Elsődleges felelősség a biztonság garantálása

Szijjártó Péter a szegedi Gál Ferenc Főiskolán több mint kétszáz ember előtt hangsúlyozta: nincs az a nyomásgyakorlás, amely „megtörheti a magyar kormányt mindaddig, amíg a magyar emberek akarata, felhatalmazása és támogatása” mögötte van.

Kiemelte: tudomásul kell venniük „bürokrata barátainknak Brüsszelben” azt is, hogy a magyarok és a közép-európaiak fenntartják maguknak a jogot ahhoz, hogy ragaszkodjanak a nemzeti identitásukhoz, a kulturális, vallási és történelmi hagyományokhoz és azt semmilyen nyomásgyakorlás alatt nem hajlandóak feladni. Az ország neve Magyarország és az is marad – jelentette ki.

Ma Európában teljesen példátlan az a széles politikai felhatalmazás és stabilitás, ami Magyarországot jellemzi – folytatta. Óriási versenyelőnynek nevezte, hogy egy politikai család kétharmados parlamenti többséget tudhat a háta mögött. Ilyen Magyarországon kívül csak Lengyelországban létezik Európában – tette hozzá.

Szijjártó Péter azt mondta: nem tudták volna megvédeni Magyarországot az elmúlt öt esztendőben – mióta a migrációs válság valódi kihívásként jelentkezik -, ha nem kormányozhatnának kétharmados többséggel.

Hangsúlyozta: minden, ami az elmúlt kilenc évben Magyarországon történt „a magyar emberek akaratának és felhatalmazásának megfelelően, a nemzeti érdek alapján történt”.

Emlékeztetett: 2009-ben „kevesen tettek volna komoly téteket arra”, hogy tíz éven belül lesznek olyan gazdasági mérőszámok és mutatók, amelyekben Magyarország lesz a legjobb Európában.

Tíz évvel ezelőtt Magyarországot „gazdasági visszaesés és csőd közeli állapot jellemezte”. Mindössze egy ország volt a görögök előtt, aki az IMF segítségére, programjára szorult, mégpedig Magyarország – tette hozzá.

Emlékeztetett: a munkanélküliség akkoriban 12 százalék, az államadóság 85 százalék fölött volt, a költségvetés első féléves hiánya 2010-ben pedig megközelítette a 7 százalékot, és „akármilyen szekrényt nyitottunk ki, csontvázak hullottak ki belőle” – fogalmazott.

A kormány azonban meglépve a váratlant, mások által vakmerőnek minősített gazdaságpolitikai eszközöket használt, amelyek nem a túlélést szolgálták, hanem azt, hogy „a válság utáni világban Magyarország a nyertesek között legyen”. Egy munkaalapú társadalom létrehozása volt a cél, amelyben az állam nem gátolja, hanem támogatja azokat a családokat, ahol a szülők munkát vállalnak és mellette gyermeket nevelnek – emelte ki.

Ezt a célt szolgálta az az intézkedéssorozat, amely nyomán a legalacsonyabb adókat ma Európában Magyarországon kell fizetni – tette hozzá. 2010-ben még 1,8 millió adófizető volt Magyarországon, ma már 4,5 millió, soha ennyien nem dolgoztak és nem fizettek adót a rendszerváltoztatás óta, mint jelenleg. Ráadásul mára az Európai Unió leggyorsabb gazdasági növekedési ütemét Magyarország tudja felmutatni, hiszen tavaly 5 százalékos eredménnyel az első helyen végzett, az idei első félévben az 5,1 százalékos növekedési ütemmel – messze az európai uniós tagországok között – szintén az első helyet foglalja el – sorolta.

Azt is sikerült bebizonyítani, hogy lehet úgy gazdasági növekedést produkálni, hogy közben nem adósodik el az ország. A pénzügyi fegyelem és a gazdasági növekedés pedig „kiadja azt a magyar modellt”, amelynek létezését korábban nem ismerték el – mondta.

Emlékeztetett, hogy 2014 óta Magyarország minden évet úgy zárt, hogy megdöntötte az ide irányuló beruházások rekordját. Tavaly 1350 milliárd forintnyi beruházás jött Magyarországra, míg idén az első félévben már 731 milliárd forint összegű.

Szijjártó Péter arra kérte a jelenlévőket, hogy támogassák Nemesi Pál független polgármesterjelöltet, hogy Szegeden is be tudjon állni az a változás, amelynek nyomán a város és a kormány együttműködése sokkal szorosabb, hatékonyabb és erőteljesebb lehet, mint az elmúlt esztendőben.

A fórumon Nemesi Pál, a Fidesz-KDNP által támogatott független polgármesterjelölt kiemelte: jelentős a különbség a magyar gazdaság és Szeged elmúlt nyolc-tíz évben tapasztalható teljesítménye között. A vállalkozói szférát nagyon elkeseríti az a hátrány, amely Szegedet jellemzi, hiszen „nemhogy felzárkóznának a magyarországi átlag megyei jogú városokhoz, hanem lemaradóban, leszakadófélben vannak” – mondta.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az ipar- és gazdaságfejlesztés az elmúlt ciklusokban háttérbe szorult, éppen ezért arra kérte a minisztert, hogy Szeged „a jövőben még inkább kerüljön abba a fókuszba, amely alapján el fognak tudni indulni egy, a város fejlődését dinamikusan meghatározó irányba”.