Energiabiztonságunk nem garantálható a türk államok nélkül

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) energetikai miniszteri találkozóján leszögezte, hogy Európa energiaválsággal néz szembe, és az idei év a tavalyinál is nehezebb lesz, egyrészt a mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz földgáz kiesése, a kínai gazdaság újranyitása miatti keresletbővülés és az európai LNG-kapacitások korlátozottsága miatt.

„Mi Magyarországon az energiaellátás biztonságát soha nem ideológiai kérdésként kezeltük, hanem fizikai kérdésként. Soha nem diszkrimináltunk és soha nem is fogunk diszkriminálni politikai alapon egyetlen energiaforrást vagy szállítási útvonalat sem” – húzta alá.

„Számunkra a diverfizikáció azt jelenti, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon vásárolhassunk energiahordozókat, nem azt, hogy a függőség irányát cseréljük ki egyikről a másikra” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte: egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország energiabiztonsága sem a jelenben, sem a jövőben nem garantálható a türk államok nélkül.

Rámutatott, hogy hazánk hosszú távú szerződésekben garantált ellátása ma elsősorban Törökországon keresztül zajlik, tavaly 4,8 milliárd köbméter gáz érkezett a Török Áramlat vezetéken.

Az új források kapcsán a jelenlegi legreálisabb forgatókönyvnek Azerbajdzsán bevonását nevezte, és arról számolt be, hogy politikai megállapodás született arról, hogy már idén mintegy 100 köbméternyi gáz fog a dél-kaukázusi országból érkezni, később pedig hosszú távú szerződést fognak kötni a felek évi körülbelül kétmilliárd köbméter szállításáról.

„A mi barátságunk ezekkel az országokkal nem energiabarátság. Mi már akkor jóban voltunk, amikor azok, akik most odavannak egy fotóért Aliyev elnök úrral, legyintettek ránk nagyképűen és lekezelően, hogy miért építunk mi kapcsolatokat Azerbajdzsánnal” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a tranzit Törökországon keresztül fog folyni, erről politikai megállapodás született, és most már az érintett vállalatok tárgyalnak a részletekről. Emellett szükségesek bizonyos infrastruktúra-fejlesztések Délkelet-Európában, ezért Magyarország összefogott az ügyben Bulgáriával és Romániával, és április végén alá is írják a megegyezést.

A miniszter végül kitért az atomenergia kérdésére is, és úgy vélekedett, hogy Európában nagy polgári nukleáris áttörés látszik kibontakozni, miután hét tagállamban terveznek, építenek új blokkokat.

Kiemelte: a TÁSZ-on belül nagy lehetősége nyílt a nukleáris együttműködésnek, hiszen Törökországban azonos technológiával és kivitelőzővel épül atomerőmű, mint Magyarországon, Kazahsztán és Üzbegisztán a világ vezető uránkitermelői között van, s minden egyes tagállammal megállapodás született a nukleáris képzésről.

„Így még jobban ki tudjuk majd használni azt a versenyelőnyt, hogy a nukleáris energia felhasználásával függetleníteni tudjuk magunkat a nemzetközi energiapiac teljesen eszement változásaitól és néha az egekbe szökő áraitól” – hangsúlyozta.

Végül úgy összegzett, hogy jó döntés volt megfigyelőként csatlakozni a Türk Államok Szervezetéhez, ebből Magyarország eddig is sokat profitált, és így könnyebben garantálható az energiabiztonság is.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy ahogy az Európai Unió mindegyik tagállama, úgy Magyarország is hónapok óta megtalálható az úgynevezett barátságtalan államok orosz jegyzékében, ennek ellenére azonban zavartalanul, korrekt módon zajlik például az energetikai együttműködés is a felek között.

„Itt semmi újdonság nincsen, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik.”

Kiemelte, hogy a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés megbízható, a Gaprom megbízható partner, ez az évi 4,5 milliárd köbméter biztosítja hazánk ellátásbiztonságát hosszú távon. Mint közölte, az éves fogyasztás 9-10 milliárd köbméter, s ebből kétmilliárdot tehet ki a jövőben az azeri forrás.

Az ukrajnai háború kapcsán aláhúzta, hogy a kormány azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat sürget és tapasztalatokból tudható, hogy a tárgyalás gyakran vezet olyan helyzethez, amikor a háború végén lévő status quo különbözik a megállapodás eredményétől.

Illetve leszögezte: Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.

A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően arról számolt be, hogy ez az Országgyűlés hatásköre, a kormány álláspontja világos. „Nem tartok célravezetőnek semmilyen nyomásgyakorlást senki részéről, inkább a tiszteletet javaslom mint magatartási formát mindenkinek” – fogalmazott.