A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak léptei kopognak az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség épületének hátsó udvarán. Ezüstvasárnap után három nappal, dél körül jár az idő. A rendőrök a cselédbejárón át eljutnak a hivatal elnökének irodájáig, majd eltűnnek Papp István szobájában. Néhány perc telik el, és Cseke Zoltán, az OMFF törvényességi ellenőrzési főosztályának vezetője is belép felettese irodájába, aki hívatta őt. Papp és Cseke összenéz, az NNI rendőrei pedig szóban is megerősítik a két hivatalnokot abban, hogy joguk van hallgatni, és minden, amit mondanak, a bíróságon ellenük felhasználható. A rendőrségi karperecek csuklókon csattannak, a kabátdemokrácia országában a másutt a hideg ellen viselt téli ruhadarab jótékonyan eltakarja Papp és Cseke szégyenét, miközben a nyomozók lekísérik őket az épületben és járműveikbe tuszkolva az Aradi utcai rácsos pihenő felé robognak velük kihallgatásra. Pár perc közjáték után így vette kezdetét egy újabb korrupciós botrány, amely alapjaiban rengetheti meg a közbizalmat egy újabb állami intézményben.

A hupikék törpe

„Nagyon sok olyan háztartás körüli munka van, amely tradicionálisan a feketemunka világába tartozik. Apró javítások, a tüzelő behordása, a fák megmetszése, a kert felásása, a gyermekre vigyázni, korrepetálni, segíteni a takarításban. Ezeket a munkákat ma – mindenki tudja – feketén végzik. Nem fizet járulékot, és nem szerez semmifajta jogot az ezt végző. Ezrek és tízezrek vannak így az országban. A közérdekű és közterhet viselő munkát hívjuk kékmunkának mostantól. Tegyük egyszerűvé és átláthatóvá, sőt ösztönözzük a munkavállalót és munkaadót is, hogy fehérítse ezt ki. (…) És hogyha valaki ennek ellenére mégis azt mondja, hogy ő szürkén és feketén foglalkoztat, azt kell mondani, hogy nagyobb, erősebb, egyértelmű szankciókkal kell fellépni. Sőt, nem kell visszariadni a büntetőjogi fenyegetettségtől sem” – hirdette meg Gyurcsány Ferenc kormányfő 2005 májusában egyik nagyívű programját.

Az OMMF feladata lett, hogy feltárja, visszaszorítsa a feketemunkát, a munkavállalók életét és munkakörülményeit befolyásoló jogsértéseket. Bilincsben most elvitt elnöke, Papp István, aki 1990 előtt Gödöllő tanácselnöke volt, innovatív módszerekkel kezdett hozzá a foglalkoztatás biztonságának növeléséhez és a gazdaság kifehérítéséhez. A szőlészetekben helikopterről a feketemunkásokat figyelő munkaügyi felügyelők bevetése, az olyan hangzatos fantázianevekre elkeresztelt átfogó ellenőrzések, mint a Csillagszóró hadművelet, megragadtak az emberek tudatában. A munkaügyi hivatal ténykedése nyomán bebizonyosodott az is, hogy a Budapest–Pécs közpénzből létesülő autópálya építői a Bolondságok Boltjában szoktak írószerszámukba tollbetétet venni, így a dolgozók munkavállalói könyvéből egy nap alatt eltűnik a tinta és vele a munkaviszony bejegyzése, amivel az építő a kékmunka kiagyalóját idéző kreativitással megtakarítja az államnak fizetendő járulékokat.

Gedeon András, az OMMF szóvivője ugyanaznap, mikor feletteseit Zuschlagot és Gál Györgyöt idéző módon őrizetbe vették, megosztotta a nyilvánossággal azokat az adatokat, amelyek a hivatal idei munkáját számszerűsítik.

– Szomorú kötelességem ezzel kezdeni: Papp István elnök úr nem tudott most eljönni egy váratlan esemény miatt, bár nagyon készült erre a mai napra – vezette fel a szóvivő a kabátot az általános viselettől eltérően a kezére húzó főnöke távolmaradását.

Az OMMF adataiból kiderül: az ellenőrzött munkavállalók több mint felét foglalkoztatják szabálytalanul, a munkáltatók 73 százaléka görbe utakon jár: a megvizsgált 58 ezer munkáltatóból 42 ezernél találtak szabálytalanságot, hétmilliárd forintnyi büntetést szabtak ki. 721 ezer munkavállaló ellenőrzése során kiderült, hogy közülük 440 ezren dolgoztak szabálytalanul, a feketén és Gyurcsány-kéken foglalkoztatottak száma pedig közel hetvenezres, javarészt építőipari dolgozó.

A szóvivő felvázolta a 2009-ben esedékes ellenőrzési tervet is, amelynek középpontjában a fekete foglalkoztatás, a fantomcégek és az engedély nélküli vállalkozások feltárása áll majd. Mint fogalmazott:

– Nem a bírságok összegének növelése a célunk, hanem a munkavédelmi és munkaügyi szabályok betartatása, a fekete foglalkoztatás és a balesetek számának mérséklése.

Ezeket az adatokat, megállapításokat és jövőbeli terveket hitelteleníti Pappék leleplezése, hiszen milyen jogkövető magatartásra ösztönöz az, ha maga a főellenőr akad fenn a jogrendszer hálóján.

Hókuszpókusz

A volt gödöllői tanácselnököt a kapcsolati tőke és az etika összefonódásának sajátos baloldali értelmezése, vagyis korrupció miatt vették őrizetbe. A képlet egyszeregyet idéző: nagy pénzeket nagy beruházásokkal lehet kaszálni, nagy beruházásokat viszont közbeszerzéssel lehet elnyerni, államtól, önkormányzatoktól. Amennyiben viszont az adott céget „a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott” a munkaügyi hivatal, egyúttal a közbeszerzéseken történő részvételből is öt évre ki kell zárni, állami támogatást pedig két évig nem kaphat.

Ráadásul az OMMF nyilvántartja a kizárt vállalkozásokat, a szégyentáblához pedig pár kattintással bárki hozzáférhet az interneten. A gyurcsányi „trükkök százain” edződött magyart azonban – ha már a munkajogi szabályok megsértésén kapták – nem kell félteni, mert vagy alapít egy új, tiszta lappal induló céget, vagy ismeri Papp Istvánt, az OMMF elnökét.

A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Papp és munkatársa kenőpénzért egyes közbeszerzésből kizárásra ítélt cégeket eltüntetett az adatbázisból, vagyis azok annak ellenére odaférhetnek a zsíros megbízásokhoz, közte főként uniós forrásból származó pénzekből finanszírozott beruházásokhoz, hogy a hatályos jogszabály évekig eltiltja őket ettől.

Kinek a Papp, kinek a paplan

A rendőrségi vizsgálat több hónapja folyik a Közép-magyarországi Felügyelőség hat munkatársa ellen, közülük négyen szabadlábon védekeznek. Feltehetőleg az általuk tett vallomások alapján vették őrizetbe a szervezet elnökét és vezető munkatársát. Mióta Csizmár Gábor szocialista munkaügyi miniszter kinevezte, Papp irányítása alatt két lépcsőben emelték meg az ellenőrök létszámát, és a most felfüggesztett elnök nevéhez fűződik a kiszámíthatatlan rajtaütés bevezetése is: az ellenőrök ugyanis a hét minden napján és minden órájában dolgoznak, jövetelük a vizsgálandó cégeknél megjósolhatatlan. Amint Papp a Népszavának korábban kifejtette, a büntetés, a szankció mellett fontosnak tartja a foglalkoztatási kultúra fejlesztését, a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselőivel való kapcsolattartást.

Bizonyára ezt a mondatát értelmezi félre a nyomozó hatóság, amikor Papp vonatkozásában a kapcsolattartás furcsa formájaként számon tartott hivatali vesztegetés tényállási elemeit véli megvalósulni. A szociális és munkaügyi minisztérium, az OMMF felügyeleti szerve az ügy kipattanása után előbb egynapos hallgatásba burkolózott, majd bejelentették, fegyelmi eljárás indul Papp István és Cseke Zoltán ellen, mindemellett felfüggesztették állásából a két érintettet. Egy névtelenséget kérő, a letartóztatottakat jól ismerő munkatárs azonban elmondta: megdöbbent azon, hogy Pappékat őrizetbe vették, mert nem feltételezi róluk, hogy korrupcióba keverednének.

Szakmai berkekben sokan ismernek olyan nyilvánosságot nem nyerő eseteket, amikor egyes munkaügyi ellenőrök tágabban értelmezik a jogszabályi kereteket, mint arra ténylegesen lehetőségük volna, ám az OMMF vezetőjének érintettsége bombaként robbant. Az ellenőrzés rendszere ugyanakkor annyira dokumentált, hogy a most indult vizsgálat különösebb nehézségek nélkül ki tudja deríteni, történt-e visszaélés vagy sem, manipulálták-e a nyilvántartásokat, valóban töröltek-e olyan cégeket, amelyek korábbi büntetésük okán nem indulhattak volna a közbeszerzéseken.

A botrány több okból is kimondottan káros. Megingatja a bizalmat a munkaügyi ellenőrökben, megkérdőjelezi a közbeszerzési eljárásokban elköltött pénzek jogszerűségét, és fölveti annak felelősségét is, aki Papp Istvánt az OMMF élére kinevezte. A közbeszerzés ugyanakkor hatalmas üzlet, s amelyik céget évekre kizárnak, az már nehezen kerülhet vissza a gazdasági vérkeringésbe, vagyis óriási tétje van annak, ki birtokolja az adatokat meghamisítani képes varázsbotot, vagyis az OMMF elnöki székét. Tekintve, hogy Papp István régi kádernek számít, jogosan merül föl a Hofi-féle alapkérdés: csak nem az egyik marxista lövi a másik marxistát?

Mert annyira nem olcsó a lőszer…

Udvarhelyi István