Érdekháború hepienddel
Cserébe csak két dolgot kér: patikát szeretne üzemeltetni az így létrejövő intézményben, illetve hogy az egészségházban üzemelő háziorvosi és szakorvosi praxisok legalább háromnegyede fel legyen töltve. A szkeptikusok – a háziorvosok és konkurens patikusok – a saját praxisuk, illetve gyógyszertáruk forgalmáért aggódnak. A beruházás támogatói viszont soha vissza nem térő fejlesztési lehetőséget látnak benne: korszerű egészségház, mely az önkormányzatnak nem kerül egy fillérjébe sem.
Nagy hullámokat vetett az a kő, amelyet a Szirt-Invest dobott a fóti állóvízbe. Különös dolog történt: nem szemétégető és nem atomtemető, hanem egy új, korszerű egészségház ellen gyűjtöttek aláírásokat a Pest közeli településen a népszavazást kezdeményező polgári frakció tagjai. A leghevesebb tiltakozás ugyanis Fóton szerveződött az új egészségház ellen: a háziorvosok, a konkurens patikusok és a lakosság egy része is aláírta a fóti polgári frakció népszavazási kezdeményezését. Okkal? Ok nélkül? Kik lesznek az új beruházás nyertesei, és kik a vesztesek? Mi lappanghat a befektető nagyvonalú ajánlata mögött? És kik a tiltakozók?
– A polgári frakció, vagy más néven munkacsoport öt főből áll, és kemény ellenzéket alkot a fóti képviselő-testületben. Az öttagú ellenzék tagjai közül négyen korábban a helyi Fidesz-frakció tagjai voltak, ketten pedig Fidesz-tagok is, akiket azóta a párt alapszabályának megsértése miatt kizártak a pártból – tudtuk meg Takács Istvántól, a fóti képviselő-testület külsős bizottsági tagjától.
De mi a gond az új egészségházzal? Mi késztette a tiltakozókat népszavazás kezdeményezésére? Talán az, hogy a Szirt-Invest Kft. első ránézésre szokatlan ajánlatot tett. A befektető cégcsoportjához tartozó beruházó megvásárol Fóton egy családi házas ingatlant, ahol egészségházat épít, amelyben orvosi rendelőket (4 felnőtt háziorvosi, három gyermekorvosi és három fogorvosi praxis számára elegendő helyiséget, orvosi ügyeleti szobát, szakorvosi, védőnői szolgálati helyiséget) és gyógyszertárat helyeznek el. A beruházó ingyenes használati jogot biztosít a rendelők és helyiségek albetétjein az önkormányzat számára. Az önkormányzat anyagi eszközökkel nem, de erkölcsileg maximálisan támogatja az egészségház mielőbbi és funkciójának megfelelő megépítését. Kötelezettséget vállal arra, hogy a használati jogával terhelt létesítményeket egészségügyi ellátás céljára, ezen belül felnőtt-, gyermek-, fogorvosi és szakorvosi rendelés céljára hasznosítja. A beruházó biztosítja az orvosok és az ügyeleti gépkocsi külön fedett parkolási lehetőségeit az egészségház közvetlen környezetében, az építési tervben rögzítettek szerint, valamint a betegek részére a kötelezően előírt parkolóhelyek erejéig, áll a szerződés szövegében. Az egészségház vállalja a közös területek takarítását, az áram- és energiaköltségeket, a létesítmény biztosítási, őrzési költségeit, a tűzoltó készülékek beszerzését és fenntartását. A használati jogviszony fennállása alatt, ami 99 év, a beruházót terhelik az épület szerkezetének, a tetőszerkezetnek, a gépészetnek, és a falakon belüli szerelvényeknek a javítása, és a zavartalan használatot biztosító fenntartása, valamint a hatósági felülvizsgálatok biztosításának a kötelezettsége. Az ingatlan rendes karbantartása és a javítások elvégzése is a beruházó kötelezettsége. Ezen kívül a beruházó még egy terepjárót is vásárol az önkormányzatnak az orvosi ügyelet megkönnyítése céljából.
De mit kér cserébe? Azt, hogy a praxisok háromnegyede be legyen töltve. „A szerződés azonnali hatállyal megszűnik, ha az egészségházban praktizáló orvosok száma az önkormányzat hibájából a szerződésben meghatározott számok háromnegyede alá esik, és az önkormányzat 90 napon belül a pótlásra irányuló intézkedést nem kezdeményez” (…) „Ha a szerződés ilyen módon szűnne meg, az önkormányzat a szerződés megszűnését követően köteles az egészségházat úgy, ahogy van, megvásárolni a beruházótól azzal, hogy a felek a vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket figyelembe veszik, az önkormányzat a teljes vételárat a szerződés megkötését követően 90 napon belül köteles megfizetni” – olvasható a megállapodásban.
Ebben az esetben az önkormányzatot a vételáron felül 25 millió forint meghiúsulási kötbér is terheli, mivel a beruházónak ekkor nincs más módja arra, hogy költségeit és elmaradt hasznát megtérülni lássa. A szkeptikusok épp emiatt aggódnak. Mert miből tudná a 2 milliárd forintos adósságállománnyal küzdő település mindezt kifizetni? A beruházás támogatói viszont azzal érvelnek, hogy a vállalkozónak is be kellett építenie valamiféle garanciát a szerződésbe: ők úgy látják, a nagyobb rizikót a Szirt-Invest vállalja. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az önkormányzat minden erejével azon lesz, hogy vállalásait teljesíteni tudja, hogy ne kelljen az egészségházat megvásárolnia.
A fótiak egy szűkebb körében nemtetszést váltott ki a projekt. A lakók egy részének a kiszemelt helyszín, a Dózsa György út ellen van kifogásuk. Az egyik Dózsa György úti lakos levélben fordult a képviselő-testülethez, amelyben a parkolási helyzet megoldatlanságára, a nagy forgalomra hívta fel a figyelmet. „Jóleső érzés, hogy önök, akik minket, a mi érdekeinket képviselik, azon is dolgoznak, hogy a beteg emberek a XXI. században a jövő igényeinek megfelelni akaró körülmények között tudják megtalálni a gyógyulást. Nagyon szép, hogy ebben a forráshiányos időszakban akad olyan befektető, aki támogatja ezt az ügyet. Ha azonban valóban hosszú távra, a legjobb megoldást keressük ebben a dologban, akkor miért pont a Dózsa György utca 41/a alá kell telepíteni az egészségügyi központot?” – teszi fel a kérdést a tűrhetetlen gépjárműforgalom miatt tollat ragadó fóti lakos.
Ezt a kérdést a Demokrata is feltette az eladó ház tulajdonosának, Takács Istvánnak, az önkormányzat területfejlesztési és gazdasági bizottsága külsős tagjának. Takács István jelenlegi lakóingatlana ugyanis egy valóban veszélyes kereszteződés metszéspontjában található. Saroképület, a hetvenes években épült négyszintes családi ház. Takács István viszont az óriási forgalmat a patika szempontjából inkább előnyösnek tartja.
– A beruházó épp ilyen házat keresett, a főútvonal mellett – tájékoztatta a Demokratát a jelenlegi tulajdonos, aki szerint egyre több a szóbeszéd amiatt, hogy a vállalkozó választása az ő házára esett.
– Nem arról van szó, hogy adódott ez a lehetőség, és én erre gyorsan eladtam a házamat. A dolog fordítva történt. Mindenki tudja a környéken, hogy jó pár éve árulom az ingatlant. A forgalmas csomópont miatt ez a ház sokkal inkább alkalmas üzlethelyiségnek vagy egészségháznak, mint lakóingatlannak. Nem én kerestem meg a beruházót, hanem ő érdeklődött eladó ingatlanok után. Neki kifejezetten előnyös, hogy a gyógyszertár forgalmas helyen létesül, ő választotta ezt a házat. A szomszédos telket is megvette Sziklai úr, így nemcsak a Dózsa György úton, hanem a Tessedik utcában is megoldható a parkolás. A Szirt-Invest vállalta egy közlekedési lámpás gyalogátkelőhely megvalósítását, illetve annak költségeit – mondta.
Az nem vitás, hogy bármiféle szolgáltató központot nagy forgalmú helyre kell telepíteni. A sikeres plazákat sem mellékutcákba építik. A Fóton praktizáló háziorvosokat mindez nem győzte meg. Elfogadhatatlannak tartják a szolgáltatás központosítását, mert szerintük az a jobb, ha az orvosok mennek a betegekhez, és nem fordítva. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A járóbeteg kezelés hatékonyabb, ha a különféle orvosi ellátás egy épületben van.
A jelenlegi orvosi rendelők is központosított épületben kaptak helyet, az épület azonban elavult, felújításra szorul. A mintegy kétmilliárd forintos adósságállománnyal küzdő önkormányzatnak a rekonstrukcióra viszont nincs pénze. Jelentkezett ugyan egy vállalkozó, aki vállalta volna a tetőtéri lakásokért és az épület melletti üres telek tulajdonjogáért cserében az elavult épület felújítását, de mivel a Szirt-Invest ajánlata ennél jóval kedvezőbb, a képviselő-testület többsége emellett döntött.
Érthetetlen módon a központosítás ellen foglalt állást szakmai véleményében az ÁNTSZ kistérségi tiszti főorvosa is, mielőtt még megismerte volna az egészségház tervének minden részletét: „Az elmúlt hetekben több forrásból is tudomásomra jutott, hogy a város az alapellátás átszervezésére készül. A konkrét elképzelések hivatalos megerősítése és a kért tájékoztató adatok végleges értékelése előtt elkérem az alábbi előzetes véleményem figyelembe vételét:
A város településszerkezetét, közlekedési viszonyait, a jelenleg működő alapellátási struktúrát háziorvosi rendelők kihasználását, betegmegtartó erejét, a védőnői ellátást figyelembe véve a centralizált kialakítású alapellátásnál előnyösebbnek tartom a lakosság közeli ellátási formák előnyben részesítését. Természetesen a helyi egészségügyi koncepció kialakítása, az alapellátás megszervezése tekintetében a döntés az önkormányzat kezében van” – áll dr. Nagy Magdolna kistérségi tiszti főorvos szakvéleményében.
Ezzel csak az a baj, hogy – mint írtuk – a fóti háziorvosi rendelők zöme jelenleg is egy központi épületben kap helyet. Az önkormányzat tehát valaki javára, következésképpen másvalaki kárára döntött: az új egészségházat választotta. Aláírták a szerződést is, de a vesztes oldal tiltakozásai folytatódtak.
Az ügy további adaléka, hogy az orvosi rendelők nagy részének otthont adó elavult egészségügyi központban is működik gyógyszertár. Ennek tulajdonosa az új egészségház miatt a forgalma visszaesésétől tart, joggal. Ez a patika évtizedeken keresztül élvezte az orvosi rendelők, a praxisok közelségét és ennek hasznát anélkül, hogy egy fillért kellett volna költenie az önkormányzati tulajdonban működő rendelők üzemeltetésére vagy karbantartására. A patikus aggodalma a legfőbb bizonyíték arra, hogy a Szirt-Invest üzleti terve reális. Ő ugyanis a patika nyereségéből kívánja fenntartani az egészségházat, és cáfolja a sajtóban megjelenő híreket, amelyek szerint egy gyógyszertár forgalmából nem lehet ekkora nyereségre szert tenni.
Hogy mekkorára lehet, azt a vállalkozás vezetője természetesen nem árulta el, az azonban bizonyos, ha a Szirt-Invest elképzelései megvalósulnak, ötven magyar településen 99 évre megkerülhetetlen üzleti tényezővé válik ez a hálózat, amely erejénél fogva képes lesz gátat szabni a nemzetközi gyógyszerpiac terjeszkedésének. Ez pedig kifejezetten kívánatos lenne.
A száz százalékban magyar tulajdonban lévő beruházás vezetője Sziklai Attila. Gyógyszerészként végzett, majd később elvégezte a közgazdasági egyetemet is. Dolgozott az ELTE szervetlen és analitikai tanszékén, számos tudományos fokozattal rendelkezik. Az első patikát 1992-ben nyitotta Szécsényben. Azóta is ezer szállal kötődik a gyógyszerészethez. Üzleti ötletét a patikaliberalizáció adta.
– Eddig ötezer főre jutott egy gyógyszertár. A patikusok az adott körzetben monopolhelyzetbe kerültek. Ennek most vége. Magam is úgy gondolom, jó, ha verseny alakul ki a gyógyszerpiacon a betegekért. Egy országos patikahálózat kialakításán dolgozom – foglalta össze vállalkozása lényegét Sziklai Attila.
A Szirt-Invest ügyvezetője abból indul ki, hogy ha országos patikahálózatot létesít, még a nagykereskedelmi árnál is olcsóbban tudja a gyógyszereket beszerezni. Ebben az esetben ugyanis visszatérítést kap a nagykereskedőtől a forgalom után. Ezzel a kereskedelemben mindennapos gyakorlattal jelentős árelőnyt tud elérni a piacon. Ez a gyógyszerek árában is megmutatkozó előny azután a kereslet koncentrálása révén akkora nyereséget tud biztosítani, amiből az egészségház üzemeltetésére is futja. Természetesen ehhez az kell, hogy az orvosi rendelők a patika közvetlen környezetében működjenek, hiszen a beteg az orvostól jövet egyből ki tudja váltani a gyógyszerét. Megfigyelték ugyanis, hogy a legtöbb beteg az első útjába eső patikában váltja ki a vényt. Változna a helyzet, ha a gyógyszerek árában jelentős különbség alakulna ki. Olcsóbb viszont az tud lenni, aki többet ad el. Ezért ragaszkodik a gyógyszerész-vállalkozó a gyógyszertárból, illetve orvosi rendelőkből álló egészségházak létesítéséhez. Ajánlata azért talált országosan kedvező fogadtatásra, mert jó ötletnek bizonyult: a vállalkozás profitérdekének szem előtt tartása mellett a településnek cserébe egy korszerű egészségházat épít, és segít az önkormányzatnak megoldani egy sereg olyan feladatot, amelyre a forráshiányos települések zöme a saját erejéből képtelen.
A vállalkozó ajánlata ma még szokatlan: nem jellemző a korrupció eszközét is szívesen alkalmazó, a piacot letaroló multinacionális kereskedelmi láncok mindennapos gyakorlata idején a kölcsönös előnyökre építeni. Valahogy Fóton mégis homok került a gépezetbe. A szerződő felek elkövettek egy óriási hibát: nem vonták be döntésükbe a feltehetően már másfelé elkötelezett orvosokat, akiknek jelenléte nélkül a beruházás nem térül meg. Ez az, ami Fóton ellenállást váltott ki: az orvosok arra hivatkoznak, erőfölényt alkalmaznak velük szemben. Erőfölényt a multinacionális gyógyszergyártó láncok teljhatalma idején?
Most válság van. Ha az orvosok nem költöznek be az új egészségházba, az önkormányzat felmondja velük a területi ellátási szerződést, és pályázatot ír ki a praxisok betöltésére, hogy a Szirt-Investtel kötött megállapodását be tudja tartani. Gondoskodnia kell olyan orvosokról, akik elfogadják a feltételeket. Pesttől néhány kilométerre lesz jelentkező bőven. Ráadásul az új egészségházban a praxisok fenntartására az orvosoknak nem kell költeni. Praktizálhatnak nyugodtan, nem kell bajlódniuk a karbantartókkal, a takarítással, a hatóságokkal. De mi lesz a mostani orvosokkal, akik egy emberként tiltakoznak az új egészségház ellen? Versenyre kelnek a betegeikért az új orvosokkal? Harcolnak a kártyapénzért? Vagy akié a körzet, azé lesz a beteg? Mi lesz ebből? Harc, vita, széthúzás?
Úgy tűnik, hibázik, aki úgy gondolja, hogy ki lehet hagyni a döntésekből azokat, akiket a változás közvetlenül érint. Ezt azóta már a Szirt-Invest ügyvezetője is belátta: személyes megbeszéléseket kezdeményezett a fóti orvosokkal.
Hernádi Zsuzsa