Erőszakkal belerángatni

„Mélységesen felháborít minket, hogy a gyerekeinket gumibottal, könnygázzal és fogva tartással bünteti a hatalom azért, mert kiállnak az oktatási rendszer szétverése, kivéreztetése ellen” – olvasható tíz szervezet – többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – közleményében. A budai Várban, a Karmelita kolostor előtt zajló ellenzéki tüntetéssorozat új nar­ratívát épített fel, ahol a kormányt gyermekbántalmazó diktatúrának állítják be. A május 3-ai, erőszakba forduló tüntetésen többször skandálták a rendőrök felé, hogy „gyermekeket bántalmaztok”, és új fogalom is született: „gyermekvédelmi könnygáz.” A tüntetések után pedig a Momentum aktivistái „ez itt a gyerekverő állampárt irodája” feliratokkal ragasztotta tele több Fidesz-iroda ablakát, hogy ráerősítsen erre az értelmezésre. A május 19-ei tüntetésre az alábbi szöveggel toboroz az Egységes Diákfront: „Gyerekeket bántasz – Hét igennel a gyermekbántalmazó rendszer ellen”.

Miután a balliberális politikusoknak az ellenzékiek körében régóta nincs vonzerejük, és lassan az általuk mozgatott, átpolitizált civil szervezetekről is lehull a lepel, milyen érdekeket is képviselnek valójában, úgy tűnik, végső kétségbeesésükben most az iskoláskorú gyerekeket teszik meg politikai játszmáik és az egyre erőszakosabbá váló tüntetések főszereplőivé. Mi áll a háttérben, és célt érhetnek-e ezek az akciók?

Dominanciaharc a baloldalon

Kiszelly Zoltán politológus a Demokratának a tüntetések belföldi és nemzetközi okairól beszélt. Szerinte a tavalyi választásokon leszereplő ellenzék a guruló dollárok és Brüsszel támogatásával most keresi azokat az eszközöket, amelyekkel a kormányt meg tudja gyengíteni.

– Az ellenzéki pártok – főleg a Momentum és a DK – között zajlik a dominanciaharc a baloldali szavazatokért. Legalább egy mandátumot minden baloldali párt el akar elérni a 2024-es EP-választásokon, mert amelyiknek nem sikerül, arról már nehéz lesz elhitetni, hogy öt százalékon áll. Az LMP próbálja eljátszani, hogy nincs benne a Gyurcsány-párti összefogásban, az MSZP pedig úgy hirdeti magát, hogy ők az igazi baloldal. A DK jelenleg az ellenzék legerősebb pártja; aki nincs ellenük, az velük van, ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott. Gyurcsány Ferenc még miniszterelnöksége alatt meg akart valósítani egy kétpárti váltógazdaságot, most is ezen dolgozik, amihez le kell radíroznia a többi baloldali erőt. Bár a DK-nak az árnyékkormánnyal nem sikerült nagy áttörést elérnie, csak a többi ellenzéki párt rovására tudta növelni támogatottságát, legalább létrehoztak egy politikai terméket, míg a Momentumnak nincs sem arca, sem terméke. A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc nem tud kitörni az ismeretlenségből, Donáth Anna pedig takaréklángon működik – magyarázta a politológus. Hozzátette, a Momentum célja, hogy a 2024-es EP-választásokon legalább a jelenlegi két mandátumukat megőrizzék. Mivel a korábbi kordonbontások nem hozták meg az általuk várt sikert, most erőszakkal próbálkoznak: megkísérlik az alulról jövő társadalmi elégedetlenséget összekötni a felülről jövő erőszakos kordonbontással, viszont szerinte miután már a tanártüntetések is átpolitizáltak, a jelenlegi tiltakozásoknak sincs tömegbázisuk. A tüntetések nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatban elmondta, a háttérben a globalista erők állnak, mert a hazai ellenzék önmagától semmire nem lenne képes.

– Tavaly a szivárványkoalícióval nem sikerült leváltani az Orbán-kormányt, hogy egy háborúpárti, globalista vezetést ültessenek a hatalomba. Magyarország a migrációval kapcsolatban korábban sikeresen felmutatott egy alternatívát, most pedig egy kormánybuktatással azt akarják megakadályozni, hogy a békepárti álláspontunk követőkre találjon Európában. A Biden-adminisztrációtól a korábbinál nagyságrendekkel több pénz érkezik, amely most keresi a helyét, figyelik, hogy ki kerül ki győztesen a baloldali belharcból. Ezért kezdődött meg a baloldali médiában is az átrendeződés és alakulnak új pártok. Azért küldik a pénzt, hogy bepréseljék Magyarországot a háborús koalícióba. Most még csak fegyverekkel kellene támogatnunk Ukrajnát, de ha az ukrán offenzíva nem lesz sikeres, és a harmadik ukrán hadsereg is megsemmisül, akkor kifogynak a katonából, más nemzetek részvételére lesz szükség. Brüsszel is azért blokkolja a magyar uniós forrásokat, hogy megbuktassa a kormányt. Ha sikerrel járnak és egy globalista, migráció- és háborúpárti kormány kerülne Magyarországon hatalomra, akkor hiába akarnak a magyarok békét, belesodródnánk a háborúba – fejtette ki. Felhívta rá a figyelmet: a szivárványkoalíciók olyan politikusokat tettek meg több európai országban vezetővé, akik támogatják a globalisták háborús kezdeményezéseit: Romániában egy volt tábornok lett miniszterelnök, Csehországban pedig az államfő.

– Nálunk ez tavaly áprilisban nem sikerült, ezért próbálkoznak most erőszakkal, és azért provokálják a rendőröket, hogy a dollármédia világgá tudja kürtölni a rend­őri erőszakot. A magyarok viszont csak a békés tüntetést tartják elfogadhatónak, az erőszakot elutasítják, így a baloldal akciója visszatetszést kelt a magyar társadalomban.

Láthatósági verseny

Az ellenzék hiába próbál meg párhuzamot vonni a 2006-os rendőri brutalitás és mostani fellépések között, a rendőrség által közzétett drónfelvételeken jól látszik, a tüntetés – szemben a 2006. október 23-ai Fidesz-gyűléssel – egyáltalán nem volt békés. Gömbös Sándor dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hivatalának vezetője emlékeztetett rá, hogy csak a békés, fegyvertelen gyülekezés joga részesül alkotmányos védelemben, aki felfegyverkezve, arcot eltakarva vesz részt egy gyűlésen, bűncselekményt követ el. Hozzátette, a demonstráció résztvevői nem követhetnek el jogszerűtlen cselekményt, például nem bánthatnak senkit, nem rongálhatnak vagyontárgyat. A rendőrségi tájékoztatóból kiderül: amikor a Clark Ádám térre bejelentett tüntetés véget ért, egy magánszemély felszólította a tömeget, hogy vonuljanak a Karmelita kolostor elé. Ez így be nem jelentett rendezvénynek minősült, a tömeget a Várba hívó szabálysértést követett el, és a helyszínen nem volt hajlandó együttműködni a rendőrséggel. A rendőrség szerint a gyülekezés békés jellege akkor szűnt meg, amikor a demonstrálók elbontották az építési terület kerítését. Házi Miklós, a Készenléti Rendőrség századosa hozzátette, az építési területen található anyagok, törmelékek, vascsövek és a tömeg magatartása miatt reális volt a sérülés veszélye. Elmondta még, a rend­őrök biztonsága érdekében a rendőrségnek módjában állt, hogy „sokkal határozottabb, dinamikusabb tömegkezelési taktikát alkalmazzon”, de erre nem került sor.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldali pártok között láthatósági verseny zajlik a külföldi finanszírozók kegyeiért.

– Abban reménykednek, hogy amelyik párt feltűnőbb lesz, amelyik több akciót hajt végre, az a külföldi támogatók számára is vonzóvá válik. Ezért rendszeresítik az akciókat, bízva abban, hogy egyre többen csatlakoznak hozzájuk – fejtette ki kérdésünkre. Felhívta rá a figyelmet, a rendőrség adatai szerint a múlt keddi tüntetésen negyvenegyen vettek részt, így ezek az akciók nem nevezhetők sem tömegrendezvénynek, sem sikereseknek. Emlékeztetett rá, hogy a botránypolitizálásra a magyarok eddig sem voltak vevők, hiszen az ellenzék semmit nem profitált abból, amikor megszállták az MTVA székházát, vagy például a parlamenti ülések bojkottálása sem hozott új szavazókat. Deák Dániel elmondta, a rendőrség által közzétett drónfelvételeken egyértelműen látszik, hogy erőszakos tüntetés zajlott a Várban, a tiltakozók törvénysértő módon léptek fel, amire a rendőrségnek reagálnia kellett.

– A balliberális politikusok ezt a rend­őri fellépést próbálják kihasználni, hogy megrázó képeket tudjanak mutogatni, alátámasztva azt a narratívát, hogy diktatúra van Magyarországon. Az ellenzékiek közül is egyre többen látják, hogy a tüntetések előre eltervezett koreográfia alapján zajlanak – tette hozzá.

Destabilizációs próbálkozás

Schiffer András a tüntetések kapcsán azt mondta, nem a pedagógusokról szóltak, hanem arról, hogy „a világsajtó, a BBC, a CNN azzal legyen tele, hogy az orbáni diktatúra rendőrsége gyerekeket ver!” Még a kormánybarátsággal legkevésbé sem vádolható Puzsér Róbert is kifejtette, 2006-ban tényleges rendőri erőszak zajlott, amit nem lehet összehasonlítani azzal, ami a Várban történt, majd közröhejnek nevezte az ellenzék akcióját. Ungár Péter, az LMP társelnöke még az áprilisi kordonbontással kapcsolatban jegyezte meg, hogy kifejezetten árt a pedagógusok ügyének, és egyes ellenzéki szereplők szereplési vágyának semmi köze ahhoz, hogy többet keressenek a pedagógusok. „Milyen öncélon túlmutató üzenete volt egy végzős gimnazistalány fiatal korából adódó önreflexió-hiányát felhasználni arra, hogy menő forradalmárnak tűnjünk?” – tette fel a kérdést közösségi oldalán. A Jobbik alelnöke, Ander Balázs kontraproduktív bohóckodásnak nevezte a kordonbontásokat.

Deák Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy a tüntetéseken főként olyan politikusok vannak jelen, akikhez erőszakos cselekmények köthetők, vagy élen járnak botránypolitizálásban, mint például Hadházy Ákos, Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vagy a szélsőbaloldali Jámbor András, aki kapcsolatba hozható az erőszakos cselekményeket elkövető Antifa mozgalommal. De feltűnt Somogyi Zoltán is, akinek cége – az amerikai nagykövetség támogatásával – készítette a „Ruszkik haza” feliratú, háborúpárti amerikai plakátkampányt. A politológus szerint a tüntetések a balliberális oldal destabilizációs próbálkozása, amelynek célja a kormány gyengítésén túl az, hogy Magyarország háborúellenes álláspontja változzon meg.