Emlékeztetett: az a kormányzati filozófia, hogy segély helyett esélyt, munkát adjanak az embereknek, vezetett oda, hogy 2010 óta egymillió új munkahely jött létre, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon, a foglalkoztatottság magas szinten stabilizálódott.

Hirdetés

A közmunkaprogramban résztvevők száma a korábbi 300 ezerről 60-70 ezerre mérséklődött. A kormány előtt álló feladat, hogyan tudja a meglévő munkaerőtartalékot – mintegy 300 ezer embert – bevonni a munkaerőpiacra, a kínálatot összehangolni a kereslettel egy feszes munkaerőpiacon.

Czomba Sándor szerint a béremelkedés dinamikája hosszú ideje jó pályán van.

A hároméves minimálbér megállapodás révén 2027-re a minimálbér ezer euróra, a bruttó átlagkereset pedig 2028-ra 1 millió forintra emelkedhet.

Az adatok azt mutatják, hogy a minimálbér emelése a magasabb fizetési kategóriákban lévők keresetét is „felfelé tolja”.

Az államtitkár szerint nem a megrajzolt bérpályával van baj, hanem az inflációval, mert az elviheti a jelentős béremelkedés javát, ami a fogyasztásra is kihat, ezért „erőink egy jelentős részét az infláció leszorítására kell fordítanunk” – hangsúlyozta.

Korábban írtuk

A regionális bérkülönbségekre kitérve elmondta: Budapesten 780 ezer, Szabolcsban 460 ezer forint a bruttó átlagkereset. A bérolló szűkülését jelzi, hogy a medián alatt keresők bére jobban növekszik, mint az a fölöttieké.

Megjegyezte: vásárlóerőparitás alapján a magyar bérek az uniós rangsorban a 17-ik helyen állnak, megelőzve Csehországot, Szlovákiát.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint márciusban 232.504 álláskeresőt regisztráltak, ami az előző év azonos időszakához képest közel 4 ezres, 2010-hez viszonyítva pedig több mint 400 ezer főnyi csökkenést jelent – hívta fel a figyelmet szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A közleményben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár megállapította: a rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma március hónapban, mint idén, ami a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek hatékonyságát, eredményességét tükrözi.

Magyarország a foglalkoztatottsági adatok alapján Európa élmezőnyéhez tartozik. 2010-hez képest ma már 1 millióval többen, csaknem 4,7 millióan dolgoznak, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.

A kormány célja, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson, ezt a célt szolgálja a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz program, illetve a 30 év felettieket segítő – szintén uniós finanszírozású – program is. A projektek keretében az álláskeresők bértámogatásban, lakhatási- és utazási térítésekben részesülhetnek. A programok segítségével már több mint 34 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie – írták az államtitkár közleményében.

A kormány a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói létszámának és kapacitásának növelése érdekében 4,1 milliárd forintból indított új támogatási programot. A „KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0” programmal majdnem 1700 fő elhelyezkedését segítheti a kormány, ezáltal érdemben hozzájárulva a magas foglalkoztatottsági szint megőrzéséhez – ismertették.

A cégek digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében 2 milliárd forintból indult új munkaerőpiaci program, aminek segítségével növekedhet a hazai kkv-k versenyképessége, piaci részesedése, munkavállalóik képzettségi szintje, valamint új munkavállalók felvétele is megvalósulhat.

Mindezeken túlmutatóan március végén elindult a „Közfoglalkoztatásból versenyszférába” program is, ami elhelyezkedési juttatás segítségével támogatja a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes közfoglalkoztatottak versenypiaci elhelyezkedését – tájékoztatott a tárca