Augusztus tizenharmadika óta hivatalosan is Mansfeld Péter parknak hívják az eddigi Világifjúsági parkot. Amint arról a Demokrata beszámolt, a környéken lakók kezdeményezésére Gárdos Pál fideszes képviselő májusban terjesztette a II. kerületi képviselő-testület elé a névváltoztatást, amit a frakciók, a szavazástól távolmaradó MSZP-t leszámítva, támogattak. Ezután még hátravolt a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásának elnyerése is, és a kezdeményezést a szocialista Havas Szófia kivételével mindenki megszavazta.

A helyszín kiválasztása természetesen nem véletlen. A 18. születésnapja után tizenegy nappal, 1959-ben politikai okokból kivégzett Mansfeld Péter ugyanis a szomszédos Borbolya utcában lakott édesanyjával és testvéreivel, és a Világifjúsági parkban (illetve most már Mansfeld parkban) áll az az egész alakos szobor is, amely 2004-ben készült el a jobboldali Sajtóklub felhívására, közadakozásból. A szobor egyébként akkor a Magyar Ház Alapítvány tulajdonába került, amely a 2006-os önkormányzati választás után ünnepélyes keretek között az újra fideszes kerületnek ajándékozta az alkotást.

Mansfeld Péter öccse, Mansfeld László a névadó ünnepélyen megköszönte a környéken élőknek és a II. kerületi önkormányzatnak, hogy kezdeményezték, bátyjáról nevezzék el a parkot.

– Kérek mindenkit, ha erre jár, gondoljon ’56-ra és gondoljon Mansfeld Péterre, aki életét áldozta a magyar szabadságért – mondta meghatódva Mansfeld László, aki megjegyezte, amikor bátyjával és barátaikkal annak idején ott játszottak, nem gondolta, hogy valaha családjuk nevét viseli majd a park.

Fónay Jenő úgy vélte, Mansfeld Péter az egyik legbátrabb ’56-os forradalmár volt. A Politikai Foglyok Országos Szövetségének alapító elnöke szerint azért kellett meghalnia, mert volt bátorsága szembenézni a zsarnoksággal és a terrorral. Mint fogalmazott, nem szabad elhallgatni a gyilkosok nevét és nem boríthatunk fátylat a törvénytelenségekre.

– A környéken élők kezdeményezték a névváltozást, nekünk pedig nem csupán demokratikus gondolkodásunk diktálta, hogy az ügy mellé álljunk; ez erkölcsi kötelességünk is volt – mondta a Demokratának Láng Zsolt fideszes polgármester, aki örömét fejezte ki, hogy a főváros is támogatta a névváltoztatást. – Ennek a helynek mementónak kell lennie, emlékeztetnie kell bennünket arra, hogy ilyesmi többé nem történhet meg. Csak a legsötétebb diktatúrákra jellemző egy olyan döntés, hogy koncepciózus eljárást folytatnak egy fiatal fiú ellen, majd megvárják a 18. születésnapját és kivégzik. Mansfeld Péter megölése a kádári diktatúra egyik legszörnyűbb pillanata volt.

A polgármester szerint nem szabad, hogy a köztér Mansfeld Péter parkká keresztelése politikai vita témája legyen.

– Sokan beszélnek arról, hogy a két politikai oldalnak közösen kell dolgoznia az ország érdekében. Azt gondolom, ez csak abban az esetben történhet meg, ha a történelmünket egyformán látjuk, nem pedig ilyen vagy olyan szemüvegen keresztül. 1956-ban az emberek a magyar szabadságért keltek fel, s ennek a forradalomnak Mansfeld Péter az egyik hőse, emblematikus alakja volt. Nem értem, miképpen lehetséges, hogy bárki, főleg egy politikus, mindezt vitatja, és hogyan lehetséges, hogy pártja ezt hagyja – tette hozzá Láng Zsolt. – A jövő építéséhez, a nemzeti összefogáshoz tehát először az kell, hogy múltunkat rendbe tegyük.

(bépé)