Fotó: MTI (archív)
Hirdetés

A közlemény szerint Kásler Miklós arról tájékoztatta a kórházak vezetőit, hogy eddig csak egyedi esetek vannak Magyarországon, és ahhoz, hogy a járványt megelőzzék, szigorú eljárásrendet kell követnie mindenkinek. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézményekben szükséges rend és fegyelem betartását minden esetben fokozottabb figyelemmel kell kísérni és betartatni.

Kásler Miklós részletesen tájékoztatta a főigazgatókat az eljárásrendről, arról, hogy mit kell tenni a koronavírus-gyanús esetekkel és a vírussal diagnosztizált betegekkel.

Ha a koronavírus-fertőzötteket ellátó és a gyanús eseteknek karantént biztosító Dél-pesti Centrumkórház kapacitásai kimerülnének, akkor más kórházakban alakítanak ki karantént.

A miniszter arról is tájékoztatta az igazgatókat, hogy leggyakrabban enyhe lefolyású a betegség, de a fertőzötteknek légzési nehézségeik is lehetnek. Ekkor asszisztált lélegeztetésre, respirátorok (lélegeztető készülékek), súlyosabb esetekben ECMO (úgynevezett műtüdő) alkalmazására van szükség. Ezek a berendezések kellő számban rendelkezésre állnak az országban.

Az Emmi jelezte azt is, hogy a karantén bővítésének lehetőségére előkészítik a Kútvölgyi-tömböt, arra az esetre, ha csoportossá, tömegessé válna a fertőzés, és a Korányi Intézet intenzív osztálya is fogadóképes szükség esetén.

A közlemény szerint Kásler Miklós közölte azt is, hogy a Korányiban elmaradó tüdőműtéteket az Országos Onkológiai Intézet (OOI) fogja elvégezni, ahol erre a kritikus egy-két hónapra szüneteltetik a tüdőtranszplantációkat.

Vidéken huszonkilenc infektológiai osztály áll készenlétben – derült ki a közleményből, amely kitért arra is, hogy súlyosabb esetekben akár a klinikai vizsgálatok fázisában lévő gyógyszereket is alkalmazhatnak.

Bizonyos esetekben elfogadható, ha a munkáltató kérdőívet töltet ki azokkal a munkavállalókkal, akik bejelentést tesznek a koronavírus-fertőzés gyanújáról – közölte Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke kedden az MTI-vel.
Péterfalvi Attila a NAIH honlapján közzétett, koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről szóló tájékoztatójában azt írta, hogy a kérdőívek kitöltése akkor elfogadható, ha a munkáltató előzetes kockázatértékelés alapján úgy véli, a módszer alkalmazása szükséges és arányos mértékben korlátozza a munkavállalók magánszférájához fűződő jogát.
A munkáltatók – a kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó, például a bűnüldözési, honvédelmi, nemzetbiztonsági célú adatkezelést folytató szerveket kivéve – az általános adatvédelmi rendelet előírásait kötelesek alkalmazni – tudatta.
Ismertette, hogy a munkáltató rögzítheti a bejelentés időpontját, az érintett személyazonosságának a megállapításához szükséges személyes adatait, a külföldi utazás helyszínét és időpontját, a fertőzött területről érkező emberrel történő érintkezésre vonatkozó adatokat és a munkáltató intézkedéseit.
A kérdőívek azonban nem tartalmazhatnak az érintett egészségügyi kórtörténetére vonatkozó adatokat, továbbá a munkáltató egészségügyi dokumentáció becsatolását sem írhatja elő – emelte ki.
Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatónak közérthetően és részletesen meg kell határoznia az érintetteknek az őket érintő adatkezelés célját, jogalapját, az adatok megőrzésének időtartamát és az adatokhoz hozzáférésre jogosultak körét is.
A tájékoztató többi között kitér arra is, hogy a jelenlegi magyarországi járványügyi helyzetre tekintettel a hatóság nem tartja arányosnak a munkáltatói intézkedéssel elrendelt, minden munkavállalóra általánosan kiterjedő, bármilyen diagnosztikai eszközt – például a lázmérőt – alkalmazó szűrővizsgálatok előírását.
Ha munkavállaló kockázatértékelés után mégis szükségesnek tartja a szűrővizsgálat bevezetését, csak egészségügyi szakember által vagy szakmai felelőssége mellett végzett vizsgálatokat rendelhet el, a munkáltató pedig kizárólag a vizsgálatok eredményének a megismerésére jogosult – olvasható a tájékoztatóban.