„Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy Esztergom visszanyerjen valamit régi szerepköréből. Ma bátran állíthatjuk, hogy városunk bármely téren felveheti a versenyt más magyarországi alcentrumokkal. A következő években arra kell törekednünk, hogy meg is előzzük riválisainkat, és az egykori főváros rangjához méltó programokkal az egész magyar nemzeti közösség elismerését kivívhassuk” – jelentette ki Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere a Gyarapodás programja zárszavában.

A Gyarapodás programja Esztergom rövid, közép- és hosszú távú stratégiája, amelyet a városvezetés azért alkotott, hogy a városlakók ne csak a múltjukra, hanem jelenükre is büszkék lehessenek, és bizakodva nézzenek a jövőbe annak reményében, hogy egyszer majd minden seb begyógyul, és a múlt kudarcai már csak a történelemkönyvek lapjain emlékeztetnek a XX. század két nagy tragédiájára.

– Esztergom városát a XX. század viharai más településeknél sokkal súlyosabban érintették – mondja Meggyes Tamás, aki szerint jelentős részben ez az oka a városban még ma is tapasztalható széthúzásnak.

– Egy olyan város az örökségünk, amely véleményem szerint duplán szenvedte meg a két nagy magyar tragédiát: a nemzet megcsonkítását és a kommunizmus évtizedeit. Se tatárjárás, se török hódoltság nem ér fel azzal, amit Trianon jelentett: a megcsonkítást nem lehet emelkedett lélekkel megélni. Ezeket a lelki veszteségeket tetézte azután a kommunizmus – osztotta meg gondolatait a Demokratával a polgármester.

Esztergom vármegyét úgy vágták ketté, hogy a megye hatvan százaléka Szlovákiához került. A város korábban az ország szíve volt, de a trianoni tragédiát követően perifériára került. Hasonlóan tragikus helyzetbe kevés magyar város sodródott.

Esztergom, az egykori királyi székhely a trianoni diktátum következtében elveszítette természetes vonzáskörzetét, a vármegye területének felét, illetve az esztergomi érsekség kilencven százalékát. A magyar települések között kiemelkedően nagy veszteségeket elszenvedő várost a második világháborút követő kommunista rezsim idején előbb megyei, majd járási székhely státuszától is megfosztották.

Meggyes Tamás szerint a város a kommunizmust is duplán szenvedte meg, lévén Esztergom érseki város. A klerikális reakció fészkévé kikiáltott Esztergom a rendszerváltást súlyosan elmaradt infrastruktúrával és igen nagy mértékű, az országos szintet csaknem kétszeresen meghaladó munkanélküliségi mutatókkal, önbecsülésében megtépázva érte meg. A rendszerváltást követő évek pedig nem igazolták vissza az esztergomiak várakozását, mert nem következett be a várva várt rehabilitáció, sem lelki, sem gazdasági értelemben.

Ilyen örökséggel kellett szembenéznie Meggyes Tamásnak, aki immár több mint egy évtizede vezeti a várost.

– Ismerve az elmúlt rendszer egyházellenességét, nem kell különösebben csodálkozni azon, hogy gyakorlatilag minden jelentős fejlesztés elmaradt, bűnös város voltunk, nem volt infrastruktúrafejlesztés, nem valósultak meg kulturális fejlesztések, a nevünket is meg akarták változtatni – tette hozzá.

Két járás volt Esztergom vármegyében, a párkányi és az esztergomi. Az utóbbit átkeresztelték dorogi járásra…

Úgy tűnhet, hogy ez már a múlt. Ám a hátrányos megkülönböztetés a mai napig tart. A polgármester példaként említette, hogy a Tatabányáról érkező buszok szinte mindegyike átmegy Dorogon: a buszjáratok akkora vargabetűt írnak le, ami utanként háromnegyed órával hosszabbítja meg a menetidőt.

– Húsz év alatt nem sikerült ezen változtatni. Ez a kritika egyébként nem Dorognak szól, hanem az ésszerűség mellett: az Esztergomba járó diákok a mai napig napi másfél órával utaznak többet, amikor kerülő nélkül is meg lehetne közelíteni a várost.

Nem ez az egyetlen példa a város mai napig tartó hátrányos megkülönböztetésére. Két éve a szocialista kormány összevonta a környékbeli ÁNTSZ-eket és a térségi ÁNTSZ-iroda nem Esztergomba került, ahol 31 ezer ember él, hanem Dorogra, ahol 12 ezer fő a lélekszám. A polgármester szerint a kudarcok sora megosztottsághoz, önfeladáshoz vezetett, s miközben Esztergom megőrzött egy sor értéket, hagyományt, büszkeséget is a múlttal kapcsolatban, a jelen kudarcait sértődötten élte meg.

– Ebből az örökségből indultunk, és ebből kellett építkezni. Először a lelki sebeket kellett kezelni – emlékezik Meggyes Tamás.

Az ezredfordulón egyre erősödött a változás igénye, ezt tükrözte az előző polgármester lemondása és az időközi választás: a város élére egy határozott, erős fiatalember kellett, olyan, akit a régi rendszer gazdasági és szellemi elitje nem köt gúzsba, aki nem vette ki a részét az írástudók árulásából. Látszólag kemény szavak, de ha a sajtóban megjelenő lejárató cikkekre vagy a polgármester házának felgyújtására gondolunk, nem nehéz belátni, hogy a mai napig nagyon éles társadalmi csatározás közepette folyik a mély depresszióval dacoló közösségépítés. Ez az építkezés teremtette meg azután a gazdasági gyarapodás feltételeit is.

– 1999 novemberében mondott le az elődöm. Ügyvezető alpolgármesterként kezdtem a városvezetői pályafutásomat. 2000 márciusában volt az időközi választás, amelyen körülbelül 3500 szavazattal nyertem, miközben a szocialista jelölt körülbelül feleennyit kapott. Ez meglehetősen szerény eredménynek tűnhet, de ha azt nézzük, hogy két évvel korábban, 1998-ban a leadott szavazatok 17 százalékával egy körülbelül tízfős mezőnyben az első tudott lenni az elődöm, akkor joggal mondhatjuk, hogy Esztergom az ország legmegosztottabb városa volt, annak ellenére, hogy a Fidesz volt kormányon. Így indultunk – emlékezik vissza a kezdetekre a város első embere, aki azóta nagy utat tett meg.

Az első traumára, Trianonra a választ az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítése adta meg, amelyet az Ister-Granum Euró-régió létrehozása követett. 2001 októberében hosszú hónapokig érezhették a városlakók a sors különös kegyeltjeinek magukat, amikor az Európai Unió támogatásával, a két kormány miniszterelnöke, Mikulas Dzurinda és Orbán Viktor egybehangzó akaratának köszönhetően Közép-Európa egyik legszebb hídja épült meg a Dunán, évezredes természetes kapcsokat fűzve újra.

– Éppen akkor, amikor volt végre lelkierőnk az építkezéshez, megkaptuk a segítséget föntről, a Gondviseléstől és a polgári kormánytól is. Sokan élték meg ezekben a napokban a kegyelmi pillanatok eufóriáját. A híd megszüntette a fizikai kettéhasítottságot, amelyet nemcsak Esztergom, hanem a túloldal is megszenvedett. A két városnak sikerült visszaadni a határnélküliséget: ezzel a híddal megkezdődött az értelmetlen korlátok lebontása. A kommunizmus erkölcsi pusztítására is érkezett válasz: a millennium. – Igyekeztünk a millennium fővárosává lenni: Esztergom újra az ország szíve lett, amikor a Szent Koronát Esztergomba szállították. Ezek a legjobb időben érkező, lehető legjobb válaszok voltak. Nem hiába kértünk segítséget Orbán Viktor miniszterelnök úrtól: először ígéretet kaptunk a híd újjáépítésére, majd azt is megígérte, támogatja, hogy Esztergom megyei jogú város legyen. A híd megépült, az utóbbi azonban kétharmados többséget igényel – mondja nem kevés reménységgel a polgármester.

Esztergom a hídavatás óta a gyarapodás útján jár.

– 2001-től stratégiánkat a Gyarapodás programjának neveztük el. Mára a város költségvetése a hétszerese az 1999 előttinek: 21 milliárd forint. Az elmúlt tíz évben több mint egy tucat cég telepedett le az ipari parkban, 2000-ben infrastruktúrafejlesztésekbe kezdtünk és felértékeltünk korábban teljesen kezeletlen területeket. Ez az infrastruktúra-fejlesztés busás hasznot hozott – mutatta be a fejlődés alapfeltételeit a polgármester.

A városfejlesztés stratégiája a Gyarapodás programja, amely rövid, közép- és hosszú távú fejlesztéseket tartalmaz. A programnak van egy nulladik alapfejezete, amely az infrastruktúra-fejlesztést foglalja magába. Ennek a programnak a megvalósítása során mintegy 250 utcát és teret aszfaltoztak le.

A város 80 földútja 2006-ra eltűnt és megépült a város második tengelye, amely a Bánomi Áttörés nevet kapta. Esztergomnak korábban a római kor óta egyetlen főutcája volt. A gondok megoldására évtizedek óta újra és újra felmerült a Bánomi Áttörés megépítésének gondolata. Az elképzelés lényege egy, a Dobogókői úttól a Petőfi utcán, a Kölcsey utcán, majd az egykori kályhagyár északi oldalán végigfutó, a Kucklaender-hegy mellett a bálomi útba csatlakozó alternatív belső útvonal terve volt. A belvárost tehermentesítő, és ezáltal környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb helyzetet teremtő beruházás 1999-ben még a távoli jövő tervének tűnt.

– A Mária Valéria híd megépítésével párhuzamosan sikerült elérnünk, hogy a közlekedési tárca is magáévá tegye a város legégetőbb közlekedési problémáját. Az országban egyedülálló módon a minisztérium hozzájárult egy belső városi út terveztetéséhez és megépítéséhez. Az áttörés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: megszüntette a szűk keresztmetszetet és valódi áttörést hozott. A kétmilliárdos beruházás második szakaszát a Duna Aszfalt valósította meg. Ezzel megvalósult a város második főútvonala. – A Gyarapodás programja három fejezete három intézkedési kört takar, amelyek egymásra épülnek. Az első az iparfejlesztésre irányult. Ezek gazdaságélénkítő beruházások, idetartozik az ipari park fejlesztése, az ingatlan- és vagyongazdálkodás. Ezzel egy időben az ipartól lassan a szolgáltatás, a turizmus, végül pedig a tudásipar meghonosodása felé fordultunk, mert ez a jövő. Tettük mindezt úgy, hogy közben megőriztük az ipari munkahelyek legnagyobb részét is. Ha az országos foglalkoztatási átlagot tekintjük, Esztergom lényegesen az átlag fölött teljesít. A munkahelyek száma a válság ellenére az országos átlag több mint duplája – teszi hozzá Meggyes Tamás.

Ahogy az elmaradottságot felszámolták, szembetűnt, hogy Esztergomban csak egyetlen szálloda van, harminckettő szobával…

– Megépítettük az élményfürdőt, újjáépítettük a főteret, pályázatokból, hitelekből turisztikai beruházásokba kezdtünk. Az élményfürdőre még a Széchenyi Terv keretében pályáztunk. 2002-ben nyertük meg, néhány hónappal a kormányváltás előtt, megépíteni azonban csak 2005 novemberére sikerült. A fürdőépítés sikert hozott, ma már a fürdő mellett magánberuházásból szállodák épülnek. Elkészült egy nyolcvanszobás, négycsillagos szálló, épül egy százötven szobás, egy százszobás, és előkészítési stádiumban van egy kettőszáz szobás négycsillagos szálloda, illetve húsz ötcsillagos szoba is. A felújított Fürdő Szálló nagyon szép lesz, a fürdő műemlékszárnyát kiegészítik wellness-elemekkel és konferenciaközponttal, egyszóval Esztergom újra visszakapja korábbi fürdőváros jellegét – sorolja a turisztikai fejlesztések sorát a polgármester.

Figyelemre méltó a szállodaépítések volumene: összesen tehát 570 négycsillagos szoba épül a városban: annyi, amennyi Budapesten épült az elmúlt időszakban. A városvezetés kiemelt feladatának tartja a gyermeknevelés támogatását, a város népességmegtartó erejének növelését.

Négy éve indította útjára Meggyes Tamás az azóta is egyedülálló kezdeményezést, a Szent Miklós Alapot. A Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért célja a következő nemzedék életkezdésének támogatása. Ennek érdekében a város minden megszületett esztergomi gyermek után ötszázezer forintot fizet be az alapba, és ezt évente ötvenezer forinttal egészíti ki, egészen a gyerekek 21 éves koráig. Az alapból a befizetésekkel és a kamatokkal gyarapodó összeget 21 éves kora után veheti fel a város ifjú lakója. Két feltételt kell teljesítenie: középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, vagyis a kilátásba helyezett pénz ösztöndíjként is működik, illetve ekkor még mindig esztergomi lakosnak kell lennie, így az alappal nő a város népességmegtartó ereje. Az alapból felvett összeget kétféle célra lehet felhasználni: lakásvásárlásra, házépítésre, illetve felsőfokú tanulmányok finanszírozására.

Az életkezdési támogatás mára az esztergomi önkormányzat gyermekvállalást ösztönző és gyermeknevelést támogató programjává bővült. Közel negyven intézkedést tartalmaz, amelyek között sok más támogatási elem mellett a nagycsaládosok gyermekeinek ingyenes iskolai étkeztetése, szemétdíj- és parkolásidíj-kedvezménye, üdülési támogatása, zeneiskolai tandíjuk átvállalása, tanévkezdési támogatás, illetve az iskolások ingyenes helyijárat-bérlete is szerepel.

Van tehát mire büszkének lenni Esztergomban. Meggyes Tamás szerint újra egy csodálatos időszak veheti kezdetét. Az ismert bibliai hasonlattal élve úgy fogalmazott, hogy vége a nyolc szűk esztendőnek. A polgármester úgy érzi, az elmúlt két ciklus végtelenül hosszúnak tűnt, de most örülhetünk annak, hogy végül mégis eltelt.

– Már csak négy nap van hátra. Történelmi pillanatban vagyunk: hosszú idő után először (és talán utoljára) van módunk a nagy változtatásra.

Hernádi Zsuzsa