Esztergályhorváti ellenáll
Múlt hétfőtől üdültetett volna migráns családokat Zala megyében a Migration Aid, ám a kísérlet ezúttal is meghiúsult az érintett falu lakosságának felzúdulása miatt.Múlt hétfőtől üdültetett volna migráns családokat Zala megyében a Migration Aid, ám a kísérlet ezúttal is meghiúsult az érintett falu lakosságának felzúdulása miatt. A bevándorláspárti szervezet továbbra sem tájékoztatja a helyieket, inkább konspirál.
Augusztus elején röppent föl a hír, hogy migráns családokat üdültetne egy Keszthely közelében található, közelebbről meg nem nevezett településen a Migration Aid nevű csoportosulás. Amint arról a Demokrata beszámolt, a térség településein élőket megkerülni igyekvő, titokzatoskodó migrációpárti szervezet tervét általános és erőteljes felháborodás fogadta, mivel a szervezet nem tett konkrét lépéseket annak érdekében, hogy törvényesen, az érintett megyei kormányhivatal járási hivatalánál bejelentve szervezzenek tábort (Demokrata, 2017/33.).
Múlt héten ismét úgy hírlett, hogy a Migration Aid belevág az üdültetésbe. Ezúttal az is kiderült, hogy a Kis-Balatontól északra, a sármelléki repülőtértől kőhajításnyira található, de Hévízhez és Zalakaroshoz is közel fekvő Esztergályhorváti a célterület.
– Sokáig semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, csak a hírekből értesültünk arról, hogy állítólag nálunk fog üdülni három migráns család. Múlt héten végül sikerült beszélgetni a Migration Aid képviselőjével. Annyit mondhatok, maradtak még aggályok. Továbbra sem tudjuk, érkeznek-e majd ide migránsok, és ha igen, mikor – mondja Esztergályhorváti polgármestere.
Rékasi Csabáné hozzáteszi, néhány hete, amikor felröppent a hír egy rejtélyes, Balaton környéki, Keszthelyhez közeli települést emlegetve, akkor a helység kisebb mellékutcáiban többször felbukkantak titokzatos idegenek, akik a házakat méregették. Nem az életvitelszerűen vagy csak szezonálisan Esztergályhorvátiban élő, főleg német és osztrák külföldiek, hanem ismeretlenek.
A falu egyik utcáján mélyzöld Range Rover gurul mellénk. A rendszámán fővárosi autókereskedés neve olvasható, vagyis budapesti kocsi lehet.
– Nem tudják, merre vannak a faházak? – lep meg a kérdéssel a Rover vezetője, egy negyvenes férfi. Mellette valamivel fiatalabb nő ül. A sofőr gyorsan hozzáteszi, Keszthelyről érkezett, hogy egy barátja kérésére körülnézzen. Kedd délután, munkaidőben? A férfi beszéde is pesties, élesen elüt a dallamos zalai tájszólástól…
A polgármester asszony szerint elvárható, hogy ha bárki a 460 lelkes Esztergályhorvátiban akar üdülést szervezni, akkor tájékoztassa a helyieket a részletekről. Nyolc főről szól a fáma, az arányokat tekintve ez azonban olyan, mintha Budapest 29 ezer migránst kapna.
– Sokan megijedtek a faluban, nekem pedig az itteniek érdekeit, véleményét kell képviselnem, még akkor is, ha emberként, anyaként az együttérzés is bennem van – mondja Rékasi Csabáné, hozzátéve, hogy a riadalom nyomán múlt hétfőn késő este rendkívüli testületi ülésen osztották meg egymással és a rendőrséggel a szórványosnál is szerényebb információkat a képviselők.
A rendőrség járőrautói egyébként az elmúlt időszakban a szokásosnál sűrűbben cirkáltak Esztergályhorvátiban. Sok kérdés vetődik már fel így is. Mivel fizetnek majd az idegenek a boltban? Milyen nyelven lehet velük kommunikálni? Ki rendezi le a vitát, ha valami félreértés keletkezik, például azt hiszik, hogy itt minden ingyen van?
Jó kérdés az is, hogy miért ősszel, az egyre hűvösebb nappalok idején akar itt valaki muszlimokat üdültetni. Egy olyan telken, amiről a Balatont sem látni, csupán egy takarmányüzem nem túl költői silóit. És mit csinálnak majd itt télen a „nyaralók” – a Migration Aid ugyanis téliesíteni akarja az egyébként szocreál faházakat…
A Demokrata természetesen megkereste a migrációpárti szervezetet, amelynek koordinátora, Siewert András írásban ígért választ. Szerettük volna megtudni, lesz-e migránsüdültetés Esztergályhorvátiban, ha igen, mikor, és hány emberről volna szó. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan került kapcsolatba a Migration Aid a telektulajdonos Ursula Weitgasser doktornővel, egyáltalán, járt-e ő Esztergályhorvátiban. Érdekelt volna minket, hogy miért kerülik a helyi közösség nyilvánosságát ahelyett, hogy például lakossági fórum keretében beavatnák terveikbe az esztergályhorvátiakat. Végezetül írásban azt is megkérdeztük a Migration Aid koordinátorától, hogy mi a célja az úgynevezett Menedékfalu projektnek, amelynek keretében migránsok és rajongóik afféle etnikailag kevert kommunákat hoznának létre. Kérdéseinkre a megbeszélt határidőig nem érkezett reakció.
Esztergályhorvátiban sem volt könnyű információhoz jutni. Kevesen állnak szóba velünk. Látják, hallják a médiában, hogy nyugaton elviszi a rendőrség azokat, akik ellenzik a migrációt. Két, gyerekkocsit toló fiatal anyuka sem áll meg kérésünkre, csak váll fölött vetik oda, hogy féltik a kicsiket, nem kellenek ide idegenek.
A telek a Rákóczi Ferenc utcában nyújtózik, a szomszédos Nagyhorvátiba vezető út mentén, rögtön a település végét jelző tábla után. A területen három régi, levitézlett Erdért-faház áll. A telek növényzetét sem tegnap kaszálták. Azért valaki járt itt, a faházak ablakain meglepően csekély a por.
Nemrég kiderült, hogy egy osztrák szemészorvosnő, a Salzburghoz közeli közeli Golling an der Salzachban élő Ursula Weitgasser a titokzatos jótevő, aki megvásárolta az esztergályhorváti telket migránsüdültetés céljára. A doktornő a Magyar Nemzetnek nyilatkozva az 1956-os magyar menekültekhez hasonlította a migránsokat, szégyenteljesnek nevezve Magyarország önvédelmi politikáját. Ursula Weitgasser egyébként előszeretettel tevékenykedik a harmadik világ országaiban. 2009-ben például a dél-indiai Maduraiban teljesített szemészorvosi és optikusi küldetést, amiről saját internetes honlapján számos kép is tanúskodik. Ezeken a doktornő barna bőrű gyerekek társaságában mosolyog…
Az esztergályhorvátiak viszont idegenkednek a nyílt út megkerülésével rájuk tukmálandó migránsoktól. Egy ötvenes asszony azt mondja, nőként már most is fél, egyébként is elég baj van a helyi kisebbséggel, akik között akadnak olyanok, akik bosszúból megmérgeztek egy kutyát, miután az állat gazdája nem adta meg nekik wifijelszavát…
– Féltjük a gyerekeinket, nem szeretnénk, ha általunk nem ismert, hívatlan idegeneket hoznának ide – mondja egy 40 év körüli nő a kultúrház mellett. Egy közelben söröző férfi ráerősít:
– Féltjük a családjainkat, a kutyákat, a macskákat, talán még az egereinket is tőlük. Nézzék meg, mennyi terrorcselekményt követtek el Európában!
Hozzáteszi, Orbán Viktorról mondhat bárki bármit, de a migráció ügyében helyesen cselekedett.
Telefonon elértük azt a helybéli férfit, aki az előző tulajdonosnak gondnokként segített rendben tartani az Ursula Weitgasser által megvásárolt telket és a faházakat. Ő azt mondta, az új tulajdonost nem ismeri, nincs vele kapcsolata, ugyanakkor úgy tudja, a tulajdonjog változását még nem jegyezte be a földhivatal. Állítólag az osztrák vevő átadja majd a használati jogot a Migration Aid alapítványnak. Ha valóban így történik, ez az első lépés lehet a szervezet által kívánatosnak tartott bizarr kommunák létrehozása felé, amelyekben migránsok és rajongóik élnének együtt, a jelek szerint nagy ívben figyelmen kívül hagyva az érintett települések lakóinak véleményét, érzéseit, akaratát…
Ami talán nem is egészen törvényes. Amint néhány hete megírtuk, minden olyan táboroztatás, amelyben 18 év alatti személyek is részt vennének – márpedig családokról lévén szó, részt vennének – az ezt szabályozó 12/1991-es népjóléti miniszteri rendelet értelmében bejelentésköteles. A Zala Megyei Kormányhivatal ugyanakkor érdeklődésünkre azt közölte, hogy nem érkezett hozzájuk ilyen közlés.
Jelenleg tehát, úgy tűnik, döntetlenre áll a meccs. A migrációt pártoló Migration Aid külföldi segítséggel minden követ megmozgat annak érdekében, hogy az érintettek megkérdezése, tájékoztatása nélkül, érzéseik, akaratuk figyelmen kívül hagyásával idegen csoportok úgymond üdültetésével provokáljon egy magyar falut. Talán a migránsok irreális szétosztására irányuló brüsszeli tervhez való szoktatás céljával…
A helyi közösség ugyanakkor, ahogy egyébként a nemzet döntő hányada, meglehetősen egységesen ellenáll a mindennapjait meghatározóan befolyásoló puccshoz hasonló kísérleteknek.
Ágoston Balázs, Sinkovics Ferenc
Fotók: T. Szántó György/Demokrata