Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt, illusztráció

Közvetve a kormány sorsa, európai megbecsültsége, mozgástere múlik a 2019-es európai parlamenti (EP-) választáson – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Siófokon.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Gulyás Gergely a siófoki Polgári Kávéház első találkozóján tartott előadásában hangsúlyozta: a közvetlen EP-választások történetében még soha nem volt példa arra, hogy a választás előtt egy nagy európai probléma legyen mindenütt a legfőbb politikai kérdés.

Ma ez a migráció, aminek veszélye egy pozitív vitát indított el Európában – mondta. 

A vitában – szavai szerint – választ kell adni azokra a kérdésekre, hogy Európa meg akar-e maradni Európának, a nemzetek meg kívánják-e őrizni önazonosságukat, mik a vélemények az integráció esélyeiről, milyen következményekkel járnak a Nyugat-Európában kialakult párhuzamos társadalmak, és hogyan hat ez az egész az ország biztonságára.

A migrációról „Közép-Európa erős, még a nyugat-európai tagállamokban is népszerű álláspontot képvisel, és ennek a megerősítése lehetséges az európai választásokon” – mondta.

A miniszter úgy fogalmazott: „ma sem vagyunk többségben” az európai elitben, mert a brüsszeli adminisztráció „minden elemében a neoliberális politika foglya”, mégis ma már az európai kormányoknak majdnem a fele azt az álláspontot képviseli, mint Magyarország.

A magyar jogállamiság helyzetéről készült Sargentini-jelentés EP-vitájára utalva azt mondta: az elmúlt hetekben a Fidesz Európai Néppárt (EPP) tagságával kapcsolatban is kérdés merült fel. Az EPP kettészakadt, hiszen bár a kormány kritikusai is elismerték, hogy a jelentés „tele van hazugságokkal”, a néppárti képviselők többsége megszavazta azt – tette hozzá. Ezt azzal magyarázta, hogy mára Európa korábban jobboldali, konzervatív, kereszténydemokrata pártjai is erősen liberális álláspontot képviselnek.

Gulyás Gergely szerint még soha nem övezte olyan figyelem a Fidesz-KDNP szereplését, mint 2019-ben fogja. Emlékeztetett: az elmúlt három EP-választáson a tagállamok között – Máltát leszámítva – a legerősebb támogatást mindig a Fidesz-KDNP érte el, 2004-ben a szavazatok 47, 2009-ben 57, 2014-ben 52 százalékát kapta a koalíció. Ezzel mindig nagyobb volt a támogatottsága, mint azt megelőzően az országgyűlési választásokon – hívta fel a figyelmet.

„Ha most is tudunk javítani az áprilisi, 49,6 százalékos eredményen, akkor az lenne a legcsattanósabb válasz mindazoknak, akik – Sargentinitől Verhofstadton át a francia elnökig- Magyarországot szidalmazzák” – jelentette ki.