A világon egyedülálló a magyar Katolikus Karitász orvosmissziója
Ép testért és lélekért Kárpátalján
Hét év, harminckét település, 10800 megvizsgált ember, 1200 ingyenes szemüveg és 1800 ingyenes mozgásszervi segédeszköz. Statisztikailag ez a Katolikus Karitász Orvosmissziójának mérlege. A misszióban ma részt vevő 84 önkéntes munkája azonban jóval több, mint amit puszta számadatokban ki lehetne fejezni. Az egészséges élet lehetőségén túl reményt és hitet visznek az anyaországtól elszakított, határainkon túl élő magyarságnak. Az orvosmisszió alapítójával és vezetőjével, dr. Vojcek László szülész–nőgyógyász professzorral beszélgettünk.
– A Katolikus Karitász Orvosmissziójának első útja 2017 szeptemberében a kárpátaljai Gyertyánligetre vezetett. Mi tette szükségessé az orvosmisszió elindítását?
– 2015-ben a Katolikus Karitász Kórházmissziója, igaz, még orvosmisszió nélkül, már elkezdte segíteni az egészségügyi ellátást Kárpátalján, mégpedig úgy, hogy többek között műszerekkel látta el, felújítással segítette a munkácsi gyermekkórházat. Hamarosan felismerték azonban, hogy a kórházi beavatkozások száma a helyben végzett megelőző vizsgálatokkal jelentősen csökkenthető lenne. Kecskés László, a későbbi orvosmisszió motorja és programkoordinátora, illetve Écsy Gábor atya, a Katolikus Karitász országos igazgatója 2017-ben Gyertyánligetről hazafelé jövet így azzal hívott fel telefonon, hogy a helyi iskola diákjai közül senki sem visel szemüveget, kellene valamit csinálnunk. Már maga a tény is elgondolkodtatott és mindenképpen arra ambicionált, hogy elmenjek leszűrni őket, hiszen két dolog lehetséges: vagy olyan pozitív genetikai mutációval állunk szemben, ahol nincs szükség az európai lakosság 8-12 százalékát érintő szemüveg viselésre, vagy némi hiányosságot mutat az ellátásuk.
– Milyen tapasztalatokkal tértek haza, milyen a kárpátaljai magyarság egészségügyi ellátottsága?
– Döbbenten kellett tapasztalnunk, hogy az egykor 150-200 ezer fő között mozgó kárpátaljai magyarságnak egyáltalán nincs iskolaorvosi, védőnői hálózata, nincs államilag finanszírozott nőgyógyászati szűrés, és a csecsemőknél itthon három hónapos korban kötelezően elvégzett csípőficam szűrés is ritka. Vagyis ha valamit az orvosmisszió megtapasztalt, az az, hogy Ukrajnában nincs vagy minimális az egészségügyi ellátás, illetve ami van, az súlyos pénzért. Ráadásul az ott élő magyaroknak nagyon csekélyek az egészségügyi ismereteik a test működéséről, és a nyelvi nehézségek miatt az is gondot okoz, hogy elmondják az orvosnak, ha valami szúr, fáj vagy hasít. De ha erre még fel is készülnek, az orvos válaszát sokszor akkor sem értik meg, ezért inkább fel sem keresik. Ez a 2017-es gyertyánligeti szűrés aztán egyértelművé tette, hogy Kárpátalján szükség van ránk, bőven van feladatunk!
– Ezek a tapasztalatok indokolták, hogy a kezdetben gyermekekre fókuszált orvosmissziót később a felnőttekre is kiterjesszék?
– A gyermekeknél a kiindulópont az volt, hogy mindazt kiszűrjük, ami az egészséges felnőtté válást akadályozni tudja, így elsősorban a szemészeti problémákra, a mozgásszervi eltérésekre és a fogak állapotára fókuszáltunk. Fél év sem telt el azonban, amikor a gyermekeiket hozó szülők, nagyszülők elmondták, hogy még soha nem mérték meg a vérnyomásukat, a vércukrukat, nem voltak nőgyógyászati szűrővizsgálaton, sőt a várandósgondozást sem ismerik. Így terjesztettük ki a vizsgálatot a felnőttekre is, akiknél vérnyomást, vércukrot mérünk, EKG-vizsgálatot és nőgyógyászati rákszűrést végzünk.
– Bár az orvosmisszió elsődleges célpontja Kárpátalja, rendszeresen járnak Erdélybe és Délvidékre is. A misszió azonban feltehetőleg nemcsak az egészséges testet, de az érezhető törődéssel az egészséges lélek épülését is szolgája…
– Mindenképpen, hiszen nem titkolt célunk, hogy erősítsük a magyarságtudatukat, szeretnénk, ha azt éreznék, hogy az anyaország mind testi, mind lelki egészségükben támogatja őket. Szerencsére ebben a magyar kormány is segítségünkre van, hiszen míg 2017-ben a gyertyánligeti iskolába – engedéllyel – a munkahelyünkről vittük a műszereket, addig ma az orvosmissziónak már saját műszerparkja van, sőt pályázatok útján finanszírozzák az útiköltségünket és a szálláshelyünket is. A kezdeti nyolc főről önkénteseink száma mára 84-re nőtt. A szakorvosokon túl közösségünkben vannak rezidensek és orvostanhallgatók, mentőtisztek és ápolók, optometristák, szakasszisztensek, technikusok és gépkocsivezetők is, akik a hétvégéjüket odaajándékozzák magyar testvéreiknek. De nem érezzük a fáradtságot, hiszen a lelkünkben mi is gazdagodunk! Ráadásul nagyon sok a sikerélmény, hiszen rákos beteg gyógyulásában segíthettünk, de volt több szemműtétünk is, jómagam pedig 79 nőgyógyászati operációt végeztem el. Katolikus Karitász 162 országban működik szerte a világban, de orvosmissziója egynek sincs, csak a magyarnak. Igaz, a világ többi országában nem volt Trianon, nem volt nemzet- és földrablás, nem gyötörtek meg generációkon keresztül közel százmillió embert.
Egészségügyi szűrés Aknaszlatinán
– Hogyan zajlik egy-egy szűrési hétvége?
– Péntek délután indulunk általában 16-18-an, szombat reggel berendezzük az ambulanciát, és az egyórás ebédszünetet leszámítva estig, majd vasárnap ugyanígy folyamatosan dolgozunk. Hétvégente 100-150 fő a létszám, akiknek szűrését megfelelő színvonalon el tudjuk végezni. Hogy a lebonyolítás zökkenőmentes legyen, a helyi Karitász és a pedagógusok már jó előre meghirdetik a szűrés lehetőségét, majd beosztják a jelentkezőket. Sőt, április elején a kárpátaljai Makkosjánosiban a Via et Vita Egyesülettel egészségügyi szemléletformálásba kezdtünk. Prevenciós szemináriumot tartottunk a pedagógusoknak Hogyan védjük meg a gyermekeinket? címmel. Célunk ezzel az volt, hogy a kistelepülések iskoláiban a tanárok előzetesen el tudjanak végezni olyan alapvető vizsgálatokat, mint a szem- és hallásszűrés vagy a végtagvizsgálat. Aztán azokat a gyerekeket, akiknek ezek alapján valóban szakorvosi ellátásra van szükségük, a saját buszunkkal szállítjuk majd át a közel eső szűrési helyszínekre, ahová menetrendszerűen járunk. Úgy tűnik, hogy sikeres a kezdeményezés, hiszen 16 település mintegy 33 pedagógusa vett részt a továbbképzésen. Az a tervünk, hogy 2025 szeptemberére a Kárpátalja oktatási intézményeibe járó minden problémával küzdő 4 és 16 éves kor közötti gyermek látókörünkbe kerüljön, és elvégezhessük a prevenciós vizsgálatokat.
– Ha összegezni kellene az elmúlt hét év tapasztalatait, melyek azok a legfontosabb eredmények, amelyekre az orvosmisszió büszke lehet?
– Nemcsak a vizsgálatok és az azokon előírt későbbi szakvizsgálatok vagy műtétek egészségjavító hatása látszik, hanem az ismeret terjedése is. Amellett, hogy több tucat ismeretterjesztő előadást tartottunk péntek estenként, a helyiek látták, hogy a magyar orvosok ingyen vizsgálnak, és érdeklődve nézték a lehetőségeiket. A tapasztalat aztán rádöbbentette őket, hogy igenis van értelme ezeket a szűréseket igénybe venni, majd ezek nyomán szakorvosi vizsgálatra menni, illetve a gyermekeiket is elvinni. De fontos hangsúlyoznom azt is, hogy mi nemcsak a magyarokat megyünk vizsgálni, hanem mindenkit, aki az egészségügyi ellátottság hiánya miatt szenved. Hisszük, hogy „a tudás, a szeretet és a pénz olyan, mint a trágya, akkor ér valamit, ha szétszórjuk”. Mi a missziókban a tudást és a szeretet igyekszünk szétszórni annak érdekében, hogy azok a gyermekek is egészséges felnőtté váljanak, akik a határon túl születtek. Így már ebben a hét évben többet értünk el, mint a kommunizmus ötven esztendeje alatt bármikor, amikor még beszélni sem volt szabad a határainkon túl élő magyar testvéreinkről.
