őket. De nézzük tovább Hegedűs László válaszait. Az ítélőtábla döntése – a semmisség kimondása – egy hibás önkormányzati jogszabály alkalmazása miatt történt. Ezt a jogszabályt az önkormányzat azóta megváltoztatta, a bíróság viszont nem rendelkezett az eredeti állapot visszaállításáról, így az ítélet a tulajdonviszonyokat nem érinti. A semmisség megállapítása tehát nem az értékviszonyok, hanem a jogszabály helytelen alkalmazása miatt történt. Az önkormányzat egyébként felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, nyilatkozta lapunknak az ügyvéd, aki elmondta, hogy büntetőeljárás valakivel szemben akkor állapítható meg, ha az alapos gyanút valakivel közlik, márpedig az önkormányzatnál ilyenről nem tudnak. Dr. Hegedűs László véleménye szerint egy bizottság elidegenítésről szóló döntése után – akár a hűtlen, vagy akár a hanyag kezelésről van szó – csakis akkor lehet a büntetőjogi felelősséget megállapítani, ha az idegen vagyon kezelője az ebből eredő kötelességét szándékosan vagy gondatlanul megszegi, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Jelen esetben vagyoni hátrányról nem lehet beszélni, csak előnyről, hiszen az eladás nélkül az önkormányzat anyagiak híján nem teljesíthette volna az ingatlan állagmegóvására vonatkozó kötelességét. Érdekesen ismerős érvelés. Ezen az alapon el lehetne adni két forintért a pesti Nagykörutat a hidakkal és a budai hegyekkel, hiszen az is óriási előny volna, ha a fővárosi önkormányzatnak sem kellene teljesítenie „anyagiak híján” a rá háruló „állagmegóvására vonatkozó kötelességét”. Mellesleg szólva, éppen valami hasonló történik országos szinten is. Kórházak, vasutak és egyebek ügyében szerez óriási előnyt a Gyurcsány-kormány. Hassay Zsófia viszont arról tájékoztatott, hogy a Fidesz-frakció a gyanús ingatlanügyekkel kapcsolatban többször is ad hoc vizsgáló bizottságok létrehozását kezdeményezte – a jövőben a jegyző felelősségre vonását is javasolni fogja – , de az MSZP-s Verók István polgármester által vezetett és számszerű többségben lévő MSZP-SZDSZ-képviselők ezt leszavazták. Ezt azonban elhallgatták az ajánlószelvények gyűjtésekor, és a tájékozatlan lakásbérlőket becsapták azzal, hogy ők nem szavazták meg a házak eladását. Pedig megszavazták. Óriási előnnyel. szaki