A képeslap abból az időszakból származik, amikor Erdély még a történelmi Magyarország része volt, és ezt nemcsak a keltezés, hanem a feliratok nyelvezete és szellemisége is egyértelműen tükrözi. A lap gazdagon illusztrált, vallásos és hazafias üzenetet hordoz, amely az otthon maradottak és a frontra vonult férfiak közötti lelki kapcsolatot jeleníti meg.

Hirdetés

Az előlap központi alakja egy angyal, akinek fénysugarai a jászolban fekvő kis Jézusra, Szűz Máriára, valamint egy karácsonyfa mellett imádkozó családra vetülnek. A kompozíció másik oldalán fegyveres magyar katona áll, a hazáért vívott harc szimbólumaként. A kép közepén jól olvasható a bibliai idézet „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek! Sz. Luk. II. r. 14.” Alul pedig egy megható üzenet: „Imádkozzunk apuskáért. Érted, hazám!”

A képeslap hátoldalán található szöveg szerint a lapot a katolikus egyház 1848-ban alakult Szent István Társulata adta ki, amely ingyen terjesztett kiadványaival – köztük több mint egymillió imafüzettel – segítséget nyújtott mind a harcoló, mind a kaszárnyákban várakozó katonáknak, illetve a hadbavonultak hozzátartozóinak. Hogy valamelyest enyhítse a karácsony előtt szétszakított családok fájdalmát és egy kis ünnepi hangulatot vigyen a lövészárkokba, a szervezet 1914 decemberében a budapesti nőegyletekkel és Katolikus Karitásszal összefogva “szeretetdobozt” álított össze a fronton harcoló katonák számára.

Ezeket a csomagokat egy jótékonysági bazárban lehetett megvásárolni, aminek teljes bevételét a bevonult apák gyermekeinek felruházására és megajándékozására fordították. Külön érdekesség, hogy a harctérre eljuttatott ládikákban ott volt egy másik képeslap is, amin a költőként akkor még szárnyait bontogató Sík Sándor egy költeménye állt, amit a szolgálatot teljesítő magyar katonáknak írt mintegy lelki vigaszként és támogatásként.