Kőbánya Gyárdűlő nevű városrészének történelme a mai Mázsa tér környékén épült sertéspiaccal kezdődött. A létesítményt 1861-ben adták át, s mintegy húszholdas területet ölelt föl. A környéken élő gazdák ide hozták eladni hízósertéseiket, s a piac forgalma rövid idő után hatalmas mértékben föllendült. Ez lehetővé tette, hogy egész Budapest sertésfogyasztását innen lássák el. Később a bazár a magyarországi, szerbiai és romániai sertésforgalom központja lett, így Európa-szerte ismertté vált. 1896-ban Bécs sertéshúsimportjának csaknem kétharmada, körülbelül 240 ezer disznó a kőbányai vásárról származott.

Hazai szinten csakugyan népszerű volt az a Mázsa téri termelői piac is, amit 2005-ben szüntettek meg. Az akkori önkormányzat jobbnak látta értékesíteni a közel 40 ezer négyzetméteres területet, amelyre egy többfunkciós épülettömböt szerettek volna felhúzni.

Az előző városvezetés alatt Montvai József főépítész azt mondta, bár új piac létesítését nem tervezi a helyhatóság, a lakosok igényét szem előtt fogják tartani a Mázsa téri terület hasznosítása során. A régi piacot szó szerint eldózeroltatták, de a tervezett kereskedelmi és szolgáltatóház természetesen azóta sem épült meg, ellenben a telek jelenleg is koszos, poros, benőtte a gaz, elhanyagolt és kihasználatlan.

Kőbányának gyakorlatilag 2005 óta nem volt olyan termelői piaca, ahol nagy választékban lehet kapni friss, magyar termékeket. Annak idején az Örs vezér téren fölépítették a Cédrus Piacot, így próbálták meg pótolni a Mázsa térről elbontottat, ám mivel a bevásárlóközpont a kerület szélén helyezkedik el, a legtöbb kőbányai számára problémát jelent odajutni.

A helyiek bazár iránti igénye az elmúlt években nem csökkent, ennek internetes fórumokon s az önkormányzatnál is hangot adtak az évek folyamán. Az előző kormányzási ciklus vége felé felmerült az ötlet, hogy esetleg a Liget téri aluljáróban létesítsenek termelői piacot, de ez sem valósult meg, mert a beruházás túl drágának bizonyult. Miután az aluljáró az enyészeté lett, s éveken keresztül piszkosan, világítás nélkül, omladozó vakolattal állt, befalazták a lejáróit. Idén áprilisban a helyi önkormányzat megbízásából a Liget tér mellett lévő Halom utcában, az egykori sörgyár területén nyitottak egy élelmiszerpiacot, ám mivel a helyszín nem volt elég korszerű, ezt csak ideiglenes megoldásnak szánták.

Nem úgy, mint a Liget téren augusztus 31-én megnyílt termelői piacot, ahol kizárólag magyar gazdák által termelt és feldolgozott termékeket árusítanak. A létesítmény a Magyar Piac Szövetkezet, a X. kerületi önkormányzat és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter összefogásával valósulhatott meg. A miniszter az avatóünnepségen tartott beszédében kiemelte a magyar agrártermékek értékeit és közölte, továbbra is segítik ezek piacra jutását. Véleménye szerint a bazár megnyitása is mutatja a magyar őstermelők megújulási képességét.

A Korponai utca és az Állomás utca sarkán, a buszvégállomással szemben lévő piacot a református és a görög katolikus egyház képviselői nemrégiben felszentelték és megáldották.

A nyitás után nem sokkal a Demokrata ellátogatott a piacra. Örömmel tapasztaltuk, hogy az épület nem új építésű, modern bevásárlóközpont, hanem egy régi raktárépület, amit gyönyörűen felújítottak. Amit legelőször észrevettünk, azok a tüneményes, kézzel festett cégérek, amelyek minden bolt fölött megtalálhatók, s vidáman hirdetik, mit lehet kapni az árusoknál.

Rögtön az első, amikbe belebotlottunk, a Méhes Mézes szári manufaktúrájának szörpjei és fűszerei voltak. Itt aztán megtalálható a fahéjas almaszörptől kezdve a halhús fűszerkeverékig bezárólag minden, ami az ízesítéshez kell. Néhány méterrel arrébb a tejtermékek bőségének zavarával küszködtünk, ugyanis csak a gomolyasajtból találtunk vagy öt fajtát, többek között lila-, zöld- és fokhagymásat, de még kaprosat is. A körözöttnek is nehéz volt ellenállni, hát még a habos házi tejnek, ami egyébként erősen veri a dobozos műtejek árát, mivel csak 180 forint literje úgy, hogy összehasonlíthatatlanul jobb.

A piac túloldalán a vecsési savanyúságok, utána pedig a friss péksütemények ínycsiklandozó illata csapta meg orrunkat. Van itt továbbá virágüzlet, vegyesbolt, hentes, száraztészta-árus, Laci bácsi zöldség-gyümölcs standja, de még kulturált, tiszta és igényes büfé és kávézó is, ha a vásárlásban elfáradna a kedves vendég.

A piac egyébként a hét minden napján nyitva tart. Hétfőtől szombatig reggel hat órától délután öt óráig, vasárnap pedig szintén hattól délután kettőig.

– Másodszor járunk a piacon, nagyon meg vagyunk elégedve mindennel. Itt lakunk a szomszédban, és iszonyúan sajnáltuk, amikor bezárták a Mázsa téri piacot. Nagyon szeretünk főzni mindketten, itt pedig minden alapanyagot be tudunk szerezni. Nem utolsó szempont a vásárlásnál, hogy tudjuk, honnan származik mondjuk a paprika vagy a paradicsom, s itt biztosak lehetünk benne, hogy kiváló minőséget kapunk a pénzünkért – mesélte barátságosan az éppen bevásárolni készülő Miklós bácsi és kísérője, aki azt is elárulta, megtudta, hogy az árusok hétről hétre akciókat tartanak, amikor bizonyos termékeket olcsóbban lehet beszerezni tőlük.

Szencz Dóra

Magyart a magyarnak

A Magyar Piac Szövetkezettől kaptam megbízást, hogy hozzak létre egy olyan állandó vásárt, ahol maguk a termelők vagy az ő alkalmazottaik árusítják saját termékeiket. Eddig hatalmas az érdeklődés a kezdeményezés iránt – mondta a Demokratának Konrád Istvánné, a szövetkezet elnöke, a Liget téri piac szervezője.

– Miért épp a X. kerület adott otthont a vásárnak?

– Itt találtam partnert, egy vállalkozót, aki működteti a piacot, a Magyar Piac Szövetkezetnek ugyanis nincs pénze arra, hogy önállóan létrehozzon és fenntartson egy ilyen létesítményt.

– Hogyan ellenőrzik, hogy csak hazai termékek kerülnek a standokra?

– Nagyon egyszerűen. Nem ők hozzák be termékeiket a piacra, hanem én megyek el megnézni, hol és mennyi áru előállítására van lehetőség.

– Mekkora az érdeklődés?

– Hétfőnként gyengébb a forgalom, csütörtökön, pénteken és szombaton azonban hemzsegnek az emberek.

– Tényleg van közösségformáló ereje a piacnak?

– Itt minden termelő a szövetkezet tagja, ezt a társaságot én hoztam össze. Van olyan kereskedő, aki a fővárostól 220 kilométerre lévő Mezőcsátról vagy a Komárom-Esztergom megyében található Sárisápról utazik ide mindennap. Ez talán problémát jelenthet számukra, de találtunk rá megoldást, ugyanis nemrégiben tárgyaltam a munkaügyi hivatal illetékeseivel, és ők segítenek abban, hogy a kőbányai munkanélkülieknek állást adjunk itt: őket fogjuk alkalmazni a piacon.

– Lesz-e újabb termelői piac?

– Gazdálkodó vagyok 35 éve, tojást termelünk, így járom a piacokat árusként és vevőként egyaránt, és azt tapasztalom, kereskedő- és vásárlótársaimnak is szükségük van az igazi, régi típusú bazárokra. Több fővárosi polgármester is megkeresett már a nyitás óta, mert nagyon megtetszett nekik a kezdeményezés, így hát van remény arra, hogy a jövőben terjeszkedünk, s több budapesti városrészen is hasonló piac nyíljon. Vidéken ez már biztos, Budapest után Keszthely következik. A város környékén 40-50 önkormányzat fogott össze, s ott is létrehozunk egy hasonló, fedett termelői piacot ugyanilyen központi részen, mint a kőbányai Liget tér.

KIRÁLY ÁGNES,

Naturpatika és Gomba Üzlet

– Nyitás előtt kissé aggódtam, vajon lesz-e forgalom, de kellemesen csalódtam, ugyanis meglepően sok vásárló fordult meg a piacon két hét alatt. Nagyon szeretek itt dolgozni, jó a hangulat, kellemes a környezet, kedvesek, közvetlenek a vevők is. Ők szintén nagyon örülnek a Liget téri piacnak, az idősebb korosztály kiváltképp, őket ugyanis eléggé rosszul érintette a régi, Mázsa téri bazár megszüntetése. Nálunk finom, friss és szárított magyar termékeket lehet kapni, többek között gyapjas tintagombát, laskagombát, gyógygombákat és egyéb gombakülönlegességeket, valamint kölest és hajdinát kimérve, gyógynövényeket és gyógykivonatokat, illetve reformélelmiszereket is.

KOVÁCS GÁBOR és IFJABB KOVÁCS GÁBOR,

Házi Füstölt Ízek

– Nagyon népszerű az új piac a vásárlók körében, hétköznap kígyózó sor áll szinte mindegyik pultnál. Sokan kedvelik a régi, hagyományos, házi ízeket, itt pedig csak olyan termékek kaphatók, amiket hazai termelők magyar alapanyagokból állítottak elő. Mi azért jöttünk ide Kőbányára árusítani, mert a Teleki téri bazár megszűnt. Több hasonló termelői piac kéne Magyarországra, hogy a magyar gazdák végre el tudják adni portékájukat. Egy ilyen piacnak sajátos hangulata és közösségformáló ereje van. A visszatérő vendégek és az eladók között szinte már baráti kapcsolat van, megosztjuk egymással örömünket, bánatunkat, míg egy bevásárlóközpontban ez elő nem fordul vagy csak nagyon ritkán. A plázák üzleteivel ellentétben itt meg lehet kóstolni a termékeket, nem sajnáljuk azt a pár rúd szalámit vagy kolbászt, amivel megkínáljuk az idelátogatókat. Kereskedni csak így lehet, szívvel-lélekkel.

SZANYÓ TIBOR,

Szomor Ökofarm

– A boltunkban nemzeti parkban nevelkedett őshonos állatokból, például szürke marhából készült termékeket árulunk, amikről fontos tudni, hogy színhús termékek, vagyis nincs bennük semmiféle adalékanyag, tartósítószer vagy egyéb vegyszer. További érdekesség, hogy például ezeken a szalámikon található egy úgynevezett ENAr-szám, ami annak a marhának a nyilvántartási száma, amelyikből az áru készült. Szintén a csomagoláson található egy telefonszám, amit ha a kedves vásárló felhív, megtudhatja, mikor született az állat, mikor vágták le, hol vágták le, ki volt a gazdája. Tehát a termékek ellenőrizhetők. Árusítunk még halból készült finomságokat is, így például harcsafelvágottat és kenyérre kenhető krémet.