Európa klímasztárja lett Pápateszér

A klímavédelmet és az önellátást is a jövő legmeghatározóbb kihívásai közé sorolja Pápateszér „klímasztár” polgármestere. Az 1250 fős településen sorra újítják fel az 1950-es években bezárt vízimalmokat, jóléti erdőt és gyümölcsöst telepítenek, egyedi szennyvíztisztítási technológiát alkalmaznak, hasznosítják az esővizet, ugyanakkor az élelmiszer-termelés és az energiaellátás terén is függetlenségre törekszenek. A megtakarításokkal a helyi közösséget, illetve a falu jövőjét támogatják. Kiemelt céljuk az Esterházy-örökség és a hozzá kapcsolódó lovas tradíciók életben tartása is.

Tanulni másoktól

Völfinger Béla, Pápateszér 2014 óta hivatalban levő polgármestere maga is meglepődött, amikor néhány hete arról kapott értesítést, hogy az Európai Klímaszövetség – főként nyugat-európai települések társaságában – a Veszprém vármegyei helységet is kitünteti az Európai Klímasztár díjjal. Az elismerést a településvezető Ausztriában vehette át, ahol egy csehországi helység mellett egyedül Pápateszér képviselte a kontinens közép-európai régióját.

– A nyugat- és kelet-európai települések anyagi lehetőségei között nagyon éles a kontraszt. A svájci polgármester például arról számolt be, hogy náluk a közösségi közlekedést kiszolgáló elektromos autóbuszokat térítésmentesen használhatják a helyiek. Míg nyugaton a helyhatóság természetvédelmi feladatait sokkal több szakember látja el, addig egy magyar kistelepülésen a polgármester egyúttal környezetvédelmi referens is. Nagyon hasznosnak tartom a külföldi példák tanulmányozását, de szívesen fogadom a hazai településvezetők jó tanácsait is, a nálam fiatalabbak javaslataitól sem zárkózom el. Folyamatosan járom az országot, gyűjtöm a használható ötleteket – sorolja a településvezető.

Majd hozzáfűzi, büszke arra, hogy a faluban néhány éve nemhogy csökkenne, de kismértékben még gyarapszik is a népesség. Összhangban a kormány családpolitikai céljaival, a támogatásoknak köszönhetően nemrég felújított épületbe költözött az óvoda, a megnövekedett gyermeklétszám miatt már bővíteni is kell. Erre a tervek és a támogatás már rendelkezésre is áll. Az általános iskolában is egyre több gyermek tanul. A szolgáltatások javuló színvonala pedig itt tartja a helyieket és idevonzza a betelepülőket.

– Helyben több mint nyolcvan, jórészt faipari, mezőgazdasági, illetve autóipari vállalkozás teremt munkahelyeket, ami a falu lélekszámához viszonyítva is figyelemre méltó eredmény, de az ország egyetlen magyar kézben levő téglagyára, a Pápateszéri Téglaipari Kft. is nálunk üzemel. 2010 előtt önkormányzati képviselőként dolgoztam a településen. Azokban az években több tízmillió forint költségvetési hiánnyal küszködtek a környező falvak, így a miénk is. A tőkeelvonás következtében nem tudtunk előrelépni, fejleszteni, munkabért kifizetni, rendezvényt szervezni. Ingatlanokat, szolgálati lakásokat adtunk el, voltaképpen feléltük a vagyonunkat. 2010 óta sokkal nagyobb a mozgásterünk. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy felelősen gazdálkodjunk a helyi értékekkel: éljünk és ne visszaéljünk a lehetőségeinkkel!

A takarékosság jegyében

A hivatalból együtt indulunk el, hogy körbejárjuk a települést. Útközben arról beszélgetünk, hogy Pápateszér a XVII. századtól egészen az első világháborúig Esterházy-uradalomként működött. A főúri família példamutató módon sokat tett az itt élő emberek jólétéért. Támogatták a szegényeket, megerősítették az oktatást, gondoskodtak a bábaasszonyok képzéséről, de a központi téren levő Szűz Mária neve római katolikus templom és parókia felépítése is az ő nevükhöz fűződik. Emellett jeleskedtek a versenylótenyésztés terén is. Az Esterházy-majorság több száz évre meghatározta a település jellegét. A Pápateszéri Sportegyesület hagyományőrzői díjugrató és fogathajtó versenyek rendezésével igyekszik életben tartani a lovas tradíciókat.

Az akadálypálya mellett elhaladva a polgármester azt a másfél hektáros területet is megmutatja a főútvonal közvetlen közelében, amelyre vegyes lombú, jóléti funkciót ellátó erdőt telepítettek a Bakonyban őshonos hársból, fűzből, égerből, juharból a Reflex Környezetvédő Egyesület szakmai támogatásával. Az egykor elhanyagolt, építési törmelékkel szennyezett birtok bonyolult tulajdonviszonyait öt-hat éves kitartó munkával sikerült rendbe tenni. Az önkormányzat tulajdonába került vizes élőhelyen a későbbiekben többek között méhészetet, madármegfigyelő állomást és erdei tornapályát létesítenének.

– A takarékosság jegyében a közintézmények energiaellátását évek óta napelemek biztosítják, több épületünkben is helyi tűzifaaprítékból előállított biomasszával fűtünk, így lényegében sikerült függetleníteni magunkat az energiaszolgáltatóktól. Az évente megtakarított több millió forinttal további fejlesztésekbe kezdhetünk – mondja Völfinger Béla.

Látogatást teszünk a település értéktárában is szereplő, zártkerti Fényes-hegyi pincesoron is a takaros, fehérre meszelt, százéves présházak között. A rendszerváltás után a tulajdonosok jórészt magukra hagyták a nemritkán omladozó falú ingatlanokat. A községvezetés szeretné megmenti a pincesort, ezért néhány általuk vásárolt házikót közmunkával, saját és pályázati forrásból felújítottak, a portákra gyümölcsfákat telepítettek. A jó példa gyorsan ragadóssá vált, hiszen ma már egyre több helyi tulajdonos hozatja rendbe az aprócska ingatlanokat. A területen vállalkozók telepedtek meg, akik országos borversenyekről hoznak haza érmeket egyebek mellett a zamatos kék bogyójú otelló szőlőfajtából előállított díjnyertes boraikkal. A polgármester hosszú távú álma, hogy a Fényes-hegyi pincesoron gasztrofaluként is fogadhassák az ideérkezőket.

A malmok falva

Pápateszér határában az országban egyedülálló módon egykor 25 malmot építettek a községet átszelő három patakra, amelyeket több száz bakonyi forrás táplál. A vendégfogadóként is működő patakmalmok aranykorának az ötvenes évek államosítása vetett véget. Az épületek fokozatosan elvesztették gazdasági szerepüket, pusztulni kezdtek. Néhány éve azonban lendületet kapott a felújítási kedv, amit a község vezetése lehetőségeihez mérten utak építésével, helytörténeti kutatásokkal és rendezvényszervezéssel támogat.

A Pápateszér határában levő Schvarcz Malomhoz is az önkormányzat által épített romantikus kőúton jutunk el. A vadregényes birtok természetes határvonala az egyik oldalról akácos erdő, a másikról meg a Bánya-ér. A 350 éves vízimalom eredetileg az Esterházyaké volt. A XIX. század végén egy helyi család vásárolta meg Esterházy Móric gróftól, aki 1917-ben rövid ideig hazánk miniszterelnöke is volt. Abban az időben még a csuvározás járta a településen. Az épületet bérlő malmos gazda ugyanis ló vontatta szekérrel gyűjtötte össze a helyiektől az őrölni való gabonát. Malmosnak lenni bizalmi állás volt, a helyeik még vitás kérdésekben is kikérték a véleményét. Azóta sok víz lefolyt a csermely hajtotta óriási malomkeréken, amely egyébként jelenleg is működőképes.

– Agrárvállalkozást vezettem a szomszédos faluban, amikor egy évtizeddel ezelőtt megvásároltuk a birtokot és a rajta levő romos épületet a saját gyönyörűségünkre és a következő generációk számára – meséli a jelenlegi tulajdonos, Schvarcz Sándor, a Pápateszéri Molnár Céh Egyesület Társelnöke. – A 2018-ban felújított és restaurált ingatlan ma már vendégházként üzemel. Időközben szenvedélyünkké vált az értékmegőrzés, hiszen egy másik malomépületet is elkezdtünk helyreállítani. Pápateszéren lassan divatba jön a malomrekonstrukció. Úgy vélem, az Európai Klímasztár kitüntetés még inkább ráirányíthatja a figyelmet a falu páratlan természeti és kulturális értékeire.

Az önkormányzat vezetése továbbra is tele van jövőbeli tervekkel, de mint a vállalkozó szellemű polgármester fogalmaz, nem azért, hogy díjakat szerezzenek, hanem a falu jövője érdekében próbálnak követendő jó példákkal előállni.