Karsai József a szociáldemokráciáról és Gyurcsány Ferenc kormányzásáról

A „búzaégető”, a „szoci kisgazda” – így ismeri mindenki. Olyan politikus, akinek az őszinteségét és a racionális érveit sokan nem nézik jó szemmel a szocialistáknál. A frakciófegyelmet nem neki találták ki, két hete a miniszterelnök-pártelnökkel szólalkozott össze. Mint az a Demokratának adott interjúból kiderül, Battonya polgármesterét nem lehet ezekbe a skatulyákba zárni.

– A balatonőszödi beszédet személyesen hallgathatta. A felvétel tanúsága szerint sok frakciótársa nevetgélt akkor, ön hogyan fogadta a miniszterelnök szavait?

– Nem tudom, hogy nevetgéltek-e, ugyanis én az őszödi beszédet nem hallottam. A leg­elején kijöttem, aztán hazautaztam, mert láttam, hogy értelmetlen, ami ott folyik. Nem voltam egyedül: ötvenen-hatvanan kívül beszélgettünk akkor, tehát nem voltunk a teremben. Nem is tudtam az egészről és a képviselőtársaimat sem foglalkoztatta utána, ami ott elhangzott. Egyébként nyugodtan leírhatja: tudom, ki szivárogtatta ki a beszédet. Egy nagy ember a képviselőcsoportból, nem egy átlagos szocialista képviselő.

– És a trükkök százairól tudott? Mikor szembesült az ország helyzetével?

– Semmilyen trükkről nem tudtam. Ha tudtam volna róluk, el sem indulok a képviselőségért. Nekem ez nem létkérdés. A megszorító csomag nyolcvan százalékban baloldali szavazókat érintett, a saját választóinkat nullázza le. Látom mindezt a népemen, az elnyomorodott nagycsaládokon, nyugdíjasokon, akik ránk szavaztak.

– Oszlassa el a kétségeinket: az uniós és egyéb állami pénzek lenyúlása csak elszigetelt jelenség, és a végén a két kezünkön meg tudjuk majd számolni az érintett szocialista politikusokat. Ön a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsnak állandó meghívottja mint a Mezőkovácsházi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnöke, és rálát az uniós agrárpénzekre is.

– Itt Battonya szomszédságában láttam már néhány országot, és tudom, hogy ott mi megy… Nem jellemző ez itthon a politikai osztályra. Nagyon sokat árt az országnak, ha ezeket az ügyeket általánosítják. Egyébként meg az a véleményem, hogy nincs is szükség a korrumpálásra. Mert minek fizessen le valakit egy vállalkozó, hogy megkapja a pályázati pénzt, amikor még az önerőt sem tudja kifizetni? Pályázhatnánk mi is 5 milliárdra, a fele kellene önrésznek, de csak százmilliónk van.

– Hatodik éve képviselő. Nekiment már a korábbi pénzügyminisztereknek, László Csabának és Draskovics Tibornak, aztán Bajnai Gordonnak a Hajdú-Bétes botrány miatt, most meg Gyurcsány Ferencnek. A Népszabadság újságírója szerint ön a párt számára hasznosabb ellenzékben, mintha a kormánypárt soraiban ül. „Lemondok, ha nem képviselhetem a népemet. Nem császári vagy királyi rendszer van” – mondta tavaly. Mit gondol minderről?

– Hatvanhárom éves vagyok. Az én koromban már minden este örülök, hogy megértem a mai napot. A magyar nép érdekében tevékenykedem. Mondják nekem: ember a talpán, aki ezeket megcsinálja. És én nem is az embereknek mentem neki, hanem az eszmei vonalnak, hogy nem azzal foglalkozunk, ami az emberek valósága. Ami például az egészségügyben történik, az beláthatatlan következményekkel járhat, nem is tudok rajta kiigazodni. Miért jönne valaki hozzánk befektetni, ahol szociális nyomor van, milyen profitot remél? Most pedig soha nem látott helyzet alakult ki, és azt hallom nagyon sokaktól, meg ne tegyem, mert leköpnek, ha most lemondok.

– Az ön állandó jelzője, már-már azonosítója: „a búzaégető”. 1998 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépésének napjaiban égetett először. Árulja el: mit égetett?

– Szemetes ocsút és árpát égettem. Torgyán József volt az, aki búzának nézte.

– Ugyanebben az évben jelképesen eltemette a magyar mezőgazdaságot: „1990-1998: élt nyolc évet”. Nem gondolja, hogy most indokoltabb a gyászhangulat?

– A helyzet nagyon súlyos volt akkor is, a gabona alacsony felvásárlási ára és az állami intervenció hiányosságai miatt.

– Nem szavazott az állami vagyonról szóló szavazáson, amely a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, az ÁPV-t és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet szüntette meg és rendelte az új vagyonkezelő alá. A hírek szerint megbetegedett.

– Harminchét civil szervezettel konzultáltam, ők nem értettek egyet azzal, hogy ezeket összevonják. Valóban voltak egészségügyi problémáim, és alkalmasnak láttam, hogy akkor menjek el vizsgálatra.

– Ide tartozik, hogy tavaly törvényjavaslatot nyújtottak be szocialista képviselők, köztük ön, mely szerint az állami földeket bérlő cégek sokkal nagyobb eséllyel vásárolhatnák meg az általuk művelt területeket, mint a helyben lakó termelők, ami azt jelenti, hogy az állam kiterjesztené az elővásárlási jogosítványokat a földeket bérlő társas vállalkozásokra és azok nem helyben lakó tulajdonosaira is.

– A földkérdésben az a véleményem, hogy ötpárti egyeztetésre lenne szükség. A parasztnak nincs elegendő tőkéje, rengetegen fogják eladni a földjüket, hogy majd a banki kamatokból éljenek öreg napjaikra. Fontos lenne, hogy kialakuljon a konszenzus, és egy olyan birtokszerkezet, amely a parasztoknak is jó, de versenyképes is.

– Polgármesterként hogyan vélekedik arról, hogy a kormányfő szerint a kiigazítás nehezén már túl vagyunk?

– A kiigazításon akkor leszünk túl, ha majd lenyomtuk a gombot a 2008. évi költségvetés megszavazásakor. Még vannak kétségeim, és nem jót sejtek. Nem értem, hogy Draskovics Tibor, aki pénzügyminiszterként megbukott, miért hozhat még mindig fontos döntéseket költségvetési ügyekben.

– Mit gondol arról a jobboldali politikusok által gyakran hangoztatott véleményről, hogy a kormány tudatosan éhezteti ki az önkormányzatokat?

– A megszorítás nem válogat jobb- és baloldali települések között. Most nyáron visszautaltam a polgármesteri fizetésemet az államkincstárba, mert Battonya 50 millió forinttal kevesebb állami finanszírozást kapott, mint tavaly, és az energiaemelés közel ugyanekkora kiesést okozott. Az önhiki, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának jelenlegi rendszere éppen azokat az önkormányzatokat sújtja, amelyek a legtöbbet spóroltak meg. Ahogy korábban már elmondtam, az önkormányzatok az elmúlt három évben már végrehajtották a konvergenciaprogramot, mert már mindent leépítettek.

– A miniszterelnök az utóbbi időben többször utalt arra, hogy ha kell, akár népszavazással is kiteremti a polgármestereket a parlamentből, s ezt a frakció szombaton el is fogadta. Hivatalosan a főállású képviselőséget akarja visszaállítani.

– Legyengített polgármesterekkel mindent könnyebb megszavazatatni. Pedig a helyzet a következő: az a szocialista, aki a megszorítócsomag és az őszödi beszéd után is nyerni tudott az önkormányzati választásokon, ember a talpán. Azokra támad a miniszterelnök, akikre a legjobban számíthatna. Én saját költségemen is vállalnám az indulást a képviselőségért.

– Hogyan dolgozik együtt a jobboldali politikusokkal?

– A kisétrségi társulásban, amelyet vezetek, 12-13 jobboldali település van a 18-ból. 2006 előtt nagyjából fordított volt a helyzet. Egy polgármesternek egy szavazata van, mégis 90-100 százalékkal mennek át az előterjesztéseim. Ha a pártok úgy dolgoznának együtt a parlamentben, mint nálunk, lekörözönénk Németországot is. Együtt csináltuk a Leader vidékfejlesztési programot, balhé, veszekedés nélkül.

– Kisgazdának vallja magát, 50 éve FTC-szurkoló. Horn Gyulát tartja igazi szociáldemokratának, eddig mindig készségesen állt a szocialista miniszterelnök-jelöltek és kormányfők, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc rendelkezésére. Amikor Gyurcsány Ferenc két éve földosztó programot és nyugdíjemelést hirdetett Battonyán, 50 busszal tízezer nyugdíjast toborzott. Nem lát ellentmondást e tények között?

– Engem szoci kisgazdának neveznek, mindenki így ismer az országban. Sok szocialista mondta nekem, hogy mennyire hiányzik egy kisgazdapárt a parlamentből. Már lassan a mezőgazdasági bizottságot sem tudjuk feltölteni. Fradi-szurkoló 53 éve vagyok, amióta kipackázták őket az NB I-ből, nem is nézem a bajnokságot. A 60-as évek végén a gödöllői egyetemi csapatban Albert, Farkas, Varga Zoli ellen játszottam, emlékszem, Ihász volt az ellenfelem. Személyes kapcsolatom volt a fradistákkal utána is. Ami Medgyessyt illeti, minél jobban visszagondolok, úgy jövök rá, hogy ő egy korrekt ember. Abba a korrupciós mondatba beletört a bicskája. Gyurcsánynak hallatlan észjárása és tudása van, emlékszem, tűzbe mentem volna érte, de egy éve valami történik vele. Az a battonyai rendezvény szenzációs volt, 150 busszal mentónk, nem is kellett toborozni, jöttek a nyugdíjasok, a civil szervezetek. Azok is, amelyek épp most mennek tönkre. A rendezvényt részben saját pénzből fedeztem. Gyakran a szememre vetik, milyen nagy a képviselői költségtérítésem, pedig mindig odaadtam a nyugdíjasaimnak. Az egy nagyon jó program volt, kormánybiztos voltam, ahogy korábban Medgyessy alatt az Élhetőbb faluért programot is én koordináltam. Sajnos a szociális földprogram elhalt.

– Egy magyar országgyűlési képviselőről sok mindent elárul, hogy mivel foglalkozott a rendszerváltozást megelőző és azt követő években. Önről mit lehet tudni?

– A rendszerváltozáskor az alapkutatásokra nem volt pénz, a kutatómérnökök kerültek először utcára. Visszajöttem a szülőföldemre, 93-ban már falugazdász voltam. Én nem privatizáltam semmit, el sem hittem akkor, hogy vissza lehet egyáltalán kapni a földet, végül mindent egyszerű adásvétellel szereztem. A fiam önállóan gazdálkodik, a földre költi a pénzét, őstermelő a feleségem és a lányom is. Ahogy említettem, jelenleg tíz ember után fizetem az államnak a járulékokat. Tudnám végezni a munkát kevesebb fővel is, de jól tudom, hogy néhány év munkanélküliség mit jelent. Nekik legalább megvan a téli és nyári megélhetésük.

Monostori Tibor