Európa és Ázsia együttműködése magyar érdek
Nagy-Eurázsiáról, a párbeszéd, a bizalom és a partnerség megteremtésének fontosságáról tanácskoztak Nur-Szultanban az eurázsiai államok parlamenti elnökei. A Magyarországot képviselő Kövér László házelnök felszólalásában kiemelte, hogy hazánk számára – történelmi tapasztalatainkból és földrajzi helyzetünkből kiindulva – a két hatalmi pólus, Európa és Ázsia közötti együttműködés elemi érdek, és a kapcsolatépítést a jövőbeli béke és a jólét egyetlen járható útjának tartjuk.
Moszkva, Szöul és Antalya után Nur-Szultanban immár negyedik alkalommal találkoztak az eurázsiai térség parlamenti elnökei. A kazah főváros és a téma külön aktualitást kapott azzal, hogy a közép-ázsiai országot közel harminc éven át vezető Nurszultan Nazarbajev 25 évvel ezelőtt vetette fel az eurázsiai együttműködés gondolatát.
Mint a kazah vezető a konferenciát megnyitva felszólalásában kiemelte, az eurázsiai kontinens mindig úttörő volt a fejlődésben, a bizalommal teli párbeszéd pedig azért fontos, mert egy esetleges III. világháború az utolsó lehet, és végzetes következményekkel járhat. Több felszólal is hangsúlyozta: e kiterjedt régió geopolitikai súlyát eleve megadja, hogy itt összpontosul a Föld lakosságának 65, míg erőforrásainak a 75 százaléka.
A magyar küldöttséget vezető Kövér László felszólalását azzal nyitotta, a magyarok büszkék arra, hogy a legnyugatibb keleti nép vagyunk, és megtartó erőként tekintünk a hagyományainkra. Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy fontosak számunkra a gyökereink, őseink pedig egy gazdag keleti kultúrához tartoztak.
– Szilárd meggyőződésünk, hogy a népeink közötti kölcsönös rokonszenv időtálló alapjaira gyümölcsöző̋, mindenki számára előnyös együttműködés építhető̋ – fogalmazott Kövér László.
A házelnök beszélt arról, hogy a magyar külpolitikában kiemelten fontos a keleti, ázsiai kapcsolatrendszer fejlesztése, ami támaszkodhat a közös történelmi és kulturális hagyományokra. Mint rámutatott, a magyar kormány 2011-ben meghirdette a keleti nyitás külpolitikai stratégiáját, amelynek keretében a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkban, valamint az oktatási, kulturális kapcsolatok terén mára jelentős eredményeket sikerült elérni. Külkereskedelmi forgalmunk négyötödét ugyan az EU-n belül bonyolítjuk, a fennmaradó rész 78 százalékát azonban a keleti nyitás országaival. A külföldi diákok számára meghirdetett ösztöndíjprogramok révén pedig Magyarország több mint háromezer-négyszáz, a térségből származó fiatalnak biztosít ingyenes tanulási lehetőséget a magyar felsőoktatásban.
A globális folyamatokat értékelve Kövér László kiemelte, hogy többpólusú világrend van kialakulóban, amelyben mind az európai, mind az ázsiai térség meghatározó erőközpont lehet.
– Európa helyzete az előttünk álló nagy geopolitikai átrendeződésben azon múlik, hogy földrészünk politikai, gazdasági és katonai értelemben ütközőzóna vagy összekötő kapocs lesz-e az euroatlanti nyugati és az eurázsiai keleti térség között. Ez a dilemma sehol sem annyira világos, mint Közép-Európában, amelynek népei a történelem során többször voltak elszenvedői Kelet és Nyugat összeütközésének – mutatott rá a magyar parlament elnöke.
Magyarország – emelte ki Kövér László – szoros együttműködés kialakítására törekszik a világgazdaság meghatározó szereplőivel, és támogatjuk az egységes eurázsiai gazdasági, illetve szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló törekvéseket is. Mint aláhúzta, összhangban áll a magyar érdekekkel, és kiemelt figyelmet élvez a kínai kormány „Egy övezet, egy út” kezdeményezése, amelyre Budapest kulcsfontosságú projektként tekint. – A fizikai, logisztikai összeköttetések megteremtése segíti az eurázsiai országok és népek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését – fogalmazott.
Magyarország – tette hozzá – figyelemmel kíséri az Eurázsiai Gazdasági Unió és más, a régió integrációjához hozzájáruló szervezetek működését is. Az eurázsiai együttműködés témájának megtárgyalására különösen alkalmas helyszínnek nevezte Kazahsztánt, illetve tágabban Közép-Ázsiát, amely hídszerepet tölt be Európa és Ázsia, Kelet és Nyugat között.
