Energia- és gazdasági válság elleni alapot hoz létre a főváros
Energia- és gazdasági válság elleni alap létrehozásáról döntött az idei évi költségvetési rendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a főváros az alapból akarja a megnövekedett költségeket fedezni.
A testület a rendkívüli ülésen 18 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett határozott a rendeletmódosításról.
Az alapba befolyt pénz a közvilágítással, intézményi rezsikiadások emelkedésével, kamatkiadásokkal, közösségi közlekedéssel, továbbá a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával kapcsolatos többletigények fedezetének biztosítására használható fel.
Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a költségvetés módosítására azért volt szükség, mert – a többi mellett – az infláció miatt megemelt kamatlábak következtében 7,4 milliárd forinttal drágultak meg a kamatkiadások az idén.
Továbbá az első féléves adatok alapján az látszik, hogy közel 1 milliárd forint szükséges nettó finanszírozási pozícióban ahhoz, hogy a fővárosi intézmények képesek legyenek a megemelkedett energia- és élelemiszerszámlákat kifizetni. A mostani beszerzések már mutatják, hogy a jövő évben akár tízszeres rezsinövekedéssel kell számolni.
A javaslat szerint ez ugyanígy megjelenik a fővárosi közvilágítás működtetése esetében is: 5 milliárd forinttal kerül többe a közvilágítás idén, mint a tervezett összeg.
A BKV idei évi üzleti terve már azzal számolt, hogy állami kompenzáció nélkül 24 milliárd forintos likviditási hiány lép fel a cégnél, amely a napi működést veszélyezteti. Az energiaárak növekedése miatti kormányzati kompenzáció nélkül (14 milliárd forintos összeg) az utolsó negyedévben már likviditási problémák jelentkeznek a BKV-nál – írták.
Rámutattak arra is, hogy a mostani adatok alapján az látszik, hogy a magas inflációs adatok következtében az iparűzési adó a tervezetthez képest 14 százalékos növekedést mutat. Ugyanakkor ez a bevétel csak részben képes finanszírozni a megnövekedett kiadási kockázatokat – írták.
Az elfogadott javaslat értelmében a költségvetés finanszírozhatósága érdekében a Fővárosi Közgyűlés létrehozza az energia- és gazdasági válság elleni alapot, amelynek bevételei az iparűzési adó, az értékesítések, szolgáltatások és az idegenforgalmi adó többletbevétele, valamint a kamatbevételek többlete a tervszámhoz képest.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) az előterjesztés vitájában elmondta, hogy egyetértenek az alap létrehozásával, de a demokrácia, az önkormányzatiság elvének megcsúfolásként és hatalomkoncentrációként értékelte azt, hogy a főpolgármester egy személyben dönt majd az alapba várhatóan befolyó 23 milliárd forintról.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közölte, a keletkező többletbevétel kerül az alapba, és a rendeletben meg van határozva, hogy mire lehet fordítani a befolyt pénzt. Karácsony Gergely főpolgármester azt hangsúlyozta: főpolgármesterként a közgyűlési döntéseket fogja végrehajtani.
A testület – 26 igennel és 2 tartózkodás mellett – döntött az energiamegtakarítást célzó, az első fővárosi energiacsomagról is. Ennek értelmében két órával hamarabb lekapcsolják a díszkivilágítást, ami várhatóan, éves szinten körülbelül 792 510 kWh energiamegtakarítást eredményez. Ez az augusztus 15-i piaci (285 forint/kWh) villamosenergia árat figyelembe véve mintegy 226 millió forintos költségmegtakarítást jelent – írták.
A csomagban szerepel a közvilágítás korszerűsítési program is, amely szerint 2024 végéig körülbelül 19 ezer lámpatest cseréjét tervezik. Ezt követően pedig évente 25-30 ezer lámpatest cseréje valósulhat meg, ha külső források – európai uniós finanszírozás vagy Európai Beruházási Bank hitel – rendelkezésre állnak.
Továbbá a fővárosi önkormányzathoz tartozó épületeket nyáron nem lehet 25 Celsius foknál hűvösebbre hűteni, télen pedig 21 Celsius foknál melegebbre fűteni, kivéve az idősotthonokat és az ápolási tevékenységet végző intézményeket.
A Fővárosi Közgyűlés a fakitermelés feltételeit egyszerűsítő kormányzati szabályozásra reagálva – az erdők védelmében – megtiltották a fővárosban a védett területen lévő erdők tarvágását.
Ughy Attila (Fidesz-KDNP) a vitában arról beszélt, hogy az előterjesztés ellentétes Karácsony Gergely napirend előtti felszólásával, amelyben a partnerség fontosságát hangsúlyozta, ugyanis a főváros nem egyeztetett az Agrárminisztériummal a kérdésben. A javaslatot színtiszta politikai előterjesztésnek nevezte, amelynek semmi hatása nincs.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője elmondta, politikai és jogi kifogásaik is vannak az előterjesztéssel szemben, de mivel fontosnak tartják a zöldterületek védelmét, támogatják a javaslatot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szabályozás csupán a fővárosi erdőterületek 0,3 százalékára vonatkozik.
Karácsony Gergely napirend előtt arról beszélt: „borzasztó nehéz” időszak következik nemcsak a főváros, hanem egész Magyarország és Európa számára is. Hangsúlyozta: ez a ciklus a válságkezelésről szól, amely a koronavírus-járvánnyal kezdődött, majd jött az energia-, a megélhetési válság, és a rekordmértékű aszályt okozó klímaváltozás.
A főpolgármester hangsúlyozta: törekedni kell a partneri viszonyra a közgyűlésben, de a magyar és európai politikában is.
Wintermantel Zsolt üdvözölte a főpolgármester partnerségre vonatkozó szavait, ugyanakkor nem értette, hogyan kell értelmezni Karácsony Gergely kijelentéseit, amelyek között örömét fejezte ki, hogy Magyarország nem tudta a szankciós csomagot megállítani.
Hogyan akar a kormánnyal és a magyar emberek többségével együtt közös problémamegoldást, ha így gondolkodik a magyar álláspontról – kérdezte.
A főpolgármester válaszában azt mondta: vállalja véleményét a kérdésekben.
