Nem vádol, de emlékeztet, és segít, hogy végzetes döntés helyett az életet válasszuk
Emlékmű a meg nem született magyaroknak
Közel hatmillió magyart gyilkoltak meg magzati korban az anyaméhekben 1956 óta. Nekik állítottak emlékművet kedden a Farkasréti temetőben.
Véletlenek nincsenek, a jelképeknek teremtő vagy épp pusztító erejük van. 1956. június 4-én lépett életbe az 1.047/1956. számú minisztertanácsi rendelet, ami az addigi viszonylagos és feltétlenül helyes korlátozást elvetve gyakorlatilag szabadjára engedte az eufemisztikusan abortusznak, terhességmegszakításnak nevezett magzatgyilkosságok végrehajtását. És bár azóta a jog kereteit némileg szűkebbre vették, a társadalmi szemlélet pedig jó irányba változik, statisztikai tény, hogy 1956. június 4-étől 2024. december 31-ig 5.953.506 magzatot pusztítottak el. Ez, akárhogy forgatjuk, népirtás. 1959 és 1973 között minden évben több gyermeket öltek meg az anyaméhekben, mint amennyi megszületett. A legsötétebb év 1969 volt, akkor 206.817 magyart végeztek ki magzat korában.
Naponta több mint 566-ot.
Nekik, vagyis a megfogant, de megszületni nem engedett magyaroknak állítottak emlékművet a Farkasréti temetőben a sírkert bejáratával szemben a Magyar Keresztény Misszió Alapítvány kezdeményezésére. Az alapítvány 2013 óta tiszteleg ily módon a magzati korban meghalt vagy abortusz áldozatául esett honfitársaink előtt, ma már hazánk 14 kórházában állnak az általuk emelt emlékművek, emléktáblák.
– Vannak dolgok, amikről nem vitatkozunk. Az élet pártján állunk, merjünk határozottak lenni, mondjuk ki a véleményünket, a keresztény tanítást, az abortusz, igenis bűn, ugyanakkor szeretettel kell fordulni azok felé is, akik a bűnben részesek – mondta a civil és egyházi közösségek támogatásából elkészült emlékmű avatásán Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy pusztán a nyílt állásfoglalás hatására is változik a társadalmi szemlélet, 2010 óta felére csökkent az abortuszok száma.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy ez a hely, ez az emlékmű nem vádol, hanem emlékeztet, mert a legrövidebb élet is nyomot hagy.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt mondta, hogy az életvédelem Istentől rendelt alapvető emberi jog, ezért állást kell foglalni az élet szentsége mellett.
– Régi tervem, hogy a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben emlékparkot alakítsunk ki az 1956. június 4. óta mintegy második Trianonként megszületni nem engedett magzatoknak – osztotta meg szándékát Móczár Gábor a jelen lévőkkel.
– Segítsen ez a figyelmeztető emlékmű abban, hogy a megfogant magzatok megszülethessenek – mondta a Kiáltás az Életért Egyesület képviseletében Bergs Zsuzsa, Törökné Rajtmár Marianna országos vezető védőnő pedig Szent Máré evangéliumát idézte: „vigyázzatok, ne vessetek meg egyet se e kicsik közül!”
A jelen lévők Tóth Kálmán atya, a közeli Farkasréti Mindenszentek Plébánia plébánosa vezetésével Miatyánkot mondtak azokért, akik bármilyen okból olyan döntést hoztak, hogy nem születhetett meg valaki, majd Jánosa Domokos atya, a Felső-vízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa, valamint az áldást mondó Mihalovics Mihály atya, a Budapesti Görögkatolikus Parókia papja társaságában Kocsis István atya, az Istenhegyi Szent László Plébánia plébánosa felszentelte.
