Európa élén
Mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett a Szegeden megrendezett 30. Nemzetközi Biológia-diákolimpián (IBO), ezzel a magyar csapat Kína mögött a második legjobb eredményt érte el. Hazánk 2010 óta vesz részt a megmérettetésen, és az összesítés alapján, a németekkel holtversenyben, Európa legjobb teljesítményt nyújtó nemzete vagyunk.
Az IBO a világ legrangosabb nemzetközi biológiaversenye, ahol húszévesnél fiatalabb középiskolások mérhetik össze tudásukat. Az országonként négy főt delegáló csapatok tagjai önállóan versenyeznek, vagyis a viadalon kizárólag egyéni eredményt hirdetnek. A tudományos vetélkedésen a nemzetközi zsűri döntése alapján idén 31 arany-, 55 ezüst- és 87 bronzérmet, továbbá 30 dicséretet osztottak ki 73 ország 285 diákja között.
Magyar diákok 2010 óta vesznek részt az IBO-n. Az eddig megszerzett kilenc arany-, húsz ezüst- és tizenegy bronzéremmel hazánk – holtversenyben a németekkel – az olimpia történetének legkiemelkedőbb európai eredményét mondhatja magáénak, a világon pedig a 10-12 legjobb teljesítményt nyújtó nemzet között vagyunk.
A tudomány szolgálatában
Hunyadi Marcell Dávid idén érettségizett a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium hat évfolyamos, speciális matematika tagozatán. A biológia mindig is érdekelte, 11. évfolyamos korától fizika–biológia fakultációra járt. Ahogy fogalmaz, a szegedi rendezésű verseny lelkileg nagyon sokat jelentett számára. Az érettségire a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában készült, amely egyben az IBO egyik helyszíne is volt. Valószínűleg a jövőben is gyakran megfordul majd a könyvtár falai között, hiszen ősztől az Általános Orvostudományi Karon folytatja tanulmányait. A gyakorlati orvoslásnál azonban jobban érdekli a tudományos munka, a diploma megszerzése után kutatóként szeretne elhelyezkedni.
– A nemzetközi verseny legnagyobb hozadéka, hogy szoros baráti kötelékeket építettünk ki főként az angol, a finn és a szír csapat tagjaival. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, „utóolimpiai társalgásokat” folytatunk. A júliusi viadalon leginkább a gyakorlati feladatok tetszettek, amelyek nem a lexikális tudásunkat, hanem a középiskolai alapismeretekre épülő problémamegoldó készségünket mérték.
Marcell arról is mesél, hogy az elméleti kérdések mellett ebben az évben újításként jelent meg a gyakorlati feladatok között például a neurobiológia, illetve a bioinformatika témaköre. Az ifjú olimpikon különösen érdekesnek tartja az agysejtkutatás eredményeinek számítógépes feldolgozását. Az egyik feladat során például azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a térbeli helyzet, vagyis a mozgás az ember és az állat agysejtjeinek aktivitását. A mintegy tíz éve felfedezett, fiatalnak számító tudományterület kutatása – az agysejtek mozgással történő stimulálása – a jövőben segítheti egyes betegségek kezelését vagy akár gyógyítását is.
Készségfejlesztő felkészítés
Jövőre érettségizik az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban Buzafalvi Dénes. Még nem döntött véglegesen a pályaválasztásról, de a középiskola után is biológiával szeretne foglalkozni. Izgalmasnak tartja a kutatói munkát, bár az is fontos számára, hogy közvetlenül segíthessen az embereknek, így gondolkodik az orvosi pályán is. Angol nyelven magas szinten beszél, bizonyítja ezt az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért negyedik helyezése, így elképzelhetőnek tartja, hogy az érettségi után külföldön folytatja tanulmányait. Az idei nyár tanulással telt számára, és ahogy mondja, még nincs vége a szezonnak, hiszen hamarosan Moszkvába utazik egy rangos nemzetközi kémiavetélkedőre.
Középiskolai körökben Dénes rutinos versenyzőnek számít, hiszen korábban matematika, fizika és történelem tárgyakból is kipróbálta már magát, de jövőre szeretne egy kicsit visszavenni a tempóból, és csökkenteni a terhelést.
– A hazai rendezésű diákolimpián rengeteg tapasztalattal gazdagodtam, mind magán a viadalon, mind a felkészülés során. A tárgyi tudásom is nagyon sokat fejlődött. Úgy érzem, hogy a versenyeredményeknek köszönhetően kitárulnak előttem a lehetőségek; remélem, hogy már az egyetemi évek alatt tudok majd kutatni.
Dénes a biológiaolimpián azt az elméleti feladatot találta a legérdekesebbnek, amelyik az élőlények rendszertani csoportosításának szokatlan megközelítésére épült. Nem a külső anatómiai jellegre vagy a genetikai profilra helyezte a hangsúlyt, hanem a fehérjeaktivitás szerint határozta meg az élőlények közötti rokonsági kapcsolatokat.
A várt eredmény felett teljesítettek a magyar versenyzők dr. Erős-Honti Zsolt szerint is. A csapatvezető úgy véli, a diákolimpia nehézsége és szépsége abban rejlik, hogy a rendkívül összetett verseny elsősorban a diákok természettudományos gondolkodáson alapuló készségrendszerét mozgatja meg. A felkészítő tanár pedagógusként is kulcsfontosságúnak tartja a gondolkodásra nevelést, gimnáziumi tanóráit is igyekszik ilyen szellemben megtervezni.
– Adatsorok és grafikonok elemzése, illetve megjelenítése, számolás, következtetés, a feladatok nehézségi fokának rangsorolása, alkalmazkodóképesség, a rendelkezésre álló idő hatékony beosztása – sorolja a sikeres részvételhez szükséges tudományos kompetenciákat a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese. – Az alaptudás mellett már az áprilisban záruló országos válogatón és az azt követő felkészülési időszakban is ezekre a tényezőkre helyeztük a hangsúlyt. Tanárként és egykori kutatóként is nagyon fontosnak tartom azokat a megmérettetéseket, amelyek magas szinten várják el a tudás felhasználását, mert aki az említett képességek birtokában van, az kritikusan szemléli a világot, és gyorsan tud reagálni a változásokra. Egy-egy ilyen verseny nemcsak a diákok, hanem a felkészítő tanár számára is valódi kihívást jelent.
Erős-Honti Zsolt arról is tájékoztat, hogy az intenzív felkészítési időszak alatt erősítették és kiegészítették a diákok alaptudását, teszteket és laboratóriumban elvégezhető gyakorlati feladatokat oldottak meg, boncoltak és pipettáztak a személyes és az online találkozások alkalmával, gyakran egész napos foglalkozásokon.
Irány Cambridge!
Az iráni Teheránban tavaly megszerzett ezüstérme mellé idén egy aranyat is begyűjtött Vízkeleti Péter, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium frissen érettségizett olimpikonja. Az előrelépést egyrészt a felkészülésnek, másrészt a versenyrutinnak tulajdonítja, továbbá annak, hogy a magyar csapat munkáját egy korábban aranyérmes olimpikon, a szintén radnótis Hajnal Benjámin is segítette, aki ma már amellett, hogy orvostanhallgató, idegtudományi kutatásokat is folytat.
– A felkészülés alatt meg kellett tanulni ügyesen beosztani az időnket, fejleszteni az állóképességünket, és a legfontosabb információkra koncentrálva válaszolni a kérdésekre. Szegeden az elméleti fordulóban hatórás tesztet írtunk, a gyakorlati feladatokra szintén hat óra állt rendelkezésünkre, ami jelentős pszichés terheléssel járt. Szükség volt a pihentető szünetekre, amelyek során rock- és metálzenét hallgattam, így tudtam kikapcsolódni. A verseny során leginkább a génmódosítás témakörébe tartozó gyakorlati feladatok kötötték le a figyelmemet.
Péter – a magyar csapat többi tagjához hasonlóan – a jövőben sem távolodik majd el a természettudományoktól, hiszen ősztől az Egyesült Királyságban a világ egyik legpatinásabb felsőoktatási intézménye, a Cambridge-i Egyetem hallgatója lesz, biológia és kémia szakirányon.
