Európa (talán) nincs veszve
Szerbia tovább zakatol a magyar úton, és legutóbb egy családalapítást segítő, a csokhoz hasonló otthonteremtési programot indított. A magyar kormányt érő bevándorláspárti támadások ellenére az elmúlt években számos európai ország kacsingat hazánk felé annak érdekében, hogy a demográfiai problémákat határokon belül, a születési arányszám növelésével oldják meg.
A szerb kormány legutóbbi rendelete szerint azon anyáknak, akiknek idén született, születik gyermekük, vissza nem térítendő segítséget nyújt az állam lakásvásárlásra és házépítésre. Szerbia kevésbé fejlett településein e költségek 50, a többi vidéken húsz százalékát nyerhetik el a pályázók. Az összeg legfeljebb húszezer euró (7,3 millió forint) lehet.
A rendelet kísértetiesen hasonlít a 2019-ben indított, a családi otthonteremtési kedvezmény mintájára bevezetett falusi csokhoz. Mindez annak fényében, hogy Aleksandar Vučić elnök korábban azt nyilatkozta, hogy a családtámogatások terén a magyar példából merítenek, nem is lehet véletlen. A gyermekvállalást ösztönző intézkedések – így például az elsőszülött után járó anyagi támogatás százezerről (314 ezer forint) háromszázezer dinárra (942 ezer forint) való emelése – prioritást élveznek a szerb családpolitikában, ugyanis az ország újabb kori történetében először 2019-ben csökkent hétmillió alá a lakosság száma, és a koronavírus-járvány hatására azóta még drámaibb mértékben fogyott a népesség.
Ratko Dmitrović családvédelmi és demográfiai miniszter nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a népességfogyás ilyen tempóban folytatódik, akkor 30 év múlva már csak 4,5 millió lakosa lesz Szerbiának.
Ketten az élen
Köztudott, az Európai Unió tagállamai súlyos demográfiai problémákkal küzdenek: a szülőképes korú nők számának fogyatkozásával, a születések visszaesésével, számos ország – különösképp Közép-Európában – még az elvándorlással is. Mivel az EU-nak nincs egységes családpolitikája, a tagállamok saját kulturális hátterükhöz és pénzügyi lehetőségeikhez mérten különböző eszközökkel kezelik a demográfiai kihívásokat.
Magyarország és Lengyelország elsőként ismerte fel, hogy családok nélkül nem lehet országot építeni. Hazánkban tavaly meghaladta GDP-arányosan az öt százalékot a családtámogatásokra fordított összeg, ezzel Európa élére törtünk. Hazánkban a folyamatosan bővülő családtámogatásoknak, mint például a babaváró hitel vagy a csok – amely eddig mintegy 200 ezer családot segített új otthonhoz – köszönhetően tavaly 72 ezer pár kötött házasságot (legutóbb 1986-ban volt ilyen magas házasságkötők száma), a teljes termékenységi arányszám pedig 1,6-ra nőtt a 2010-es 1,25-os értékhez képest.
Magyarország legfőbb szövetségese, Lengyelország is jeleskedik a családtámogatások terén: 2016-ban vezetett be átfogó családtámogatási programot, a Család 500+-t. Eszerint a lengyel családok minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt (nagyjából 39 ezer forintot) kap az államtól havonta. A Luxembourg Income Study nevű nonprofit kutatóintézet 2020-ban publikált tanulmánya szerint a program két év alatt megfelezte a gyermekszegénység arányát, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségeket is csökkentette.
Érdemes megemlíteni a Jó kezdet programot is, amelynek keretében évente egyszer kifizetnek egy háromszáz złoty összegű juttatást minden tanuló gyermek után, huszadik életévük betöltéséig, de emellett számos családi adókedvezmény is igénybe vehető, a 26 év alatti munkavállalókat pedig a jövedelemadó megszüntetésével segítik.
Példakövetők
Tavaly a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatára családügyi minisztériumot hozott létre a november végén beiktatott bukaresti kormány. A munka már hónapokkal azelőtt elkezdődött, azonban az ősz elején összedőlt a jobbközép szövetség, és az új, baloldali koalíciós partner, a szociáldemokraták miatt számos korábbi elképzelés nem valósult meg.
A cél az lett volna, hogy a magyar példát követve a munkaviszonyban állók előtérbe helyezésével hiteltámogatással és adókedvezményekkel segítsék a nagycsaládosokat, de terveik között szerepelt a fiatal házasok ösztönzése százezer lejes (20,2 ezer euró) készpénzhitellel is, valamint hogy a gyermekek számától függően az állam átvállalja a kamatot, illetve vissza nem térítendő támogatást nyújtson a sokgyermekes szülőknek egy hétszemélyes gépkocsi megvásárlásához.
Szerbiához hasonlóan a demográfia Romániában is égető kérdéskör, a népességcsökkenés ugyanis óriási: míg harminc éve 23 milliós lélekszámú ország volt, jelenleg a tartósan külföldön dolgozókkal együtt is maximum 19 milliós.
Hasonlóan Magyarország mintájára szeretett volna családpolitikát folytatni Andrej Babiš, ám mielőtt megvalósította volna az elképzeléseit, leváltotta őt októberben a centrista pártszövetség, az Együtt. A volt miniszterelnök tervei között szerepelt az adókedvezmények és a két- és háromgyermekes családok támogatásának növelése, valamint támogatta volna a lakásépítést és az ehhez kapcsolódó lakás- vagy házvásárlási kölcsönök emelését.
A Lidové noviny című cseh lapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon három gyermek esetében speciálisan motiválják a szülőket, például támogatást kapnak autóvásárlásra, vagy más előnyöket, ezért Csehország figyelemmel kíséri Magyarország családtámogatási rendszerét.
A tiszavirág-életű osztrák Kurz–Strache-koalíció elképzeléseiben is szerepelt a magyar modell egyes elemeinek átvétele, de az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Kanadából, sőt még Japánból is érdeklődtek az orbáni családpolitika iránt. Novák Katalin tavaly év elején fogadta Japán budapesti nagykövetét, aki dicsérte a magyar családtámogatásokat és elmondta, hogy az ázsiai országban is hasonlókat terveznek bevezetni, így például a friss házasok lakhatási támogatásának kitolását 39 éves korukra és a fiatalok családalapítási terheinek csökkentését.
Népszerű téma
Nemrég a megjelent egy cikk a Breitbart nevű amerikai konzervatív portálon, amely arra mutatott rá, hogy több európai jobboldali politikus is kampányol a magyarhoz hasonló családpolitikával. Példaként említette az egyik esélyes konzervatív francia elnökjelöltet, Eric Zemmour esszéistát, aki tízezer eurós (3,5 millió forint) gyermekvállalási támogatást nyújtana a vidéki családoknak. „A vidéki világ újjászületéséhez először a születéseket kell támogatnunk”, mondta ki a jelölt, akit tavaly a magyar miniszterelnök személyesen fogadott a Karmelita kolostorban.
A lap említi a Vox spanyol konzervatív pártot is, amely rendszeresen kampányol a családtámogatások mellett és ezzel együtt az illegális migráció ellen. Santiago Abascal, a párt vezetője egyik február eleji beszédében aláhúzta, hogy spanyolokkal akarják újra benépesíteni Spanyolországot.
– Spanyolország befogadó ország, de azt akarjuk, hogy törvényeinket, kultúránkat és életvitelünket tiszteletben tartsák – jelentette ki a párt vezetője, aki korábban szintén találkozott Orbán Viktorral.
Hogy miért lett népszerű kampánytéma a magyar és lengyel mintára épülő családpolitika, arra a Századvég nemrég közölt, harminc európai országban lefolytatott kutatása ad választ. Eszerint a többség amellett foglal állást még Nyugat-Európában is, hogy inkább a családokat kellene támogatni a migráció helyett. A megkérdezettek 82 százalékának fontos vagy nagyon fontos a „családbarát mentalitás erősítése” az Európai Unióban.
