Az uniós jogra, a már megszületett rendeletekre, tanácsi határozatokra a magyarországi népszavazásnak nyilvánvalóan nem lesz hatása. Nem lényegtelen viszont az eredmény például olyan szempontból, hogy március-április táján az Európai Bizottság elé került az a javaslat, amely a jövőre nézve központosítaná a teljes bevándorlási és menekültpolitikát. Nos, erre készülve, népszavazási felhatalmazással, az Országgyűlés elfogadhat olyan jogszabályt, alkotmánymódosítást, amely kizárja egy ilyen uniós aktus magyarországi alkalmazását – mondta a Demokratának Szán­thó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

– Máig hallani balliberális pártok, úgymond civil szervezetek és médiumok részéről olyan véleményeket, hogy értelmetlen az október másodikai népszavazás kérdése. Sőt, olykor még mindig felbukkan az a szakmainak álcázott álláspont is, miszerint uniós ügyekben, mint kényszerbetelepítés, nem lehet referendumot tartani. Úgyhogy kezdjük az alapoktól: rendben van a kérdés?

– Nemcsak politikai értelemben, hanem jogi szempontból is van értelme a népszavazásnak. Sőt, a referendumnak, amennyiben elegen mennek el, önmagán túlmutató hatása is lehet. Ez onnan is látszik, hogy amióta a kormány februárban bejelentette a kezdeményezést, folyamatosak azok a szakmai köntösbe burkolt kritikák, támadások, amelyekkel megpróbálják aláásni a népszavazás hitelességét. Vagyis az ellenzék fél: ha nem így lenne, akkor nem foglalkoznának az üggyel, egyszerűen negligálnák a témát. Ám nem így tesznek, hol azt mondták, hogy ez tiltott népszavazási tárgykör, mert nemzetközi szerződést érint, hol azt, hogy nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe a kérdés eldöntése, hol pedig azt, hogy nem egyértelmű a kérdés megfogalmazása.


– De mindegyik kritika alaptalan…

– Valóban, ezeket az Alapjogokért Központ is számtalan alkalommal cáfolta. Elmondtuk, leírtuk, hogy az eddigi alkotmánybírósági gyakorlatból tudvalevő: az uniós jog, az uniós szerződések nem minősülnek nemzetközi jognak, nemzetközi szerződésnek, ezáltal nem tartoznak a tiltott tárgykörök közé. Azt is többször hangsúlyoztuk, hogy egyetlen olyan uniós vagy hazai jogszabály sincs, ami kizárná a parlament kompetenciáját. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben ugyanis nem ruháztunk át ilyen hatáskört. Bár sokszor hivatkoznak erre a szerződésre, ez alapján a bevándorláspolitika jelenleg még tagállami hatáskör. Az ettől eltérő menekültpolitikában ugyan az uniós jog elsőbbsége érvényesül, de ott is ott vannak kivételszabályok, amelyek alapján a vonatkozó uniós döntések nem érinthetik a közrend vagy a belső biztonság fenntartására vonatkozó tagállami hatáskörök gyakorlását. Azt pedig egyértelműen láthatjuk, hogy a migráció esetében valójában közrendvédelmi, határvédelmi kérdésről beszélünk.


– Mi látjuk. De Berlin, Brüsszel is?

– Az uniós dokumentumokból is kiderül, hogy ezt a migrációs krízist az Európai Bizottság nem menekültpolitikaként, hanem bevándorláspolitikaként definiálja. Egy áprilisi előterjesztésben az szerepel, hogy az európai demográ­fiai és munkaerő-piaci válság megoldását a migránsok beáramlásának illegálisból legális útra terelésével szeretnék elérni. A tervek alapján a vonatkozó irányelveket szigorúbb rendeletek váltanák fel, a menekültügyi eljárásokat központosítanák, a bevándorláspolitikát is brüsszeli szintre emelnék.


– A népszavazással tehát nem szegünk meg semmilyen uniós szerződést.

– Nem. A kérdés pedig egyértelmű és világosan eldönthető, mind az állampolgárok, mind pedig az Országgyűlés számára. A különböző beadványoknak köszönhetően megjárta az Alkotmánybíróságot és a Kúriát is, s minden jogi fórum jóváhagyta. Úgyhogy ezzel sem lehet probléma.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Mivel kezdtek elfogyni az álszakmai érvek, jöttek az újabb támadások: például a kormány tájékoztató kampányára mondták, hogy jogszerűtlen, hiszen még a hivatalos kampányidőszak, vagyis augusztus 13-a előtt megkezdődött.

– Akik ezt állították, azok a saját tudatlanságukról, tájékozatlanságukról tettek tanúbizonyságot. A médiatörvényben ugyanis van egy olyan kivétel, miszerint már elrendelt népszavazással összefüggésben kampányidőszakon kívül is lehet politikai reklámot közzétenni.


– S arról az ellenzéki, Jobbik által is felvetett kezdeményezésről mit gondol, amely a külföldön tartózkodók számára is lehetővé tenné a levélben szavazást?

– Ha ez a javaslat megvalósulna, akkor a szavazás napján belföldön tartózkodó szavazópolgárok lennének diszkriminálva. Tegyük fel, hogy van két budapesti ismerősünk. Az egyik kimegy október másodikán Parndorfba vásárolgatni. Ő akkor a szavazás napján külföldön tartózkodik, van magyarországi lakcíme, és mivel az államnak nem kell tudnia, hogy Ausztriában vásárol, tanul vagy dolgozik, így az ellenzéki javaslat alapján biztosítani kellene számára a levélben szavazás lehetőségét. Ugyanakkor a másik ismerősünk pedig úgy dönt, hogy elmegy azon a hétvégén a hévízi gyógyfürdőbe: számára, mivel Magyarországon tartózkodik, nem lenne biztosított a levélben szavazás lehetősége, neki vagy át kellene jelentkeznie, vagy urnazárásig vissza kellene utaznia a lakhelyére, ha élni akar demokratikus jogaival. Ez a javaslat tehát ebben a formában diszkriminatív, és csak akkor nem lenne az, ha minden magyar állampolgárnak biztosítanák a leveles szavazás lehetőségét. Ez az út is nehézkes ugyanakkor: az osztrák elnökválasztásnál is láthattuk, hogy ott mekkora kavarodást okozott a „belföldi” levélszavazatok kezelése, s ezért meg is kell ismételni a második fordulót. Úgy gondolom tehát, helyes döntés volt, hogy a kormánypártok nem támogatták az ellenzéki javaslatot. Ennek ellenére sajnos valószínűnek látom, hogy amennyiben érvényes és eredményes lesz a népszavazás, akkor az ilyen és ehhez hasonló jogi-szakmai köntösbe bújtatott kifogások ismét előkerülnek majd a balliberális oldal részéről. Az ugyanis világos, hogy a két oldal, mind Magyarországon, mind uniós szinten, teljesen eltérően gondolkodik Európáról. Az egyik egy multikulti társadalmat szeretne létrehozni, a másik, amennyire lehet, szeretné megőrizni a nemzetállamok homogenitását. S ez a népszavazáshoz való hozzáállásukból is világosan kiderül.

– Tegyük fel, hogy érvényes és eredményes lesz a referendum. Számítani fog Brüsszelnek a magyar választók véleménye?

– Azok a politikusok és civilek, akik az elmúlt években, évtizedekben a demokrácia Grál-lovagjaiként viselkedtek és lóbálták a lángpallost a renitensnek minősített országok vezetőinek feje felett, lásd Magyarország vagy Lengyelország pellengérre állítását, most úgy beszélnek a népszavazásról, mint valami rettentően veszélyes dologról. Jean-Claude Jun­cker ugye azt mondta: egyes politikusok túlzott mértékben adnak az emberek véleményére, ahelyett hogy teljes állású európaiként viselkednének. A spanyol és a luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar népszavazás az unió egész intézményrendszerét erodálhatja. De említhetnénk a TASZ-t vagy a Helsinki Bizottságot is, amelyek arra szólítottak fel, hogy a választók szándékosan érvénytelen szavazatot adjanak le a népszava­záson…


– De az is visszatérő érv, hogy az emberek „nem értenek” ezekhez a kérdésekhez.

– Valóban, magam is találkoztam azzal a véleménnyel, mely szerint a migránsügy túl bonyolult ahhoz, hogy ilyen egyszerű formában népszavazásra lehessen bocsátani. Ami azért elképesztő érvelés, mert innen már csak egy apró lépés, hogy ne tartsunk parlamenti választásokat sem, hiszen lényegében ott is pártok bel- és külpolitikájáról, gazdasági, oktatási, kulturális, mezőgazdasági programjáról kell véleményt mondanunk a voksunkkal, döntenünk a szerintünk legjobb mellett. Vagyis úgy tűnik, egyeseknek addig fontos a demokrácia, amíg úgy érzik, a társadalom többsége az általuk képviselt elvek mellett áll. Amikor pedig ez nem így van, akkor jön az, hogy az emberek nem értik a dolog lényegét, „mindenki hülye, csak én vagyok helikopter”.


– Mit érhetünk el ebben a politikai hangulatban október másodikán?

– Az uniós jogra, a már megszületett rendeletekre, tanácsi határozatokra a magyarországi népszavazásnak nyilvánvalóan nem lesz hatása. Nem lényegtelen viszont az eredmény például olyan szempontból, hogy március-április táján az Európai Bizottság elé került az a javaslat, amely a jövőre nézve központosítaná a teljes bevándorlási és menekültpolitikát. Nos, erre készülve, népszavazási felhatalmazással, az Országgyűlés elfogadhat olyan jogszabályt, alkotmánymódosítást, amely kizárja egy ilyen uniós aktus magyarországi alkalmazását. Vagyis hiába születne meg az EU-s döntés, azt mondhatnánk, ez ellenkezik a magyar alkotmányos szabályokkal, így a magyar szervek nem hajthatják végre. Tehát lenne az Alaptörvénynek egy „integrációálló” része, magja. Látszólag persze igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy egy ilyen alaptörvény-módosításhoz nem kell referendum, hiszen a kormánypárti frakciók némi ellenzéki támogatással most is meg tudnák azt szavazni. Ám ha ezt a döntést több millió szavazópolgár, egy érvényes népszavazás felhatalmazása alapján hozza meg a parlament, az már az uniós politikusok által is nehezen támadható. Pláne, hogy egyre több helyen derül ki, mekkora szakadék van a társadalom jelentős része és a politikai elit között, amit vélhetően az érintett politikusok is éreznek, még ha ezt a nyilvánosság felé nem is kommunikálják.


– És példát mutathatunk másoknak is?

– Van esély a dominóhatásra is, főleg a visegrádi országok körében, de akár Nyugat-Európa egyes államaiban is, ettől nagyon félnek Brüsszelben. Abban is biztos vagyok, hogy érvényes és eredményes referendum esetén nagyon mérgesek lennének ránk az unió vezetői, s a nyilvánosság előtt megpróbálnák csökkenteni a népszavazás jelentőségét. Látok ugyanakkor esélyt arra is, hogy sok tagállami vezető politikus figyelmeztető jelként tekintene az eredményre, hiszen jelezné számukra, hogy annak a politikának, amit Orbán Viktor, Robert Fico, Beata Szydło, Jarosław Kaczyński vagy Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök képvisel, van társadalmi támogatottsága a térségben. Száznyolcvan fokos fordulatot, a Wilkommenskultur teljes elfelejtését nem várom, de talán bizonyos ügyekben nőne a kompromisszumkészség az unió vezető politikusai részéről.

Bándy Péter

Fotók: Somfai Sándor/Demokrata

Demokrata, 35. szám, 2016. augusztus 31.