Erre tanít minket a történelem
A németek erődnek nyilvánították Budapestet, és fölrobbantották a hidakat, a szovjetek jöttek keletről a szárazföldön, az angolszászok pedig bombázták a fővárost. Aki ezt nem érti, az nem érti a külpolitikát – mondta Orbán Viktor a digitális polgári körök kecskeméti találkozóján.
Igen, Magyarország, vagyis a Kárpát-medence a történelem forgatagának egyik gyújtópontjában van,
a honfoglalás kora óta mindig jött valaki, aki el akarta foglalni hazánkat, néha egyszerre többen is, és így idegen hatalmak csataterévé vált az ország. A 907. július 4. és 7. között zajlott dicsőséges pozsonyi csata már megmutatta a jövőt, és bár a korabeli Európai Unió egyesült martalóchadát a magyar sereg diadalmasan a Duna fenekére küldte, világossá vált, hogy
Európa nyugati fele vadászterületnek tekinti Magyarországot.
A mongol birodalom hódító lendülete drámai magyar véráldozat árán megtört Muhinál, és az oszmán birodalom képében fenyegető muzulmán hódítás is elakadt hazánk területén – ennek ára azonban tragikus magyar vérveszteség volt. Mohácstól a török háborúk korát lezáró Rákóczi-lázadás végéig 185 év telt el, ennyi ideig volt folyamatosan hadszíntér Magyarország. Ez idő alatt Európa népessége átlagosan 60 százalékkal nőtt, ugyanilyen ütemű népességnövekedés esetén hazánk lakossága a XVI. század eleji 4,5 millió lélekről 7,2 millió lélekre kellett volna nőnie, ám 1711-ben alig 4 millióan éltek Magyarországon – vagyis elveszítettünk 3,2 millió embert úgy, hogy közben még román és szerb bevándorlás is zajlott.
Hazánk közel 200 évig folyamatosan csatatér volt, szüntelenül folyt, ömlött a magyar vér – ez a trianoni országrablás alapvető demográfiai oka!
A XX. században ugyancsak világrendek küzdöttek Magyarország területén. A hitleri Németország és a sztalini Szovjetunió apokaliptikus összecsapása mögött ördögi Európán kívüli geopolitikai számítások húzódtak meg, amint azt Bogár László tanár úr megdöbbentő logikai láncolattal bizonyítja, számunkra azonban az a lényeg, hogy
a kalapács és az üllő között mi jártunk a legrosszabbul.
A más szempontból világnézetek összecsapásaként is leírható háború kimenetelét pedig az döntötte el, hogy a nemzetiszocializmussal szemben a liberalizmus a bolsevizmussal szövetkezett, újfent igazolva Mindszenty József bíboros, hercegprímás pontos felismerését, miszerint „a szabadkőművesség ugyanaz szalonkabátban, mint a bolsevizmus mezítláb.”
Történelmünk arra tanít minket, hogy, miként Orbán Viktor is megállapította Kecskeméten, csak magunkra számíthatunk.
