Tarlós Istvánnal nyolc esztendőn keresztül dolgoztam együtt. Közelről láttam a tevékenységét, és azt kell hogy mondjam, nagyon sokat tanultam tőle – mondta a Demokratának Bús Balázs, Óbuda fideszes polgármestere.

– A hírek szerint zökkenőmentesen megalakult a kerületben az új képviselő-testület, megvannak az alpolgármesterek és a bizottságok is. Ez azt jelenti, hogy folytatva a Tarlós István polgármestersége idején kialakult hagyományt, most is sikerül megkötni a működéshez szükséges konszenzusokat? – Ilyen szempontból valóban jó évet zártunk, hiszen már az önkormányzati választások utáni első hónapban, a második testületi ülésen sikerült felállnia az önkormányzatnak és folytatnia a munkát. A polgári oldal többsége ugyanúgy egy fő mint a Fővárosi Közgyűlésben a baloldalé, ám velük ellentétben ezzel mi nem éltünk vissza: mandátumarányosan osztottuk el a helyeket. A legfontosabb változás talán az, hogy a korábbi négy főállású alpolgármester helyett most két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármester van. Az egyik alpolgármestert egyébként az MSZP adja. – Az egyfős többség elég sovány, ám Óbuda életében kis túlzással történelmi jelentőségű, hiszen a polgári oldal a rendszerváltoztatás óta most először tudott több mandátumot nyerni itt, mint a balliberális oldal… – Sőt az is először fordult elő, hogy polgári párt adja a polgármestert, hiszen Tarlós Istvánról ugyan mindenki tudja, hogy alapvetően konzervatív értékrendű ember, de ő függetlenként indult és nyert Óbudán. S valóban, nem csupán én tudtam nyerni a Fidesz- KDNP színeiben, a polgári pártok és szervezetek támogatását élvezve, de megvan mögöttem a polgári oldal többsége is, és a kerületnek van a fővárosi önkormányzatban is polgári képviselője. Sokan nem bíztak egyébként a sikerünkben, elkönyvelve Óbuda-Békásmegyert baloldali kerületnek a nagy lakótelepeivel. Mégis az elmúlt tizenhat esztendő legjobb eredményét értük el, ami azt gondolom, nyolcéves kitartó, sziszifuszi munkánknak köszönhető itt a kerületben. Úgy hiszem, hitelesen tudtuk bemutatni a választóknak, hogy folytatjuk a Tarlós István idején már bevált konszenzusos, a kerület érdekeit a pártpolitikai érdekek előtt kezelő politikát. – Még nincs lefutva teljesen a verseny, mert január végén az egyik körzetben időközi választás lesz. – Valóban, Laczkó Szilvia a 2-es választókörzetben ugyanannyi voksot kapott mint az MSZP-s jelölt. Mivel ezen az egy mandátumon a többségünk múlik, természetesen nagyon bízom abban, hogy jelöltünk győzni tud, a munka zavartalan folytatásához ez nagyon fontos lenne. – A választáson, mint már utalt rá, a teljes jobboldal felsorakozott ön mögött. A voksolást követően is fennmaradt az egység? – Igen, a polgári oldal egy frakciót hozott létre a képviselő-testületben, ebben helyet kapott az összes párt és civil szervezetek képviselője, akikkel elindultunk. Természetesen nézetkülönbségek időnként vannak, de a vitákat gyorsan sikerül lezárni, úgyhogy ez nem befolyásolja a munkát. A választások előtt tulajdonképpen el is várta a mi oldalunk szavazótábora, hogy a győzelem érdekében összefogjunk, ez sikerült is, most pedig azt diktálja a kerület érdeke, hogy továbbra is együtt dolgozzunk. – A közelmúltban azt nyilatkozta, létrehoz egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy összehangolja a képviselő-testületbe jutott pártok programját. Hol tart ez a munka? – Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem bizottságról, hanem munkacsoportról van szó. Már folyik a munka, január közepére, végére születhet eredmény. Nagyon fontos, hogy még a 2007-es költségvetés összeállítása előtt sikerüljön közös nevezőre jutni. Ezzel egy időben egyébként elindítottunk egy hivatali átvilágítást is, mert azt szeretném, ha a hivatal sokkal gyorsabban reagálna, jóval inkább polgárbarát lenne, ezt követően pedig szeretnénk az intézményrendszerünket is átvilágítani, átalakítani. Ha már a programok megvalósításáról beszéltünk, azt is meg kell említenem, hogy a forrásmegosztás kapcsán máris látszik, 2007-ben több mint 800 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatunk, mint az előző évben, úgyhogy alaposan meg kell gondolnunk, mire mennyit költünk. – A balliberális sajtóban van egy olyan gyakorlat, hogy megjelenik egy kedvezőtlen tartalmú cikk, majd ezt a szükséges időben újra és újra előhozzák. A közelmúltban egy internetes oldal olyan riportot jelentetett meg, amely szerint Tarlós István idején az önkormányzat egy szocialista nagyvállalathoz hasonlított, s a cikkben ön is megszólalt… – Tarlós Istvánnal nyolc esztendőn keresztül dolgoztam együtt, négy évig voltam frakcióvezető, az előző ciklusban pedig alpolgármester. Úgyhogy közelről láttam a munkáját, és azt kell hogy mondjam, nagyon sokat tanultam tőle. Ahogy ezt a kerületet vezette, az sok önkormányzatnak példát jelenthetett volna. Az ő idejében is jól működött a hivatal, sok kiváló munkatárssal. Őszintén mondom, nagyon sajnálom, hogy csak megszorítani tudta Demszky Gábort, legyőzni most nem, mert már ebben a ciklusban sokkal előrébb juthatott volna a főváros. Valószínűleg éppen azért érte és éri őt sok alaptalan rágalom, mert másfél évtized után először Demszky Gábor nem mehetett biztosra. Jellemző a munkájára, hogy a kampányban még az itteni szocialisták is cáfolták azokat a vádakat, amelyeket a jelenlegi főpolgármester megfogalmazott ellene. Egyébként ha valami szocialista nagyvállalatra hasonlít, az a fővárosi önkormányzat, amely mára a működésképtelenség határára sodródott. – Említette, hogy kevesebb pénzt kapnak a forrásmegosztásból. Ezt, illetve az egyéb megszorításokat hogyan tudják kompenzálni? – Valóban, ahogy az imént mondtam, több mint 800 millióval kevesebbet kapunk a forrásmegosztásból és a közüzemi díjak emelése kapcsán is nagyon rosszul fog járni az önkormányzat. A forrásmegosztást nagyon leegyszerűsítették, sokkal kevesebb szempontot vesznek figyelembe. Azt gondolom, hogy az elmúlt tizenhat évben kialakult egy rendszer, ezt kellett volna tovább finomítani, s akkor nem keletkeztek volna olyan aránytalanságok, mint amik így lettek. A panellakások számát, arányát például nem veszik figyelembe, Óbudán pedig ez nagyon fontos terület. Most számoljuk át a kollégáimmal, hogy miképpen tudunk még takarékoskodni. Annyi előnyünk van több más kerülettel szemben – és ezt nem nagyon szokták emlegetni Tarlós István munkája kapcsán -, hogy ez a kerület nem vett fel hiteleket, nem adósodott el, s ezt az irányt természetesen magam is követni akarom. – A megszorítások nem csupán a az önkormányzatokat érintik, hanem a magánembereket is. A nyugdíjasok különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az önkormányzat tud valamit segíteni nekik? – Amennyire erőnkből telik, törekszünk rá. Országosan az egyik legjobb szociális ellátórendszert itt működtetjük. Bár biztosan lesznek pluszkiadásaink ennek kapcsán, amenynyire lehet, fékeznünk kell a szegényebb rétegek még nagyobb leszakadását, mert ha most elengedjük ezeknek az embereknek a kezét, akkor később még nehezebb lesz visszafordítani ezt a folyamatot. A kampányban az ágy- és vizitdíjjal kapcsolatban ígéretet tettünk, hogy csökkenteni fogjuk a kormányzati intézkedések kapcsán a rászoruló és elsősorban idős emberek terheit. Ennek megfelelően a legutóbbi ülésen előterjesztést tettem és remélem, hogy a költségvetés elfogadásakor a rendelet módosítását is elfogadja a testület. – Az egészségügyet is igyekszik „megreformálni” a kormányzat. A Margit kórházat ez hogyan érinti? – A Margit kórház nem egy súlyponti kórház, tehát nincs rajta a kiemelt intézmények listáján. Nem is szeretnénk, ha súlyponti kórházzá válna, hanem azért küzdünk, hogy egy városi kórház mintájára a kerületben, illetve az agglomerációban élők továbbra is részesüljenek itt azokban az alapszolgáltatásokban, mint amilyenekben eddig. Látni kell, Óbuda-Békásmegyer országosan az ötödik legnagyobb település lenne, ha nem Budapest egyik kerületéről beszélnénk. Az a minimum, hogy 130 ezer ember egészségügyi ellátásáról való döntést ne mérnöki asztal mellet hozzák meg. Természetesen minden támogatást megadunk ahhoz, hogy az ezekhez a feladatokhoz szükséges pénzekre sikeresen pályázzon az intézmény, de a kórház fővárosi fenntartású, így szükséges, hogy a mi véleményünket is meghallgassák és figyelembe vegyék ott, ahol a kerület egészségügyi ellátásáról döntenek. – Mik lehetnek azok a nagyobb beruházások, amelyekre a nehéz pénzügyi helyzet ellenére képes lehet az önkormányzat? – Nagyon óvatosan kell fogalmaznom, mert tényleg az látható, hogy nagyon nagy kormányzati pénzelvonásokra lehet számítani. Az is látható, és ez így volt az elmúlt években is, hogy egy önkormányzat nehezen tud csak önállóan belevágni valamilyen nagyberuházásba, vagy a fővárossal, vagy az agglomerációval össze kell fogni. Én erre törekszem, mert fejlődésre szükség van. Az egyik legfontosabb kérdés a római-parti gát ügye, ezt minél hamarabb rendezni kellene, tisztázni kell, milyen lehetséges források, pályázatok állnak rendelkezésre. Mi már világossá tettük, hogy a part menti mobilgátat szeretnénk megépíteni, hogy a Római-partot olyan irányba fejleszthessük, ami Európában is egyedülálló. – A közelmúltban megalakult a Fideszen belül az Önkormányzati Képviselők Fóruma. Ez jelent valamilyen segítséget? – Természetesen igen. Úgy gondolom, a kormányzatnak végre rá kellene jönnie, milyen nagy az önkormányzatokban rejlő politikai erő. Jó ideje látom, hogy az emberek a legkisebb ügyes-bajos dolgaikkal az önkormányzatokhoz – képviselőkhöz, polgármesterekhez – fordulnak. Az is érzékelhető, hogy bár a politika iránt csökken a közbizalom, még mindig az önkormányzatokban bíznak a leginkább. – Tavasszal megmérette magát az országgyűlési választásokon is. Vannak országos politikai ambíciói, vagy az önkormányzati szférában képzeli el a jövőjét? – Korábban is elmondtam, hogy engem a helyi politika sokkal jobban foglalkoztat, sokkal emberközelibbnek tartom. Helyi szinten lehet másfajta politikát is folytatni, és képviselőtársaimmal erre törekszünk. Ráadásul olyan terveim vannak, amelyek nemcsak négy évről szólnak, úgyhogy már csak ezért is bízom benne, hogy elődömhöz, Tarlós Istvánhoz hasonlóan nem csupán egy cikluson át, hanem jóval tovább tevékenykedhetek a III. kerület polgáraiért. Amíg itt feladataim vannak, addig nem vágyódom másfelé. Bándy Péter