Európa válaszúthoz érkezett

Európa válaszúthoz érkezett, most választhat jövőt magának, és a döntés kimenetele nagyban meghatározza majd a mindennapjainkat – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Európa jövőjéről szóló fórumsorozat egyik nyitóeseményén, Kecskeméten csütörtökön este.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Dömötör Csaba kiemelte, ma már kevesen vitatják, hogy a kontinens válságidőszakát éli, aminek csak a kisebbik része gazdasági eredetű, a nagyobbik az identitásunkat, a kultúránkat és a biztonságunkat érinti. Két nagy világnézet áll egymással szemben, a nemzetek Európája elvet vallók és a nyílt társadalom hívei, akik felülírnák az eddigi kereteket, a nemzetállamokat, de a klasszikus családmodellt és a kontinens kereszténydemokrata alapjait is – jelentette ki. 

Az államtitkár hozzátette, ezt az elvi vitát a migrációs válság tette igazán látványossá, és egyértelműsítette, hogy kimenetelének a mindennapokra nézve is nagyon komoly tétje van.

Európát a nemzetek együttműködése és néhol versengése tette naggyá, „ezzel szemben abból mindig baj lett, ha birodalmi törekvések ütötték fel a fejüket, és ezek megpróbálták felülírni a nemzetállami kereteket, a meglévő határokat” – fogalmazott. 

A Kocsis Pál Középiskolában megtartott fórumon elhangzott, a nemzeti önrendelkezéssel a termőföldek sorsa és az energiaárak mellett az adózás is összefüggésben van. Az adócsökkentések ügyében azért érdemes felvállalni a vitát, mert számos területre hatással van – mondta. Emlékeztetett, az elmúlt évek béremeléseit jelentős mértékben az adócsökkentések tették lehetővé, és a munkahelyteremtést is nagyban elősegítette, hogy a társasági adó 19 százalékról 9 százalékra csökkent.     

Dömötör Csaba kiemelte, az elmúlt években majdnem 800 ezer új munkahely jött létre, túlnyomórészt az elsődleges munkaerőpiacon.     

Az önrendelkezést leginkább érintő témának a migráció kérdését nevezte. Mint mondta 2015 óta 1,7 millió ember érkezett bizonyítottan Európába, de az illegális határátlépések száma elérte a 3 milliót. A katonai konfliktusok, a klímaváltozás és a népességrobbanás azonban egyre táplálják a népvándorlást, így gyakorlatilag az utánpótlások kiapadhatatlanok.     

Az államtitkár szerint a migrációs nyomásnak szerteágazó következményei vannak, amelyek közül a legsúlyosabb a biztonságot érintő.     

Kiemelte, nagyon sok múlik, azon, hogy „mi magyarok mennyire tudjuk hallatni a hangunkat” az uniós vitákban. Érdemes élni azzal a lehetőséggel, hogy jelenleg „országunk szavára jobban odafigyelnek a világ különböző pontjain, amihez a politikai stabilitás, az erős politikai vezető, a világos elképzelések és a szókimondás is nagyban hozzájárul” – sorolta.

Dömötör Csaba szerint a kormányt az a meggyőződés vezeti, hogy az európai állampolgárok jelentős része úgy gondolkodik, mint a magyarok. Annak viszont súlyos következményei lehetnek, ha a „brüsszeli elit” tartósan szembe megy az akaratukkal – tette hozzá.     

Hangsúlyozta, hogy szeretnék megőrizni Európát olyannak, „amilyennek megismertük, benne egy erősebb Magyarországgal, egy olyan nemzettel, amely képes magáért kiállni, amely gazdaságilag stabilabban áll a lábán, amely büszke saját kultúrájára, miközben meg tudja erősíteni a saját biztonságát”.     

Mint mondta, Európának vissza kell találnia a kereszténydemokrata gyökereihez, azokhoz az alapokhoz, amelyek naggyá tették. Ez pedig éppen elég oka arra, hogy „mindenki vegyen részt az Európa jövőjéről folytatott vitában, mert Magyarország sem lehet tartósan erős, ha közben Európa gyengül” – fogalmazott Dömötör Csaba.