Elvesztegetett öt év

„Már az új közgyűlés működésének első időszakában felszínre kerültek problémák. Gyorsan kiderült, hogy új polgármesterünknek teljesen más elképzelései vannak a városvezetéséről. Nem akar elfogadni semmiféle belső kontrollt, nem kíváncsi a sajátjától eltérő szempontokra, véleményekre” – indokolta kilépését a független Komlósi Csaba az Egységben a Városért képviselőcsoportjából 2020 októberében. A korábbi LMP-s képviselő távozásával végérvényessé vált, hogy egy évvel a 2019-es önkormányzati választások után Mirkóczki Ádám, Eger egykori jobbikos polgármestere elveszítette többségét a testületben.

Pajtók Gábor, Eger fideszes országgyűlési képviselője a Demokratának elmondta, az Egységben a Városért Egyesület, amelynek az egriek 2019-ben bizalmat szavaztak, ellenzéki pártok delegáltjaiból verbuvált álcivil szerveződés volt, ezért nem tartja meglepőnek, hogy a várost irányító koalíció gyorsan felbomlott.

– Nemhogy a városért, de önmagukért sem tudtak egységet alkotni. A testületi döntéseket nem ügyek és elvek, hanem pillanatnyi érdekek szerint hozták. Több mint tizenegy és fél milliárd forint fejlesztési pénzt veszített el a város, kidolgozott projekteket hagytak elbukni. Ennyire elvesztegetett öt éve még soha nem volt Egernek. A város polgármestere folyamatosan konfrontálódott valakivel – mondja Pajtók Gábor. Mirkóczki Ádám városvezetői tevékenységét nem kívánja minősíteni, mert az szerinte az egriek feladata lesz június 9-én.

A közgyűlési többség megbomlásával a testületi üléseken még inkább a konfliktusok domináltak, ad hoc szövetségek alakultak egy-egy ügy kapcsán, amelyek mögött legtöbbször egyéni célok húzódtak meg. Mirkóczi Ádám közben az őt trónra emelő ellenzéki pártoktól is eltávolodott, ezért nem volt meglepő, hogy az Egységben a Városért Egyesület kizárta az elnökségi tagok közül. A már az egriek számára is követhetetlen helyi viszályos közéletről sokat elmond, hogy a polgármester másod-unokatestvérével is konfliktusba került.

Mirkóczki Zita, a helyi MSZP elnöke a választások után lett alpolgármester, Mirkóczki Ádám azonban egy év után leváltotta rokonát a tisztségéből. 2022-ben arra hivatkozva, hogy a testület működésképtelen, többször is javasolta a testületnek az önfeloszlatást, a képviselők – fideszesek és ellenzékiek – azonban rendre leszavazták. Pajtók Gábor nem értett egyet a közgyűlés fideszes képviselőinek ez irányú döntésével, szerinte nagy lehetőséget szalasztott el a jobboldal, hiszen a 2022-es országgyűlési választások eredményéből kiindulva az időközi választások után a Fidesz valószínűleg stabil testületi többséggel irányíthatta volna tovább a várost. Ezért Oroján Sándornak, az egri Fidesz akkori frakcióvezetőjének és a többi fideszes képviselőnek szerepe van abban, hogy a város képviselő-testületében folyó marakodásnak nem sikerült két éve véget vetni.

2023. március végén újjáalakult az egri Fidesz, amelybe már nem vették fel a közgyűlés fideszes képviselőit. Közülük most ketten is – Oroján Sándor és Orosz Lászlóné Ibolya – harcba szállnak a polgármesteri posztért. A megújult egri Fidesz alapvetésként fogalmazta meg, hogy Egernek új politikai kultúrára van szüksége, olyan új szereplőkre, akik lokálpatrióták, és nem voltak részesei az elmúlt öt év közgyűlési vitáinak.

Érdekek csapdájában

Az alig ötvenezres városban nyolc polgármesterjelölt is harcba száll. A már említett két egykori Fidesz-tag mellett elindul Domán Dániel (MKKP), Tarsoly József (független), dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk), Pál György (MSZP–DK–Momentum) és Mirkóczki Ádám is, aki alig a választások előtt két hónappal jelentette be, hogy újra igényt tart a városvezetői székre. A volt jobbikos politikus ismét civil köntösbe próbál bújni, ezúttal a Civil Közéleti Egyesület színeiben indul. A nyolcadik jelölt, Vágner Ákos, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje egri lokálpatrióta, születése óta Egerben él. Végzettségét tekintve okleveles gazdasági agrármérnök, 1997-től 2016-ig dolgozott az Agrárkamaránál, későbbi nevén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál, majd egy agrártanácsadással foglalkozó saját vállalkozást indított.

– Az egrieket nem érdeklik az egyéni harcok, és hogy miért veszítette el Mirkóczki Ádám közgyűlési többségét. Egri lakosként azt tapasztalom, hogy életminőségemet az önkormányzat által el nem végzett munka alaposan rontja: nincs levágva a fű, az utak kátyúsak, a járdák járhatatlanok. A város működésképtelen, miközben a képviselők csak vitatkoznak a közgyűlésben. A város cégei, intézményei az egyéni érdekeknek estek foglyul. Ebben a környezetben nem lehet kreatív gondolkodáson alapuló fejlesztési munkát végezni. Ezért elsősorban a polgármester a felelős, de ugyanúgy felelősek a közgyűlési képviselők is.

Ezért döntöttünk úgy, hogy teljesen megújult csapattal vágunk neki az önkormányzati választásoknak – mondta a Demokratának Vágner Ákos.

A Fidesz–KDNP tíz képviselőjelöltje a civil szférából érkezett, többségüknek nincs politikai előéletük. Egyöntetűen fogalmazódott meg a helyi Fidesz szervezetben is, hogy Egernek olyan szakmailag felkészült polgármesterre van szüksége, aki az egyéni érdekek helyett a közösség érdekeit képviseli, és olyan képviselő-testületre, amely támogatja a polgármestert, hiszen csak így lehet fejlődő pályára állítani a várost.

Kiaknázatlan lehetőségek

Az egri Fidesz–KDNP az elmúlt hónapokban konzultációt folytatott a helyiekkel, a gazdasági és a kulturális élet szereplőivel, intézményvezetőkkel annak érdekében, hogy az egriek igényeit beépítse a programjába. Ennek legfontosabb jelszava: „Visszaadjuk Egert az egrieknek.” Vágner Ákos polgármesterként hosszú távú, szisztematikus út- és járdafelújítási programot indítana, és új menetrenddel javítaná a tömegközlekedést, megtartva a már bevezetett ezerforintos éves buszbérletet. Emellett szükségesnek tartja a közlekedés átszervezését, továbbá megújítaná a város parkolási rendszerét, öt év alatt ötszáz új parkolóhelyet létesítene. Kiemelte, különösen az északi és a felnémeti városrészben megnőtt a lakosság szubjektív biztonságérzetét rontó betörések, lopások száma, ezért a nemrég megalakított Felsővárosi Polgárőr Egyesület mellett létrehozná a Városőrséget is, amely a rendőrséggel együttműködve ügyelne a közbiztonságra.

A közbiztonság mellett legalább ilyen fontosnak tartja a tiszta, rendezett városképet, ezért a jelenlegi városvezetés által elhanyagolt városgondozási feladatokra – zöldfelület gondozása, járdák, utak takarítása, fűnyírás – nagy figyelmet fordítana.

– A város épített környezete, történelmi múltja olyan lehetőségeket kínál, amelyek egyáltalán nincsenek kihasználva. Újabb elvesztegetett öt évet már nem bír ki a város. A legtöbb megyei jogú város – Veszprém, Kaposvár, Nyíregyháza –, amely a maga javára fordítja a rendelkezésére álló forrásokat, jóval előttünk jár. Amíg például Veszprém sikeresen lehívta a Modern Városok Program összes forrását, addig Egerben csak e program kapcsán több mint 11 milliárd forintot veszítettünk. A kormánynak köszönhetően óránként indulnak vonatok a fővárosba, de a vasútállomás és környezete megyei jogú városhoz méltatlan állapotban van. A Modern Városok Program egyik eleme volt ennek megújítása, csakúgy mint az autóbusz-pályaudvar átalakítása, de a városvezetés felelőtlensége miatt ezek nem valósulhattak meg. Ugyanígy elmaradt a vár turisztikai fejlesztése is – sorolja a bajokat és mulasztásokat. Hozzátéve, a város turisztikai vonzereje nem csökkent az utóbbi években, ám e téren sincsenek kiaknázva a lehetőségek.

Fejleszteni kell

Az elmúlt öt év legjelentősebb fejlesztése sem a városvezetés érdeme. Eger legimpozánsabb tere, az Eszterházy tér az előző városvezetésnek, a tér épületei – a Bazilika, a Líceum és az Érseki palota – pedig a kormánynak és a katolikus egyháznak köszönhetően újultak meg. A választások előtt készültek el a Lenkey-házzal. A beruházást Mirkóczki Ádám a városvezetés nagy érdemének tartja, hiszen a műemlék épület évtizedek óta áll elhanyagoltan.

– Lenkey János honvéd tábornok szülőháza a várhoz hasonlóan az egri identitás része, teljes körű felújítása régóta várat magára. Az elkészült beruházást azonban óriási vita övezi, hiszen a mintegy kilencven négyzetméteres épület 480 millió forint uniós forrásból újult meg, ezért felmerül a túlárazás és a korrupció gyanúja – mondja Vágner Ákos. Azt ígéri, polgármesterként a városvezetés összes korrupciógyanús ügyletének dokumentumait nyilvánosságra fogja hozni.

Felvetésünkre, miszerint Mirkóczki Ádám elhárította magáról a felelősséget, mondván, az állami szervek késlekedése miatt esett el a város a Modern Városok Program forrásaitól, Pajtók Gábor úgy reagál, hogy Mirkóczki Ádám felelőssége elvitathatatlan.

– A polgármester tisztában volt azzal, hogy ha meg akarja változtatni a kormányhatározatban lévő fejlesztési célokat, illetve ha az egyes fejlesztési célokhoz rendelt forrásokat át kívánja csoportosítani, akkor ahhoz alapos, pénzügyileg alátámasztott költségvetésen és műszaki tartalmon alapuló előterjesztést kell a városnak beadnia. Kormánydöntés csak szakmailag és pénzügyileg alátámasztott előterjesztésen alapulhat. Ilyen kezdeményezés a város részéről nem történt – hívja fel a figyelmet a mulasztás okára Eger fideszes országgyűlési képviselője, majd hozzáteszi, a kormányzati támogatások elengedhetetlenek Eger fejlődéséhez, és ezeket akkor kapja a város vissza, ha a kormány megbizonyosodik arról, hogy Egernek olyan vezetése van, amely a várost szolgálja, és nem az egyéni érdekeket. Ezért bír különösen nagy téttel a júniusi választás Egerben.