Kemény munkával sikerült visszaszerezni az ország önrendelkezését. Sajnos azonban ellenfeleink nem ebbe az irányba akarják továbbvinni hazánkat. Márpedig ha Magyarország nem tud szabadon dönteni, akkor ki lesz szolgáltatva másoknak, a különböző érdekcsoportoknak, onnantól kezdve pedig már csak egy lépés, hogy politikai kérdésekben is diktáljanak neki. Ezért fontos, hogy milyen döntést hoznak a választók április 8-án – mondta a Demokratának Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral a Stop Sorosról, a homo sorosensusról és az ENSZ vitaanyagának veszélyeiről is beszélgettünk.

Fotó: Földházi Árpád/Demokrata

– Szigorított formában nyújtotta be a kormány a Stop Soros törvénycsomagot az Országgyűlésnek. Miért van szükség a Stop Sorosra, és miben változtattak a januárban társadalmi vitára bocsátott tervezethez képest?

– Mind a 2016-os népszavazás, mind a legutóbbi Nemzeti Konzultáció eredménye egyértelmű volt a tekintetben, hogy a magyar emberek szerint is meg kell védeni Magyarországot. A polgárok véleménye a kormányzat szándékával is találkozik: azt szeretnénk, hogy hazánk ne változzon meg, ne váljon bevándorlóországgá, hanem maradjon meg olyannak, amilyen most. Ezt célozták az elmúlt évek intézkedései, így a déli határzár, a kerítés megépítése, a megerősített határőrizet vagy a jogi határzár megalkotása. Vannak tehát már most is szigorú, jól működő szabályok, ezeket azonban erősíteni kell. Mert ezzel a védelmi vonallal ugyan déli irányból megvédtük az országot, de más oldalról továbbra is érkeznek támadások. Egyre jobban kirajzolódott például, hogy vannak olyan, jellemzően Soros György által finanszírozott szervezetek, amelyeknek célja egyértelműen az, hogy az illegális migráció fennmaradjon. Ezért egyrészt politikai küzdelem zajlik Brüsszelben, de a jogalkotás területén sem állhatunk meg. Így született meg az a korábban meghozott szabály, amely előírta, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek külföldről pénzt kapnak, legyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettségük, és fel kelljen tüntetniük, hogy külföldről finanszírozott szervezetek. Ugyanakkor vannak olyan NGO-k, amelyeknek kifejezetten az a tevékenységük, hogy támogassák, szervezzék vagy finanszírozzák a migráció folyamatát. Ennek alapján döntött úgy a kormányzat, hogy egy olyan törvénycsomagot hoz létre, amely ezen szervezeteknek a megállításáról szól, hiszen ezeknek a tevékenysége káros Magyarország számára. Három elemből áll össze a csomag. Az egyik eleme eredetileg a szervezetek regisztrációjáról szólt volna, azaz arról, hogy minden olyan NGO-nak, amely az illegális migrációt támogatja, szervezi vagy finanszírozza, legyen bejelentési kötelezettsége, és legyen egy jegyzék, ahol fel vannak tüntetve ezek a szervezetek.


– Ez a pont módosult a végül benyújtott javaslatban. Miért döntöttek így?

– A törvénycsomag bejelentésétől, január 18-ától, társadalmi vita keretében javaslatokat vártunk a magyar emberektől. Ebben a néhány hétben több mint hatszáz érdemi észrevétel érkezett, többnyire szigorítást javasoltak. Így koncepciót váltottunk: innentől kezdve nem bejelentési kötelezettségről beszélünk, hanem engedélyeztetésről.


– Vagyis?

– A migráció támogatása, szervezése és finanszírozása engedélyhez kötött tevékenység lenne, ennek megfelelően csak belügyminiszteri határozat birtokában lehet ilyen tevékenységet végezni, a belügyminiszter pedig egy nemzetbiztonsági átvilágítás után hozza meg ezt a döntését, amennyiben az Országgyűlés elfogadja majd a törvényt. A másik része a jogszabálycsomagnak, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, függetlenül attól, hogy engedélyeztették magukat vagy sem, ha külföldről pénzt kapnak és ezt a migráció támogatására fordítják, bevándorlásfinanszírozási illetéket kell fizetniük, ami az általuk kapott összeg 25 százaléka. Ez címzett pénzösszeg, vagyis bekerül a magyar költségvetésbe, és a határőrizetre, az ország megvédésére kell fordítani.


– Van a javaslatcsomagnak egy harmadik eleme is.

– Valóban, ez az idegenrendészeti távoltartás intézménye, ami egy teljesen új jogintézmény. A szabályozás személyeket érint, azokra vonatkozik, akik a migrációt szervezik, támogatják vagy finanszírozzák. Velük szemben lehet meghozni ezt a határozatot, amennyiben megszületik a törvény, és ennek értelmében a schengeni határvonaltól, illetve belépési pontoktól nyolc kilométeres távolságban ki lehet tiltani, távol lehet tartani őket. Amennyiben harmadik országbeli állampolgárok, nemzetbiztonsági okokból lehet olyan határozatot is hozni, hogy az ország területére sem léphetnek be. Ahhoz azonban, hogy a törvénycsomag minden pontját érvényesíteni lehessen, a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell, amihez kétharmados döntés szükséges. Abban nincsenek kétségeink, hogy az ellenzéki pártok nem fogják megszavazni a javaslatot, de bízunk abban, hogy vannak olyan képviselők, akikben felébred a lelkiismeret. És nem kenyér­adó gazdáiknak, nem Soros Györgynek fognak engedelmeskedni, hanem végre Magyarországot tekintik elsőnek, támogatják az ország megvédését.


– Gulyás Gergely arról beszélt a múlt heti, kihelyezett frakcióülést követően, hogy most megkezdődik ugyan a törvénycsomag tárgyalása a parlamentben, azonban döntés a választások után várható róla…

– A cél, hogy a jogi kereteken belül a lehető leghamarabb döntés születhessen, és tovább erősíthessük az ország biztonságát, ám mivel kétharmados részek is vannak a csomagban, így valóban elképzelhető, hogy csak a választások után fogadhatja el a Ház a törvényt.


– Mi történne azokkal a szervezetekkel, amelyek nem tartják be a törvényt, tehát például nem nyújtanak be engedélykérelmet, vagy annak ellenére is folytatnák tevékenységüket, hogy nincs a birtokukban a belügyminiszteri engedély?

– A jogszabálynak nincs értelme, ha nincsenek szankciók, ugyanakkor követni kell a fokozatosság elvét. A törvényt megszegő szervezeteket először figyelmeztetnék, később lehetőség lenne az adószám törlésére, ezt követően egymillió-nyolcszázezer forintig terjedő bírsággal lehetne sújtani ezeket, ha pedig ezt sem teljesítik, az ügyész kezdeményezhetné a nyilvántartásból való törlésüket is. Azaz végső esetben meg lehetne szüntetni ezen szervezeteket.


– Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa aggodalmaskodott a Stop Soros miatt. Úgy fogalmazott, „ha a parlament jóváhagyja az intézkedéseket, azok további önkényes korlátozásokat vezetnek be az emberi jogokkal és jogvédelemmel foglalkozó NGO-k nélkülözhetetlen tevékenységével szemben”. De arról is beszélt, hogy riasztónak tartja „az erősödő magyar kormányzati retorikát, amely úgy állítja be a nem kormányzati szervezeteket és a bevándorlókat, mint akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra, ez a retorika félelmet ébreszt a lakosságban, növeli a külföldiekkel szembeni türelmetlenséget és a civil szervezetek felé irányuló bizalmatlanságot”. Mit gondol erről?

– Megkezdődött a választási kampány, nem szabad csodálkozni azon, hogy nemzetközi szinten is megszólalnak kampányhangvételben, szinte úgy, mintha ők maguk is indulnának a választásokon. De ebben az esetben azt is érdemes megnézni, ki szólal meg: Muižnieks úr ugyanis kifejezetten Soros György közvetlen munkatársának, feltétlen hívének tekinthető. Például egy 2009-es tanulmányában arról írt, hogy létre kell hozni a „Soros-embertípust”, és „ez az új ember, a homo sorosensus hivatott felváltani a homo sovieticust, amely lassan elbomlik a történelem szemétdombján”. Teljesen egyértelmű a helyzet: amikor megszólalunk azokkal a szervezetekkel kapcsolatban, amelyek támogatják a bevándorlást, egy olyan ember válaszol, aki Soros György közvetlen embere, maga is érdekelt abban, hogy folytatódjon a migráció és ezáltal megváltozzon Magyarország. Ebből a szempontból is komoly tétje van a választásoknak. Hiszen nagy nehezen, kemény munkával sikerült visszaszerezni az ország önrendelkezését. Sajnos azonban ellenfeleink nem ebbe az irányba akarják továbbvinni hazánkat. Márpedig ha Magyarország nem tud szabadon dönteni, akkor ki lesz szolgáltatva másoknak, a különböző érdekcsoportoknak, onnantól kezdve pedig már csak egy lépés, hogy politikai kérdésekben is diktáljanak neki, ne tudjon kiállni az érdekeiért. Ezért fontos, hogy milyen döntést hoznak a választók április 8-án.


– Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy az Európai Unió különböző intézményei időről időre előrukkolnak valamilyen ötlettel a migráció kapcsán, most azonban készülőben van egy ENSZ-csomag is. Mi a véleményük erről?

– Egy vitaanyagról beszélünk, nagyon veszélyes pontokkal. Kétféle anyag van, az egyik a gazdasági áttelepülésről, tehát migrációról szól, a másik egy menekült­ügyi csomag. Utóbbi alapvetően rendben van, bár lehet rajta csiszolgatni, de a genfi egyezményen alapul, különösebb probléma nincs vele. A migrációs csomag azonban rögzíti, hogy a gazdasági migráció jó folyamat, ami a világ és Európa számára pozitív és támogatandó. Ezen az alapon emberi jogként tekint a helyváltoztatás jogára, támogatja, hogy könnyebben lehessen átmenni egyik országból a másikba, de tartalmazza az NGO-k bevonását is ebbe a folyamatba. Ez tipikusan azokra a Soros-szervezetekre vonatkozik, amelyek veszélyt jelentenek. Épp ezért megfontolandó, hogyan reagáljunk erre. Ami alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy kérdéses, ellenezzük-e ezt a javaslatot, hiszen világos: fel kell lépnünk annak érdekében, hogy ilyen határozat ne születhessen. Már csak azért is, mert az ilyen típusú ajánlások, határozatok a végén beépülnek a nemzetközi bírói gyakorlatba, és amikor nemzetközi fórumok elé kerül egy-egy ügy, a bíróságok szinte kötelező elemként alkalmazzák ezeket. Jelen formájában ez az anyag tehát elfogadhatatlan, meg kell változtatni, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy olyan határozat szülessen, ami nem migrációpárti, hanem migrációellenes.


– Nem véletlenül hangsúlyozta, milyen fontos, hogy az elmúlt években sikerült visszaszerezni hazánk önrendelkezését…

– És nem csupán a migráció kérdésében. Azok az eredmények, amelyeket 2010 óta elértünk, sok szempontból abból következnek, hogy az ország gazdasági téren is vissza tudta szerezni a szuverenitását. Ha csak a saját választókerületemet nézem: ma képesek vagyunk arra, hogy közel hatmilliárd forintot adjunk a fóti gyermekeknek, és a különböző fejlesztésekkel a javukat szolgáljuk. Képesek voltunk egy huszonnégy tantermes iskolát felépíteni Dunakeszin. Csak ebben a választókerületben milliárdos nagyságrendben fejlesztjük az egészségügyi intézményeinket. Mindezek olyan eredmények, amelyek az egész országra jellemzőek, ezeket meg kell védenünk. Amennyiben viszont elveszítjük az önrendelkezésünket, azzal a hosszú távú jövőnket, a kulturális önazonosságunkat is elveszítjük. Sajnos az ellenzéki megszólalások az ország kiszolgáltatottságának irányába mutatnak, szinte minden megnyilvánulásban a Soros-féle elképzelések köszönnek vissza. Említhetném példaként az Alaptörvény módosításának ügyét a népszavazás után: ez nagyon erős védelmet jelentett volna az országnak, ám először a baloldali pártok tagadták meg az elfogadását, majd különböző indokokkal a Jobbik is.


– Választókerületében milyen tervekkel készül a következő ciklusra?

– Olyan agglomerációs körzetért dolgozhatom, amelyben szerencsére nagyon sok a gyermek. A Dunakeszi Tankerületben országos szinten a legtöbb gyermek tanul, így elsősorban értük és a családokért kell tennünk. Számos elképzelésünk van, nagy infrastruktúra-fejlesztések előtt is állunk. Régi vágya például Dunakeszinek és Gödnek, hogy legyen egy összekötő út a 2-es és M2-es út között. Hamarosan megkezdődik az építkezés, amivel Dunakeszi körül is bezáródik a körgyűrű. Gödön új iskola épülhet, illetve az állam támogatásának köszönhetően úszásra, sőt műugrásra alkalmas medence is, ami ugyancsak régi álma a helyieknek. Az a kormány törekvése, hogy Magyarország ne olyan társadalom legyen, amely atomizált emberek csoportja, hanem keresztény kultúráját megtartva valós közösséggé váljon. Márpedig a valós közösség a kis közösségekkel kezdődik, a legkisebb ilyen közösség pedig a család. Ezért fontosak számunkra a családok, ezt négygyermekes édesapaként személyes példámon keresztül is mondhatom. Erős családokból állhat össze egy erős nemzet.

Bándy Péter