– Mi a böjt valójában?

– Hippokratésznek, az ókor máig is sokat emlegetett kiváló orvosának a véleménye szerint a böjt elve az, hogy a lecsökkentett táplálkozás időszakában a szervezet mozgósítani tudja tartalékait, öngyógyító képességét, miközben megtisztítja önmagát. Amit megeszünk, azt a szervezetünk elemeire bontja, s amire szüksége van, azt beépíti, amire nincs, azt ideális esetben kiveti magából. Csakhogy ez nem működik ilyen zökkenőmentesen, mert túl sokat, ráadásul összevissza eszünk, alaposan megterhelve ezzel az emésztő- és kiválasztó szerveinket. Tányérunkon túl kevés a vitaminban gazdag élelem, a rost, a nyers étel, ellenben túl sok a cukor és a zsír. Mindezekhez társul még a sok kávé, az alkohol, a cigaretta, valamint a gyógyszerek lerakódott maradványai. Ráadásul keveset iszunk, így a szervezetünkből nehezen ürül ki a felgyülemlett méreganyag. Ha többet eszünk a kelleténél, a testünk elraktározza a túl nagy mennyiségű zsírt, a fehérjét, a szénhidrátot és nem utolsósorban az élelmiszerekkel magunkhoz vett vegyszereket, az ízfokozókat, az aromásítókat, a tartósítószereket, az állagjavítókat, de ide sorolnám még a gyógyszerek melléktermékeit is.

– Mi következik ebből?

– A lehető legrosszabb. Nem véletlenül jelentette ki már a középkorkorban Paracelsus: „a halál a bélben lakozik”. Ha ugyanis felesleges, ráadásul rossz minőségű ételekkel terheljük meg a szervezetünket, akkor az nem képes többé kiválasztani mindazt, amire nincsen szüksége, s a felesleget különböző raktárakba, többek között az ízületekbe, az izmokba, a kötő- és támasztószövetekbe, illetve a zsírszövetbe helyezi el. A túltáplálkozás során keletkezett salakanyagok, vagy ahogyan a köznyelv emlegeti ezeket, a méreganyagok méregként is viselkednek. Ők a legfőbb bajok forrásai. Mivel az immunrendszerünk döntő része a bélrendszerben található, így a vastagbél az elsőrendű támadáspont, mert a mérgező és rákkeltő salakanyagok lerakódnak a bélhámsejtekbe. Ezáltal a nyálkahártya és az izomréteg károsodik, a széklet pang, a bélflóra egyensúlya megbomlik, szaporodnak az erjedéssel, rothadással járó folyamatok. A következmények: a felfúvódás, a székrekedés, esetleg a hasmenés. A bélben élősködők, gombák telepszenek meg, a felszívódás nem működik megfelelően. Miután a méreganyagok kellő mértékben nem választódnak ki, a szervezet saját magát mérgezi, s ez különféle betegségek kialakulásához vezet.

– Hogyan tudjuk ezeket kivédeni?

– A tavaszi és az őszi nagytakarítás mintájára a szervezetünkre is ráfér egy alapos nagytakarítás. Amilyen kellemes érzés egy tiszta, friss illatú lakásba hazamenni, ugyanolyan kellemes érzés egy kitakarított, energiával feltöltött szervezettel újra bevetni magunkat a hétköznapok csatájába. Erre pedig a legalkalmasabb a böjt, ami az ember legősibb orvossága, egyben a legegészségesebb fogyókúra. A salaktalanítás, a böjtölés és a béltisztítás ugyanis csökkenti az anyagcserénkből és a tökéletlen emésztési folyamatainkból származó mérgező anyagok hatását. A böjtöt mint terápiát a századforduló tájékán amerikai, francia és német orvosok fedezték fel újra. Klinikai módszerét pedig dr. Otto Buchinger, német orvos dolgozta ki, miután súlyos reumáját böjtöléssel gyógyította meg. A Buchinger-klinika hitvallása az, hogy vissza kell állítani a böjtöt értékrendünkben az őt megillető helyre, a gyógyszerek elé, mint ahogyan azt őseink tették. Hogy ez mennyire igaz, ezt én saját magamon is megtapasztaltam. Egy tíznapos böjt után úgy érzem, hogy fény és világosság árad szét a testemben, az elmém élénkebbé, a memóriám frissebbé válik. A tisztaság érzése tölt el, szinte minden porcikámban érzem a böjt jótékony hatását.

– A hangsúly tehát a a megtisztításon és az öngyógyításon van?

– Igen, hiszen a testünk hihetetlenül intelligens, s mint ahogy a növény is törekszik a fény felé, bárhová is tesszük a szobában, ugyanúgy az emberi test is állandóan törekszik a tökéletességre. Fáradhatatlanul egészséges akar lenni, nekünk pedig segíteni kellene ezt a folyamatot, ahelyett hogy álladóan keresztbe teszünk az egészségünknek. Nem kíméljük, hanem egyenesen rongáljuk, aztán meg csodálkozunk, ha betegek leszünk. Úgy gondolom, hogy a betegségek kialakulásáért döntő többségben mi magunk vagyunk a felelősek, hiszen az emberi test a természet legnagyszerűbb alkotása. Erőben, önmagát megújító képességben, alkalmazkodókészségben, nincsen nála tökéletesebb. A böjtölés tehát a nagytakarításhoz hasonlóan fejti ki hatását a szervezetben, amikor is a saját táplálékkészletünkből élünk. A májunkban elraktározott szénhidrátok és a vérünkben található tápanyagok az első három napra elegendő tartalékot biztosítanak. Ha ez elfogy, akkor kezdődik el a kötőszöveteinkben felhalmozódott salak- és méreganyagoknak, a kórokozóknak, a fehérvérsejtek maradványainak, az elhalt sejtmaradványoknak, az orvosságok maradványainak, a nikotinnak, az emészthetetlen táplálékmaradványoknak, a környezetkárosító anyagoknak és nehézfémeknek, tehát minden olyan anyagnak a kiürülése a szervezetünkből, amelyeknek az eltávolítására a böjtölés előtt már nem volt elég energiája. Ugyancsak lebomlanak a zsírszövetek, és az érfalak lerakódásai is. A zsírraktárakban tárolt zsír pedig energiává alakul át. Attól nem kell félnünk, hogy méregtelenítéskor a szervezetünk működő szöveteket bont le, mert az kizárólag szigorú szelektivitással dolgozik. Ilyenkor a különböző szervrendszerek is bizonyos változásokon mennek keresztül. Így a vastagbél a felszívódásról teljes mértékben átáll a kiválasztásra. A hasnyálmirigy is kevesebbet dolgozik. Nagyon kevés emésztőenzimet termel, ezért ettől kezdve már nem leszünk éhesek. Szervezetünk megszabadul a védekezőképességünket megbénító, benne felhalmozott salakanyagoktól, mérgektől. Védekezőrendszere ismét működésbe lép, teljesítve gyógyító kötelességét. A mai kor emberének különösen ajánlott, hiszen szinte mindenki küzd valamilyen civilizációs betegséggel, túlsúllyal, magas koleszterin- és vércukorszinttel, illetve magas vérnyomással és húgysavval. De a léböjt a daganatos betegségek megelőzésére is különösen alkalmas.

– Mire jó még a tíznapos léböjt?

– A testi egészségen kívül a lelki egészség helyreállítására is. A léböjtkúra egyrészt növeli az önbizalmunkat, hiszen aki a kúra során megtapasztalja az önmagán való uralkodás képességét, az a továbbiakban is kézben tudja tartani étrendjét, sőt életének más eseményeit is. A böjt alatt az érzelmi élet ugyanis sokkal intenzívebb, mindennek sokkal nagyobb érzelmi töltése van. Gyakran előfordul, hogy álmainkban régi történéseket élünk át újra, amelyeket ily módon fel is dolgozunk. A kúra alatt sokat beszélgetünk, s mivel kis létszámú csoportjaink vannak, a közösség megtartó ereje, empatikus odafordulása is sokat segít a rossz élmények, történések feldolgozásában. A szellemi-lelki megtisztulásnak is ez az alapja, hiszen ilyenkor nemcsak a zsírpárnáinktól, hanem a nyomasztó érzelmeinktől és gondolatainktól is megszabadulhatunk. Pedagógus lévén gyakran elmondom, ha úgy tetszik, tanítom, hogy az életünk minősége nem a véletlenektől, hanem a saját döntéseinktől függ. Életünk forgatókönyvét az határozza meg, hogy miként lépünk fel másokkal szemben, és hogy miként értelmezzük a velünk történteket. A mentálisan egészséges ember képes önmagát háttérbe szorítani olyan, rajta túlmutató dolgokban, mint amilyen a család, a társadalom, a politika és a vallási érdekek. Örömmel tapasztalom, hogy ma már a betegségmegelőzés eszköztárában egyre többen alkalmazzák a léböjtkúrát mint a legrégebbi természetes módszert. Ez a módszer serkenti a szervezet anyagcseréjét és kiválasztását. Kilókat lehet ily módon leadni, a bőr feszesebb lesz és megtisztul, a haj szebb fényt kap, a szemek csillogóbbá válnak, a belek és az emésztőrendszer megpihenhetnek, kiürülhetnek. Ráadásul a léböjtkúra a leghatékonyabb kozmetikai eljárások közé tartozik, mivel a belülről, a gyökerektől induló tisztulás hatékonyabb, mint a felületi kezelés. A sokakat zavaró cellulit, vagyis narancsbőr külsőleg aligha mulasztható el, méregtelenítő kúra, megfelelő bőrápolás és masszázs segítségével azonban jó esély van rá.

– Mire kell még különösképpen odafigyelni a böjt alatt?

– A rendszeres és hathatós mozgásra, melynek hatására felgyorsul a vérkeringésünk, és így a méreganyagok is gyorsabban jutnak el a kiválasztószerveinkbe. Az aktív mozgás során a légzésünk is felgyorsul, fokozva a légnemű salakanyagok kiürülését. A mozgás során megnövekedett energiaigényt a testünk fokozott zsírégetés útján fedezi, azaz meggyorsul a raktárkészlet felhasználása, ezért a kúráink alatt napi két óra túrát is beiktathatunk. Ami még szintén nagyon fontos, az elegendő folyadékmennyiség fogyasztása. Ezért a kúrák során nálunk napi 3-4 liter folyadékot, zöldség- és frissen facsart gyümölcslevet meg gyógyteákat iszunk, így is serkentve a vesénk kiválasztó munkáját.