Eurómilliárdok tűnnek el
A Századvég javaslatot készített arra, hogy az Európai Bizottságot a nemzetállamok tudják ellenőrizni.
A Századvég javaslatot készített arra, hogy az Európai Bizottságot a nemzetállamok tudják ellenőrizni.
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Az alapítvány szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, olyan intézmény létrehozását javasolják, amely transzparenciát teremtene az európai uniós intézmények működésében. Ezt azzal indokolták, hogy súlyos eurómilliárdok tűnnek el egyre kevésbé követhetően az uniós „intézményi struktúra útvesztőiben”. „Miközben az uniós vezetők és különösen a bizottság a tagállamok nemzeti kormányait szeretnék pénzügyi támogatási és ellenőrzési eszközökkel politikailag sakkban tartani, Európa nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal” – olvasható a közleményben.
Az Európai Parlament 2019. január 17-én megszavazta, hogy 1,8 milliárd eurót adnának az „Európai Jogok és Értékek” nevű új program számára, háromszor annyit, mint amennyi a bizottság javaslatában szerepelt. Emellett a következő hosszú távú, azaz a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés fontos elemeként a bizottság 2018 júniusában azt javasolta, hogy az unió 34,9 milliárd eurót fordítson „a határvédelemre és határigazgatásra, valamint a migráció kezelésére”.
Eközben a Századvég szerint elvennék a tagállamok jogát a határvédelemtől, és nem átlátható, hogy a forrásokból valóban az európai emberek javát szolgáló intézkedésekre mennek-e el, vagy pedig azzal ellentétes célokat szolgáló magánszemélyek és szervezetek „kifizetőhelyei” kapják a forrásokat. Ezért – mint írták – „itt az ideje”, hogy az új Európai Parlament megalakulása után létrejöjjön egy, a nemzeti parlamentek delegáltjaiból álló új intézmény, amely ellenőrzi az EU-s intézményi kiadásokat.
A brüsszeli székhelyű hivatal feladata az Európai Unió által létrehozott uniós pénzügyi keret terhére megvalósuló valamennyi uniós intézményi kiadás folyamatos pénzügyi ellenőrzése lenne, a szervezet hivatala hét négytagú állandó tanácsból, valamint összesen huszonnyolc pénzügyi ellenőrből állna. A működéséhez szükséges pénzügyi bázist a huszonnyolc uniós tagállam törvényhozó testületei biztosítanák az adott állam központi költségvetésében.
A javaslat szerint a hivatal állandó tanácsainak tagjait, valamint a pénzügyi ellenőröket a tagállami törvényhozások választanák meg az új Európai Parlament alakuló ülését követő 60 napon belül. Mindegyik tagállam egy-egy tanácstagot, illetve pénzügyi ellenőrt delegálhatna a hivatalba megfelelő szakirányú végzettséggel és pártpolitikai függetlenséggel. A parlamenteknek indokolt esetekben jogában állna a delegált tisztségviselők visszahívása.
A hivatal csak pénzügyi ellenőrzéseket végezne, büntetőeljárást nem kezdeményezhetne, vádat nem emelhetne, az uniós tagállamok törvényhozásait azonban tájékoztathatná. Együttműködne az uniós intézményeken belüli pénzügyi visszaélések elleni küzdelemben az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).
