Elöregedő falvak a Balatonnál

2015 óta több mint 500 milliárd forint területfejlesztési és idegenforgalmi célú forrás érkezett a Balaton-térségbe. A legjobb helyzetben a part menti települések és a nagyobb városok közelében levő helységek vannak. Az évtizedes gyarapodás áldásait a régióba érkező turisták mellett az állandóan itt tartózkodó őslakosok és az újonnan betelepülők is élvezhetik. Utóbbiakat azonban főként a békés nyugdíjas évekre vágyó idősebb korosztály tagjai alkotják. Az elöregedést a születésszám egyelőre nem tudja kompenzálni.

Kell a beavatkozás

Folyamatosan követi a régió népességi adatainak alakulását, a társadalmi-gazdasági folyamatokat, illetve az infrastrukturális és környezeti változásokat a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezeteként létrejött Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportja. E munka eredményeképpen fogalmazza meg a BFT a Balaton területfejlesztéséért felelős szervezetként a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciót.

2022-es kérdőíves adatfelvételük során a 180, tó környéki helység településvezetőit kérdezték többek között a be- és kiköltözés anomáliáiról, a szolgáltatások és az infrastruktúra színvonaláról, valamint a beilleszkedési problémákról.

– Az általunk megkérdezett polgármesterek csaknem 50 százaléka az elöregedést tartja az adott térség és település legfőbb népesedési problémájának – hangsúlyozza Fekete Károly kutatásszervező. – A kiemelt övezet népességének öregedési indexe az elmúlt húsz év távlatában folyamatosan és gyorsuló tempóban emelkedik, ráadásul ez a szám az országos átlagnál is mintegy 1,6-szer nagyobb. A KSH szakembereivel közösen készített népesség-előrebecslési kutatásunk szerint újabb népességmegtartó beavatkozások nélkül 2062-re a jelenlegi 273 ezerről akár 184 ezerre is csökkenhet az életvitelszerűen itt élő lakosság száma. Ami azért is aggasztó, mert ebben a régióban jelenleg egy inaktív lakost két gazdaságilag aktív polgár tart el. Az aktuális tendenciák mellett azonban 40 év múlva ez az arány 1:1-re csökkenhet.

A területfejlesztő geográfus hangsúlyozza, hogy a Balaton térségében az elmúlt 8-10 évben rendkívüli beruházások zajlottak az uniós és hazai fejlesztési és idegenforgalmi támogatásoknak köszönhetően, soha nem látott nagyságrendű, mintegy 500 milliárd forint értékben. Ennek hatására a Balaton-térség fokozatosan felértékelődött, ami jól tetten érhető elsősorban a part menti települések ingatlanárainak dinamikus emelkedésében.

– A presztízserősödést lekövetik a vándorlási mutatók is. 2015 és 2021 között 15 ezer fős belföldi vándorlási népességnyereséget könyvelhetett el a térség, miközben a természetes szaporodási ráta elmarad az országos átlagtól. Fontos kiemelni, hogy a Balatonhoz két évtizede főként a minőségi nyugdíjas éveire berendezkedő réteg költözik. Kutatásaink szerint a legtöbb betelepülő a fővárosból és a budapesti agglomerációból érkezett. De Kelet-Magyarországról, többnyire alföldi településekről, például Szegedről, Békéscsabáról és a dél-alföldi városok vonzáskörzetéből is sokan választották a tó környékét a közelmúltban.

Kukorékoljon-e a kakas?

Az adatközlők becslése szerint jelenleg mintegy nyolcezer külföldi állampolgár állandó lakosa van a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek, e tekintetben Zala vármegye a meghatározó. A térségben összesen 27 ország állampolgárai vannak jelen, a legnagyobb számban németek, osztrákok és hollandok.

Fekete Károly arról is tájékoztat, hogy a vizsgált települések egyharmadán okoz kisebb-nagyobb konfliktusokat az újonnan beköltöző magyar és külföldi lakosok növekvő száma. Sok esetben a másfajta életritmus, az elvárttól és megszokottól eltérő színvonalú szolgáltatások és infrastruktúra miatt.

Az ország különböző pontjairól érkezők beilleszkedési nehézségeiről sokat tudna mesélni Biró Róbert, a Zala vármegyei 1500 lelkes Balatongyörök 2010 óta hivatalban levő polgármestere.

– Annak érdekében, hogy ne árasszanak el bennünket a lakóparkok és ne boruljon fel a település hagyományos szerkezete, a képviselő-testület építési korlátozást vezetett be a lakóövezetekre, hogy egy telken csak egy lakóegység épülhessen. Tapasztalataink szerint ugyanis a lakóparkokba zsúfolt családok között mindennaposak a konfliktusok. A nézeteltérések megoldását rendszerint az önkormányzattól várják. Nálunk is volt már probléma a kakas kukorékolásából, de találkoztam olyan városlakóval is, aki a templom harangozási rendjét szerette volna megváltoztatni… Sokan a zártkerti ingatlanoknál úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak a szőlőművelési kötelezettségek, valamint az építési korlátozások, de azt sem értik, miért baj az, ha engedély nélküli magánbejárókkal szaggatják szét az egybefüggő vízparti nádasokat. Mint befogadó közösség egy bizonyos határig mi, őslakosok is igyekszünk alkalmazkodni a nyaralók és a betelepülők igényeihez, de nem mindenáron!

Amint Biró Róbert fogalmaz, a balatoni őslakosok is változnak az őket folyamatosan érő külső hatásokra, de mivel gyökereiktől sem tudnak elszakadni, tulajdonképpen „félúton megragadtak a városi és falusi lét között”. A polgármester nagyon izgalmas kérdésnek tartja, hogy mi lesz a Balaton-melléki lakossággal a jövőben. Balaton­györökön az elmúlt két évtized során szinte megduplázódott az állandó lakosok száma, és az itt élőknek már húsz százaléka külföldi állampolgár.

– Nemcsak a külföldiek, de a tehetős magyarok is előszeretettel fektetik be a pénzüket a Balatonnál, a négyszeres-ötszörösre emelkedett ingatlanárak ellenére is. Az erdők, szántók, rétek, nádasok jelentős része már nem a helyiek kezében van. Az új tulajdonosok pedig abban bíznak, hogy a szóban forgó területek előbb-utóbb beépíthetők lesznek. Nemrég temetőbővítés miatt szerettünk volna megvásárolni egy telket, amit az osztrák tulajdonos korábban hárommillió forintért vett. Hatmilliót ajánlottunk, de ő 12-t kért volna érte…

Klasszikus paraszti örökség

Számos, a nagyvárosoktól távolabb eső községben folyamatosan csökken az őslakosok aránya. A középfokú és felsőfokú végzettségű fiatalok elvándorlásának egyik fő motiválója a kedvezőbb munkaerőpiaci és lakhatási helyzet, amit a BFT mások mellett – az önkormányzat, a munkáltató, a képzőintézmény és az adott diák együttműködésén alapuló – regionális ösztöndíj- és lakhatási programmal ellensúlyozna.

Az önkormányzatok által meghirdetett kedvezményes telekvásárlási programok eredményességét némi szkepticizmussal figyeli Biró Róbert. Példaként a szomszédos Szigliget esetét említi.

– A Balatongyöröktől 13 kilométerre fekvő Szigligeten a településvezetés húsz évvel ezelőtt „egy forintért telket” akciót indított fiatalok számára, de a várva várt lakosságszám-gyarapodás elmaradt. Hiába kecsegtető ugyanis a jelképes összegért megvásárolható házhely, ha a faluban nincsen munkalehetőség. Balatongyörökön az egyik leghangsúlyosabb problémát egyébként abban látom, hogy a településen működő vállalkozásoknak csak egyötöde helyi illetőségű. A többség az ország különböző pontjairól, csak a nyári szezonra érkezik hozzánk, így bevételeik jelentős része nem a lokális közösséget gyarapítja. A helyi fiatalok saját bevallásuk szerint nagyon is szeretnének kitörni az alkalmazotti létből, de amikor egy-egy önkormányzati intézmény üzemeltetése kapcsán próbálnánk őket ösztönözni, hirtelen elpárolog a lelkesedésük, voltaképpen megijednek a kihívástól.

Biró Róbert mindezt azzal magyarázza, hogy a Balaton-melléki lakosság a városok kivételével mindig is klasszikus paraszti közösség volt, tagjait gyökereik elsősorban a földhöz kötöttek. Ahogyan dr. Schleicher Veronika Kultúrfürdő címen megjelent doktori disszertációjában is leírja, bár a balatoni lakosság már a múlt század elején is polgárként hivatkozott önmagára, esetükben a hagyományos értelemben vett polgárosodás voltaképpen nem történt meg. Biró Róbert szeretné, ha Balatongyörökön tovább erősödne a helybeli fiatalok vállalkozói kedve, hogy mindenekelőtt ők irányíthassák a helyi gazdaságot.

Az áremelkedés kiszorító hatása

Az 1938-as berlini világkiállításon nagydíjat nyert híres balatonendrédi vert csipkéből készült pillangós terítőt mutatja Késmárki Tibor, a Somogy vármegyei községet 29 éve irányító polgármester, miközben arról beszélgetünk, hogy a csaknem 1400 fős faluban az utóbbi években stagnál a lakosságszám. Habár a rendszerváltás után számos külföldi állampolgár költözött a községbe, ők már nem élnek. Fiatalabb családtagjaik kevésbé kötődnek Endrédhez, szüleik halála után sorra adják el az ingatlanokat. A polgármester egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy a drámaian megemelkedett, felvert ingatlanárakat a helyi fiatalok nem tudják megfizetni, ezért elköltöznek a településről.

– A 19 és 25 év közötti népesség aránya tíz év alatt 140-ről közel a felére csökkent. Folyamatosan „öregszünk”. Nem vagyunk közvetlenül part menti falu, de a betelepülők akár százmillió forintot is képesek kifizetni egy-egy erősen felújítandó kertes házért, miközben a reális ár ennek legfeljebb a fele. Sokan Budapestről, illetve Borsodból költöznek ide. Integráltan oktatható, autizmussal élő gyerekeket is fogadó, jó nevű általános iskolánk, óvodánk, háziorvosi rendelőnk és gyógyszertárunk is van, ami vonzó a betelepülni vágyók számára. A postánkat azonban hamarosan bezárják, így kénytelenek leszünk valamelyik közeli városban igénybe venni a szolgáltatást, az ellátást sem az önkormányzat, sem a helyi boltos nem tudja vállalni.

Boldogulnak-e a fiatalok?

A helyiek jelentős része egykor a 15 kilométerre levő Siófokon dolgozott, ahol a termelőszövetkezet mellett az ipari szektorban is megtalálták a számításukat, tudjuk meg a polgármestertől. A járásszékhely és a környező nagyobb városok, Tab, Zamárdi és Balatonföldvár ugyan manapság is felszívják a munkaerőt, azonban a munkavállalók szinte kizárólag az idegenforgalomban tudnak elhelyezkedni, ez pedig nem mindenkinek elég vonzó. Bár az önkormányzat a legnagyobb helyi foglalkoztató, nem tud ipari állást teremteni a mérnököknek, szakmunkásoknak.

Késmárki Tibor szerint leginkább azokon a településeken beszélhetünk a vidék felértékelődéséről, ahol a fiatalok is képesek boldogulni. Ahol megtalálhatók az alapfokú oktatási intézmények, van munkahely, a közszolgáltatások is megfelelő színvonalon működnek, és az infrastruktúra is fejleszthető. Azok a helységek, amelyek például földrajzi helyzetük vagy egyéb adottságaik miatt kimaradnak ebből a körből, elindulnak az alvófaluvá válás útján. Ha az önkormányzat lehetőségei tovább szűkülnek, Endréd is erre a sorsra jut…

Fekete Károly kutatásszervező úgy véli, a Balaton-térség versenyképességének erősödése óhatatlanul újabb és újabb kihívások elé állítja a központi kormányzatot, a regionális hivatalokat, a helyi településvezetést és a civileket. A tét növekedésével pedig a konfliktusok is mélyülhetnek. A legfontosabb kérdés, hogy közép- és hosszú távon hogyan sikerül kezelni ezeket a próbatételeket.