Erősíteni kellene a magyar-dán kapcsolatokat
Magyarország és Dánia kapcsolatai minden területen jók, a kiváló gazdasági együttműködéshez hasonlóan a politikai és parlamentközi együttműködést is célszerű lenne erősíteni.Magyarország és Dánia kapcsolatai minden területen jók, a kiváló gazdasági együttműködéshez hasonlóan a politikai és parlamentközi együttműködést is célszerű lenne erősíteni – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pia Kjaersgaard-dal, a dán parlament, a Folketing elnökével folytatott koppenhágai megbeszélésén.
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke szerdán úgy tájékoztatta, Kövér László a parlamenti elnökkel tartott találkozó mellett ellátogatott a Dán Iparszövetség székházába, ahol a magyar-dán üzleti kapcsolatokról és befektetésekről tárgyalt a szövetség főigazgató-helyettesével és működésért felelős igazgatójával, Thomas Bustruppal.
Kövér László találkozott Finn Mortensennel, a State of Green non-profit szervezet elnökével, aki átfogó képet nyújtott a házelnöknek a világszínvonalú dán technológiákról a vízgazdálkodás, a megújuló energiák, az energiahatékonyság és a hulladékgazdálkodás területén.
A Folketing elnökével folytatott megbeszélésen Kövér László bármely területet tekintve problémamentesnek, jónak nevezte a két ország kapcsolatát, szerinte legfeljebb az intenzitásukat lehetne növelni, a kiváló gazdasági együttműködéshez hasonlóan a politikai együttműködést és a parlamentek közötti együttműködést is célszerű lenne erősíteni.
„Nagyra értékeljük a Magyarországon jelen lévő dán vállalatok befektetéseit, amelyek révén több ezer új munkahely létesült hazánkban” – hangsúlyozta. Dánia a 16. legnagyobb befektető Magyarországon, tavaly a teljes kétoldalú áruforgalom 13 százalékkal, az idén pedig 15 százalékkal nőtt.
Kövér László válaszolt a dán parlament újságjának több kérdésére. A lap újságírója felvetette, hogy a magyar kormány hivatalos retorikája meglehetősen EU-ellenesnek vagy legalábbis EU-szeptikusnak hat, és ebből nem következik-e az, hogy Magyarország lesz a következő ország, amely Nagy-Britannia után ki akar lépni az unióból.
„A magyar társadalom az európai uniós összehasonlításban az átlagnál elkötelezettebb az EU iránt. Ha valóban EU-szkeptikusak lennénk, és ki akarnánk vinni Magyarországot az unióból, nagy valószínűséggel nem kapnánk meg a magyar társadalom támogatását” – válaszolta a házelnök, és hozzátette: „a magyar közvélemény nem keveri össze az EU intézményeinek kritikáját az EU-ellenességgel. Mi az Európai Unió intézményeit kritizáljuk, miközben az EU-t szeretnénk megerősíteni”.
A Soros György ellen folyó nemzeti kampánnyal kapcsolatban Kövér László leszögezte, hogy Soros „amerikai spekuláns, aki felhatalmazás nélkül, illetéktelenül avatkozik be az európai jövőt legjobban meghatározó kérdésekbe. Ránk akarja erőltetni azt a világfelfogást, amelyben nemzetekre, nemzetállamokra nem lesz szükség, és egy kevert népesség fog majd Európában létezni, hogy ha rajta múlik. Ez az, ami a leghatározottabban ellentétben áll a mi nemzeti érdekeinkkel” – tette hozzá.