Erdő Péter: XVI. Benedek meghatározó személyisége volt az egyháznak
Mély fájdalommal fogadtam Benedek pápa halálhírét. Teológusként, bíborosként, hivatalban lévő, majd visszavonult pápaként meghatározó személyisége volt egyházunk életének – írta az MTI-hez eljuttatott nekrológjában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.„Világosságot és derűt sugárzott még gyengesége és betegsége éveiben is. Személyében korunk legnagyobb katolikus teológusa távozott közülünk” – fogalmazott. Érezte, értette az idők jeleit. Szívében hordozta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek – szakértőként – még résztvevője volt. Látta az egyházunkat, Európát és az emberiséget fenyegető veszélyeket, de tisztában volt a megnyíló távlatokkal és reménységünk okával is. Tudta, hogy a hit területén is létezik igazság, és hogy azt szeretetben kell képviselni. Ugyanakkor utolsó nagy enciklikájában (Caritas in veritate) hitet tett amellett, hogy a társadalmi téren megnyilvánuló szeretet is az igazságban gyökerezik, ebből nyeri hitelességét: a társadalomban hirdette meg Krisztus szeretetének igazságát – olvasható a nekorlógban.
„Igazi európai volt. Tudta türelmesen meghallgatni mások véleményét. Figyelembe is vette az így felmerült szempontokat döntései során. A párbeszéd embere volt. A merev formalizmus éppúgy távolt állt tőle, mint a kislelkű önfeladás. Jürgen Habermasszal folytatott dialógusa világnézetünk és kultúránk alapvető kérdéseivel néz szembe. Jó ismerte és értette magyar népünk gondjait és örömeit, szeretettel és érdeklődéssel kísérte a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeit is” – írta Erdő Péter.
Hozzátette, hogy továbbra is érvényesek Ferenc pápa róla mondott szavai: „mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész egyházat . teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony”.
Jelmondata ez volt: „Cooperatores Veritatis” – Az Igazság munkatársai. Nem csupán vágyak és vélemények hullámzásának fogta fel a teológiát, de a többi tudományokat sem, hanem az igazság őszinte, módszeres és szenvedélyes keresésének. A katolikus hitet pedig a változó korok emberéhez változó nyelven szóló, de azonosságát és folyamatosságát megőrző, igaz tanításként élte meg és adta elő. Ennek az igazságnak az alapja és teljessége maga Krisztus, aki valódi történelmi személy, akinek a tanítását, életét, halálát és feltámadását történeti forrásokból és az Egyház hagyományából valóban megismerhetjük. Ezért írta Benedek pápa – teológiai munkásságának betetőzéseként – A Názáreti Jézus című könyvét, mely bölcs üzenet és megerősítés számunkra.
Első ünnepélyes pápai szentmiséjének homíliájában Jézusról beszélt, aki jó pásztorként megkeresi és vállára veszi az eltévedt bárányt. Ez az eltévedt bárány – mondta – maga az emberiség! Jézusnak, a jó pásztornak ebben a nagyszerű küldetésében volt munkatársa Benedek pápa, ebben kell részt vennie az egész Egyháznak is. Bízunk benne, hogy Benedek pápa már a Mennyei Atya házából kíséri imájával ennek a nagy műnek a teljesítését – olvasható Erdő Péter nekrológjában.
Erdő Péter kiemelte: XVI. Benedek pápa a legnagyszerűbb képviselője volt a katolikus hitnek korunkban, nemcsak nagyon nagy teológus volt, hanem pápaként is tanúságot tett a hit fontosságáról. „A hitet és a szeretetet, az igazságot és a szeretetet szerves kapcsolatban állította elénk”. Erről beszélt utolsó nagy enciklikájában a Caritas in Veritatéban is. XVI. Benedek pápa életének és tanításának középpontjában Jézus Krisztus volt, tudományos munkásságának betetőzése is a názáreti Jézusról írt könyve.
A bíboros szólt arról is, XVI. Benedek pápa igazi közép-európai ember volt, aki ismerte és értette a magyar népet. „Nem kellett neki elmagyarázni a problémáinkat” – mondta, a pápa egyik szép gesztusaként említve a Szent Erzsébet-évben küldött külön apostoli levelét a magyar egyháznak és Magyarországnak. Benedek pápa tudta, hogy Magyarország adta Erzsébetet a világegyháznak, aki a szegényeken és betegeken segítő szeretet „nagy jele volt”, a maga korában olyan, mint a mi korunkban Teréz anya.
Erdő Péter személyes találkozásaikról szólva kiemelte Benedek pápa mindig figyelmes szeretetét. Az egyházfő nemcsak formálisan, hanem „mélységesen dialogizált”, nemcsak meghallgatta beszélgetőpartnerét, hanem a döntéseiben is figyelembe vette szempontjait. Hozzátette: úgy tudott beszélni még a másként gondolkodó emberekkel is, hogy éppúgy elkerült mindenféle formalizmust, mint az önfeladást.
„Felejthetetlen ez az igazi európai mentalitás, amit mindig tapasztaltam, akár még bíboros korában, akár már pápaként számoltam be neki” a munkámról – fogalmazott Erdő Péter. A bíboros azt is mondta, „tudjuk, hogy Benedek pápa imáival elkíséri az egész egyházat, teológiai munkássága pedig halála után is gyümölcsöző és hatékony”. A következő napok eseményeiről Erdő Péter elmondta, most kapta meg ő is a hivatalos értesítést a Vatikánból, amely szerint hétfőn ravatalozzák fel Benedek pápát. Ugyanakkor azt nem közölték még, hogy hány napig fog tartani a ravatal előtti tiszteletadás, ugyanolyan hosszan-e, mint amikor egy hivatalban lévő pápa költözik el körünkből vagy rövidebb ideig – tette hozzá a bíboros.
