Emlékezés a szabadságharcra

Az október 23-i programban szerepel Wittner Mária életét bemutató portréfilm Hóhér, vigyázz! címmel, amelyből megismerhetik a nézők, miként lettek 1956-ban a fiatal lányokból fegyverforgató forradalmárok, majd a halállal büszkén farkasszemet néző kivégzettek – hangsúlyozta a csatornaigazgató.

Ezen kívül bemutatják az Avanti ragazzi di Buda című dokumentumfilmet. Elmondta: az Avanti ragazzi di Buda / Előre budai srácok a Lazio római labdarúgócsapat törzsszurkolóinak a csapatindulója, amelyet szolidaritásuk kifejezéseként komponáltak az 1956-os pesti srácok emlékére, de azóta is ezt az indulót éneklik. A 27 perces film ennek a dalnak a történetét dolgozza fel – tette hozzá.

Az M5 élőben közvetíti a Zeneakadémiáról az 1956-os központi megemlékezést, majd Erdőss Pál Budakeszi srácok című történelmi drámáját vetítik. A nap folyamán pedig folyamatosan láthatók lesznek rövid személyes visszaemlékezések 1956-ról az Én ’56-om címmel. A forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából azonos címmel meghirdetett pályázatra érkezett legjobb történetekből láthatnak a nézők válogatást – tette hozzá.

Siklósi Beatrix kiemelte, hogy az ünnepi programban szereplő Szerettünk volna még élni című dokumentumfilm a csatorna saját gyártásában készült.

Csizmár Edina, az M5 kulturális csatorna vezető szerkesztője, a Szerettünk volna még élni című dokumentumfilm rendezője elmondta: az alkotás egy eddig ismeretlen 1950-es évekbeli szerelmi történetet dolgoz fel, amely bemutatja a korszak kegyetlen megtorlásait. A nézők megismerhetik két ember viszontagságos életét, azt, hogy a történelem miként tudta befolyásolni és tönkre tenni az életüket, de kiderül az is, hogy napjainkban miként fejeződik be ez a história méltó megemlékezéssel.

A rendező Tumbász Ákos és Forró Mariann megható és megrázó történetével Borvendég Zsuzsanna történészen keresztül ismerkedett meg, akinek több tanulmánya és cikke is megjelent a témáról.

Szeptemberben vettek végső búcsút a több mint 90 éves Forró Marianntól, akit a 301-es parcellában helyeztek örök nyugalomra, férje mellé. Mint mondta, Forró Mariann családja számára is ismeretlen volt a történet: sokáig nem beszélt róla senkinek, csaknem harminc év kellett ahhoz, hogy a rokonság tudomást szerezzen a tragikus eseményekről.

Csizmár Edina kiemelte: Borvendég Zsuzsanna történész elmondása alapján Forró Mariannból több évtized alatt sem múlt el az 1950-es években beleivódott félelem. Akkoriban folyamatosan megfigyelték őket és nem mindennapi események áldozatává váltak: tudtukon kívül kreált kémhistóriába keveredtek, erre vonatkozóan pedig a hatalom szisztematikusan bizonyítékokat gyártott.

Kifejtette: a történetből kiderül, hogy Tumbász Ákos költői lelkű fiatalember volt, aki lázadó gimnazistaként a füzeteibe rendszerellenes verssorokat firkált, a hatalom ezért tekintett rá ellenségként. Forró Mariann gyakorló katolikusként ugyancsak rendszerellenesnek számított akkoriban. A köréjük szerveződő koncepciós kémper megbénította a mindennapjaikat, miközben mindkettőjükben mindvégig élt a remény egy szebb és jobb jövő iránt, hogy boldogan éljenek és családot alapítsanak. Egyházi esküvőt kötöttek, de ezt akkoriban nem ismerték el. Forró Mariann a férje kivégzéséről csak a kiszabadulása után szerezett tudomást. Haláláig nem tudta feldolgozni és lezárni ezt a tragédiát: nem kezdett új életet – magyarázta a rendező.

Hangsúlyozta, hogy egy konkrét emberi történet bemutatása révén a fiatalokhoz közelebb kerülhetnek ennek a sötét korszaknak a megtorlásai és viszonyrendszerei.

Elmondta azt is, hogy eredeti forrásanyagok segítségével dramatikus, játékfilmes elemek felhasználásával mesélik el a történetet: eredeti levelezéseken, archív fotókon, az Állambiztonsági Levéltár hiteles dokumentumain, iratain és történelmi visszaemlékezéseken keresztül. A film címe is Tumbász Ákos halála előtt írt búcsúleveléből való – tette hozzá.