Erdélyben megkondulnak a történelmi magyar egyházak harangjai
Erdélyben megkondulnak a történelmi magyar egyházak harangjai csütörtök délután, helyi idő szerint fél hatkor (közép-európai idő szerint fél öt) a trianoni döntés centenáriumán, és ezzel egy időben megannyi helyszínen tartanak szűk körű koszorúzást.
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke, Kató Béla május 19-én küldött körlevelet az esperesi és lelkészi hivataloknak, valamint a református gyülekezeteknek, amelyben emlékeztetett az egyházkerület Generális Konventjének a 2012-ben hozott döntésére, amelynek értelmében június 4-ét a nemzeti összetartozás napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A püspök arra kérte a gyülekezeteket, hogy „június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok”.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) honlapján a Magyarországi Református Egyház elnökségének tanácsát közli, amely arra bátorítja a gyülekezeteket, hogy szólaltassák meg a harangokat abban az órában, amikor száz évvel ezelőtt aláírták a trianoni szerződést.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Kovács Gergely pünkösdi körlevelében megemlítette: többen indítványozták, hogy június 4-én délután szóljanak a Kárpát-medence templomaiban a harangok. „Aki megszólaltatja a harangokat, tegye ezt az imádság és az építő sorsvállalás lelkületével, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük jövőnket, szilárdan gyökerezve a hitben” – fogalmazott az érsek.
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke hétfőn keltezett centenáriumi üzenetében a népet és az egyházmegye történelmét megpróbáló eseményekre való emlékezésre buzdított, valamint arra, hogy délutáni harangszóval és imádsággal fohászkodjanak Szent László király oltalmát kérve. „Nyerj e kis nemzetnek egy szívet, egy lelket, egy aklot, egy hitet és egy szeretetet, hogy visszaléphessen ősei nyomára, egyezve nézhessen hite világára. Ámen” – idézte egy XIX. századi könyörgés szövegét a püspök.
Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke május 29-i körlevelében arra kérte a gyülekezeteket, hogy tartsanak emlékező istentiszteleteket, amelyeket szakítsanak meg az egykori aláírás órájában egy száz másodperces harangozással.
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház honlapján közölte, hogy csatlakozik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány felhívásához, és arra kérte a gyülekezeteket, hogy szólaltassák meg a harangokat mementóként Trianon százéves évfordulójára. A felhívást Adorjáni Dezső Zoltán püspök jegyezte.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sajtóirodája az MTI kérdésére közölte: a szövetség politikusai megemlékezéseken, koszorúzásokon vesznek részt, és a testvértelepülésekkel közösen szerveznek rendezvényeket. Az eseményeken korlátozott létszámú csoportok lesznek jelen, és szigorúan betartják a járványügyi intézkedéseket. Néhány rendezvény az online térben zajlik majd. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Csíksomlyón vesz részt egy koszorúzással egybekötött megemlékezésen.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétfőn közös közleményben tudatták, hogy több mint száz településen helyezik el az emlékezés koszorúit csütörtök délután olyan emlékhelyeken, amelyek egyfelől az első világháborút, másfelől a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétét idézik. Hangsúlyozták, hogy június 4. „a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok számára változatlanul gyásznap – bármilyen törvényt is hozzon erről a magyarellenességet már számtalanszor politikai haszonszerzésre felhasználó bukaresti vezetés”.
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának a kitűzött időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
