Európába Magyarországon keresztül

Az elmúlt húsz évben kitermelődött a helyi románságban egy olyan értelmiségi réteg, amelynek erős erdélyi identitása van. Nekik legalább annyi a bajuk a re­gá­ti románsággal, mint nekünk, mondta a Demokratának György Attila, József Attila-díjas csíkszeredai író. Hozzátette, ha valaha lesz független Erdély, az csakis ezzel az erdélyi románsággal lehetséges. György Attila emlékeztetett rá, hogy a románság nagyobb ütemben fogy, mint a magyarság, harminc év alatt milliók tűntek el az országból, és a helyben maradottak jelentős része magyar, cigány és más, nem román nemzetiségű.

A gazdasági életben már régóta az a helyzet, hogy a tartalékok tartalékából élnek, nagyfokú az eladósodottság, ellentétben Magyarországgal, amely dinamikusan fejlődik. György Attila a magyar kormányról azt mondta, jelenleg nincs alternatívája, nem lát jobbat. Az erdélyi magyarság hálás lehet az elmúlt kilenc évért, Budapestről bőven kompenzálták a rossz emlékű népszavazást. A magyar állam megvédi határon túli kisebbségeit, „még egy kicsit túl is vagyunk dédelgetve”, tette hozzá az író. Megosztotta velünk azt is, hogy a romániai választáson nem vesz részt, a magyarországin viszont igen.

Az úzvölgyi eset tipikus példája a térfoglalásnak, jól előkészített provokáció, amelyre a magyar fél késve reagált. Ezt már Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkárságának politikai főtanácsadója mondta nekünk. Sokszor az a bajunk a nemzetközi térben folytatott vitáinkkal, hogy amikor igazunk van, azt gondoljuk, nem kell senkinek bizonygatni. Répás Zsuzsanna számos jelét érzékeli Erdélyben a készülő román előrenyomulásnak. Ugyanakkor nincs hova hátrálnunk: ki kell állni az igazunk mellett, meg kell védeni történelmi jelenlétünket.

Úgy véli, nincs jelentősége annak, hogy a román kormányt milyen párt adja, vannak ugyanis olyan ügyek, amelyek felülírják a párthovatartozást. Ami az RMDSZ-t illeti, teljesen természetes, hogy egy kisebbségi alakulat igyekszik megtalálni egy-egy konkrét ügy támogatóját. Ebben az esetben lényegtelen, melyik oldalról érkezik az a támogatás. A valódi kérdés, hogy létezik-e egyáltalán olyan partner a román oldalon, amelyikkel értelmes párbeszédet lehet folytatni a kisebbségi létről, a magyar–román kapcsolatokról. Arra a kérdésünkre, hogy miért az RMDSZ a magyar kormány fő partnere, és a többi romániai magyar politikai tömörülésnek osztanak-e lapot, a főtanácsadó leszögezte, nem a magyar kormány választott, hanem az erdélyi magyarság, hiszen 85 százalékuk az RMDSZ-re szavazott. Ez a tény ugyanakkor nem tesz semmissé harmincéves barátságokat, kapcsolatokat.

Kiszelly Zoltán politológus az úzvölgyi ügy egyik megfejtését a román belpolitikában látja: vannak Bukarestben, akiknek jobb, ha a magyar–román ellentétről beszélnek, mint a korrupcióról vagy a szegénységről. Szerinte az is lehet, hogy a román szociáldemokraták jelezni akarták az RMDSZ-nek, az uniós választáson megtapasztalt laza együttműködés nem örök érvényű, csak egyszeri gesztus. Egyidejűleg szimbolikus üzenetet küldtek az erdélyi magyaroknak: eddig, és ne tovább.

Az erdélyi magyarság sorsával, helyzetével kapcsolatban Kiszelly a legfontosabbnak azt tartja, hogy az RMDSZ éppen kormányon van-e, vagy sem. Ha ugyanis a magyar kisebbség pártja kormányon van, Budapest fel tudja erősíteni az RMDSZ törekvéseit, ahogyan az RMDSZ is továbbíthatja a magyarországi kéréseket. Ilyen sikerrel kivívott közös eredmény született például az anyanyelvű utcatáblák, a marosvásárhelyi gimnázium ügyében. Kiszelly Zoltán arra is emlékeztetett, hogy sajnos Románia esetében mindig blokkolni kell valamit, legközelebb talán a schengeni csatlakozást, hiszen Bukarest csak az erőből ért.

Az erdélyi magyarság belső életéről szólván a politológus arra emlékeztetett, hogy a 2004-es gyászos népszavazás után elvált az ocsú a búzától, kiderült, ki gondolkodik népben, nemzetben, és ki nem. Az RMDSZ-nek helyzeti előnye volt, többszöri kormányzati szereplésével pozíciókat tudott kiépíteni. Mindehhez elengedhetetlen az erdélyi magyarság többségi támogatása, Kiszelly Zoltán úgy látja: fontos, hogy továbbra is ők maguk, az erdélyi magyarok döntsenek a saját ügyeikről. A Fideszen kívüli magyarországi pártok erdélyi mozgásterét szűknek látja. A Jobbik próbálkozott ugyan gárdistákkal, de hangoskodó jelenlétük ellenérzéssel találkozott Erdélyben. Ennél sokkal hasznosabb a Fidesz-kormány politikája, amely a templomot és az iskolát erősíti, zárta szavait Kiszelly Zoltán.

Az úzvölgyi helyzetnek nincs győztese, nincs vesztese, de az emberek demokráciába vetett hite megrendült. Ezt már Szili Katalin miniszterelnöki megbízott mondta a Demokratának. Románia tizenöt éve tagja az európai közösségnek, de a kisebbségi kérdés nemcsak vizsgatárgy volt a belépéskor, hanem állandó mérce is. Ehhez képest egyre sokasodnak a problémák: terrorizmus vádjával kerülnek börtönbe magyar fiatalok, tiltják a székely jelképeket, a restitúcióval, a földek állami visszaszolgáltatásával is gondok vannak.

Arra azonban eddig még nem akadt példa, hogy a holtakkal is baja legyen a románságnak. Mindez nem pusztán a demokrácia és a kisebbségek megtiprása, de cinikus magatartás is. Nagy kár, hogy Brüsszelben nem váltott ki egyöntetű felháborodás az eset, jelezte Szili Katalin. Románia, a román belpolitika kiszámíthatatlan, éppen ezért semmi sem biztos kisebbségi ügyekben. Ami ma biztosnak látszik, holnap az ellenkezőjére fordul, újra és újra előveszik a magyarkártyát, kijátsszák egymás ellen az országban élő embereket.

Szili Katalin szerint Románia csak akkor léphet át a XXI. századba, ha folytonosságot teremt kisebbségi politikájában. Be kellene venniük alkotmányukba, hogy az őshonos kisebbségek államalkotó tényezők, el kellene ismerniük a személyi, kulturális, területi autonómia jogát. Európa akkor lesz prosperáló, ha a nemzeti sajátosságokat megőrzi. Olyan csomagról van szó, hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott, amelyet képviselni ma sokkal „trendibb” a világban, mint globalista húrokon játszani. Szili Katalin nagy pillanatnak nevezte, amikor tavaly január 8-án a három erdélyi magyar szervezet képviselői aláírásukkal szentesítették az együttműködést. Mindhárom a történelmi Székelyföld határait tekinti a területi autonómia határának, de szerepel a megállapodásban a szórványban élők személyi és kulturális autonómiájának szükségessége, ahogyan a részarányos foglalkoztatás is.

Szili Katalin most olyan akciótervet sürget, amely az európai keretek megteremtését célozza, reméli, hogy ebben a munkában az erdélyi magyar pártok továbbra is együttműködnek. Ahogyan a román politikai elitre is szükség van; be kell látniuk, hogy előbb-utóbb tárgyalniuk kell a magyar kisebbség sorskérdéseiről, ha szilárd és demokratikus Romániában akarnak élni, zárta szavait a miniszterelnöki megbízott.