Az előterjesztés szerint 2013 óta nem volt emelés ezen a területen, holott a BKM temetkezési divíziójának a költségei folyamatosan növekedtek a szolgáltatói árak változása miatt, az alvállalkozói díjak növekedése, az üzemanyagár-emelkedés, illetve a minimálbér emelkedése miatt.

Hirdetés

A stagnáló bevételek és folyamatosan növekvő költségek mellett továbbra is feladat a meglévő temetői infrastruktúra, valamint a zöldfelületek fenntartása – mutattak rá.

Emellett a BKM az Új köztemetőben bevezet egy olyan egyszerű, de teljes körű temetkezési szolgáltatási csomagot, amelyben jelentősen csökkentik a hatósági díjat, hogy a teljes temetési számla végösszege a korábbi díjakhoz képest 10 százalékkal csökkenjen. Ez a szolgáltatási csomag biztosíthatja, hogy a nehéz anyagi helyzetben levők méltósággal, de kisebb anyagi megterhelés mellett vehessenek búcsút szerettüktől – olvasható az előterjesztésben.

A képviselők döntöttek arról is, hogy az étkezési térítési díjak változatlanul hagyása mellett megemelik a nyersanyagnormákat: normál étkezők esetében a nyersanyagnorma 20 százalékkal, diétás étkezők esetében, valamint a gyógypedagógiai ellátás során 10-10 százalékkal emelkedik január 1-jétől. Az előzetes számítások szerint a nyersanyagnorma megemelése éves szinten várhatóan bruttó 484 millió forintos többletköltséget jelent.

Korábban írtuk

A képviselők tárgyalták a környezet állapotáról készített értékelést is. A fővárosnak kötelező a környezet állapotát rendszeresen elemezni, értékelni és arról legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatnia kell, ezért elkészítették az ezévi környezeti állapotértékelést, amit a közgyűlés egyhangú döntéssel elfogadott. 

A napirend vitájában Wintermantel Zsolt azt mondta, hosszú idő óta a legátfogóbb környezeti értékelés van a közgyűlés előtt, amely tabukat is ledönt.

Az anyag alapján egyértelműen megdőlni látszik a jelenlegi városvezetés állítása, hogy a főváros levegőminőségének romlása az autósoknak köszönhető. Az anyag alátámasztja, a levegőminőség alakulására sokkal inkább a lakosság fűtési szokásai vannak a legnagyobb hatással, és ahogy ez változik, úgy javul a levegő minősége is – mondta.

Hozzátette: megdőlni látszik az az állítás is, hogy a jelenlegi városvezetés lenne a zöld, környezettudatos, „szemben a csúnya Tarlós-érával vagy a fideszes gondolkodással”, ugyanis a jelentésből kiderül, az elmúlt három évben nem volt érdemi zöldterület-növekedés. Wintermantel Zsolt szerint azt is helyesen állapítja meg az anyag, hogy a fővárosnak a tiltásokon és korlátozásokon túl nincs valódi koncepciója az agglomerációs közlekedéssel kapcsolatban, és a felelősséget, az intézkedéseket a főváros áttolja a környező településekre. Jelezte, a csapadékvíz-gazdálkodással kapcsolatban is előre kellene lépni, mert a szennyvízzel egyesített csapadékvíz elvezetése jelentős környezeti terhelést jelent.

A politikus kitért arra is, hogy 2019-ben a főváros klímavészhelyzetet hirdetett, de a kibocsátás-csökkentési célokhoz képest 2021-ben a fővárosi cégek szén-dioxid-kibocsátása 9 százalékkal nőtt a 2020-as évhez képest. V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester megjegyezte: nem a főváros teremtett klímavészhelyzetet, hanem deklarálta, kinyilvánította, hogy ezt tudomásul veszi és ennek figyelembevételével akar dolgozni.

A közgyűlés ülésén Soproni Tamás (Momentum) VI. kerületi polgármester hiányolta, hogy a városvezetés áprilisi ígéretével szemben az idén nem terjesztette a közgyűlés elé az utasok érdekeit szolgáló, a taxiközlekedést megreformáló javaslatcsomagot. Mint mondta, azt javasolják, a hatósági ár helyett legyen verseny a taxis-piacon, a „hiénák” helyett a taxiszövetkezeteket támogassák, és tegye lehetővé a város a szolgáltatófüggetlen taxirendelést. A polgármester felvetésével a Fidesz-KDNP frakció tagjai is egyetértettek.