Hirdetés

Lényegesen megújul a Fertő egyetlen magyarországi strandja, az egykori fertőrákosi vízitelep. A beruházás területe a hatvanas-hetvenes években létrejött mesterséges szárazulat, melyet eredetileg is turisztikai céllal hoztak létre. Jelenleg a móló és kikötő építése zajlik, mélyalapozási munkákat végeznek, valamint pótolják az elmaradt közműfejlesztéseket. Az egykori vízitelep területe már rég megérett a fejlesztésre. A fertőrákosi strandot a nyolcvanas évek óta nem korszerűsítették, a vendéglátást néhány rozoga büfé képviselte, kotrás híján vize eliszaposodott, így a színvonalasabb vagy családorientált fürdőzésre vágyók már korábban is a jól felszerelt osztrák létesítményeket keresték fel. A tó ausztriai oldalán ugyanis az ezredforduló utáni években már lezajlottak a hasonló fejlesztések.

Jöhetnek a családok

Ezen a helyzeten változtatna a „Fertő Part”-beruházás, amelynek első üteme zajlik most. A végső cél egy olyan fürdőtelep, amelyik felveszi a versenyt a tóparton már működő nyolc-kilenc osztrák létesítménnyel. A korszerűtlen strand helyén tehát úgynevezett családbarát közösségi teret létesítenek, ahol a homokos partról nyíló tiszta vízfelület mellett játszóterek, gyermek- illetve felnőttmedencék kínálnak további fürdőzési lehetőségeket. Épül egy vízisportközpont, ahol vitorlázni, szörfözni és kite-szörfözni is lehet majd, illetve az ezekhez szükséges eszközöket bérelni. A parton szabadtéri sportközpont lesz teniszpályákkal, strandröplabda-, illetve strandfutballpályával, másfél kilométer hosszú futókörrel. A hatvanas-hetvenes évekből származó, mintegy két kilométeres vízparti sávon a horgászok korszerű csónakkikötési lehetőséget kapnak.

A beruházás fontos részét képezik a természetvédelmi szempontok. A fejlesztési terület a kivitelezést követően 75 százalékban zöld marad, a szabadidőcentrum csak az egykori mesterséges feltöltés területére korlátozódik, hiszen ezt eleve ezért hozták létre, hogy idegenforgalmi központot létesítsenek itt, így aztán nem érinti a fokozottan védett természeti környezetet. Kialakítanak egy 12 hektáros ökoparkot, amely a Fertő-Hanság Nemzeti Park élővilágába nyújt betekintést tanösvényekkel, lagúnával, madarásztóval, vidramegfigyelő állomással. A parkhoz tartozik majd egy háromszintes ökocentrum is, amelynek föld alatti szintjén a víz alatti világot bemutató akvárium, földszintjén a nádasak élővilágát, emeletén pedig a madarakat lehet majd megismerni. A beruházás részeként megépülő 95 szobás szálloda a terület legkisebb egysége lesz, emellett kemping, közösségi szállások, kerékpártároló és korszerű parkoló is épül, amelynek a speciális burkolata megakadályozza az olajszivárgást a talajba.

Előreugrás az időben

A beruházás alakulásáról idén már több politikus is tájékozódott, amiben vélhetőleg a magukat környezetvédőnek nevező csoportok tiltakozásai is szerepet játszottak. Utóbbiak a fővárosi Liget-projekthez hasonlóan a természetrombolással azonosítják a korszerűsítést, és a táj UNESCO-védettségére hivatkoznak. Nem vesznek tudomást ugyanakkor arról, hogy a szintén UNESCO kultúrtáj-minősítésű osztrák területen nyolc-kilenc hasonló telep is működik. Múlt hónapban vezető osztrák politikusokat is magában foglaló küldöttség járt a helyszínen, ami után Peter Brezovszky, az osztrák külügyminisztérium UNESCO-részlegének vezetője elmondta: nagyon jó projektnek látja a fejlesztést, és a kritikák nem Ausztria hivatalos szerveitől érkeznek.

Korábban írtuk


A nyáron Fertőrákoson járt Nagy István agrárminiszter is, aki közösségi oldalán a következőt posztolta: „ez a beruházás nem más, mint harminc év lemaradásának a pótlása, […] amire szükség van, hogy a tó magyar oldalán is lehessen pihenni.”

A politikusok mellett egyébként a tó korábbi használói is elismeréssel nyilatkoznak a tervekről. Az országos viszonylatban is nagy múltúnak számító Fertő Tavi Vitorlás Szövetség tanácsait már a tervezésben hasznosították, a szervezet fontos eredménynek tartja, hogy tagjai négy évszakos, könnyen megközelíthető kikötőt használhatnak majd. Az északi kikötőt építő Fa Nándor szerint a létesítmény a nemzetközi sportéletnek is fontos helyszíne lehet. Az alapokat egyébként egy úszó tartályrendszer adja, hogy ezzel is kíméljék a víz alatti élővilágot. Kenus fiatalok – nyári tábor keretében – kipróbálhatták azt a 21 méter széles, egy kilométer hosszú csatornát, amit a beruházás részeként, újonnan hoztak létre. A próbaevezést követően a fiatal sportolók és vezetőjük elismerően nyilatkoztak az új vízfelületről, amely szerintük szélvédett tulajdonsága miatt igen kedvelt lesz akár a gyerekek körében is. A fejlesztés alakulását a helyszínen tekintették meg a térségi horgászok képviselői is, és szintén elismerően nyilatkoztak a változásokról.

Túllépve a vadromantikán

A Modern városok program keretében zajló beruházás része a Sopront és környékét érintő fejlesztéssorozatnak.

– A „Fertő Part”-beruházás és a térségben zajló fejlesztések minden elemét az aktív turisztikai lehetőségek kialakítására vagy bővítésére fűztük fel. Célunk pedig az, hogy néhány éven belül Sopron és térsége élő turisztikai csomópont legyen – mondja Kárpáti Béla, a beruházást koordináló Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A szakember hangsúlyozza: a térségi turisztikai fejlesztések kapcsán a helyi településvezetők igényei mellett a Világörökség-tanács javaslatait is figyelembe vették, aminek eredményeként olyan attrakciókat adnak át az önkormányzatok kezelésébe, amelyek jelentősen bővíthetik a térség vonz­erejét. Megújult a térség kerékpáros infrastruktúrája, ahogy több világörökségi helyszín is, és jelenleg is folynak idegenforgalmi fejlesztések. A „Fertő Part”-beruházásról fontos tudni, hogy a kivitelezést folyamatos természetvédelmi monitoring kíséri, szakemberek rendszeresen végeznek méréseket a helyszínen.

A beruházás kapcsán korábban Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a fejlesztések a gazdaság élénkítését és a közösségi élet újraindítását is szolgálják majd. A turizmus számos helyi vállalkozás számára kínál lehetőséget, különösen hogy a fejlesztések a négy évszakos vendégforgalom felfuttatását is szolgálják.

A „Fertő Part”-beruházás körüli kritikusok motivációját és érdekeit jól szemlélteti a korábbi cölöpházak vitája. E faépítmények a szocializmus időszakában állami üdülőként épültek, a rendszerváltozás időszakában pedig alapvetően osztrák tulajdonosok vásárolták meg őket, de úgy, hogy a területet mintegy évi 200 ezer forintért továbbra is az államtól bérelték. A beruházás ellenzői ezeket a tó jellegzetes tájképi értékeiként tüntették fel, miközben gyakran „sufnituning”-megoldásokkal működtek, ráadásul jelentős mennyiségű szennyvizet juttattak a tóba. Látni kell azt is, hogy míg a kritikusok ezeket a magántulajdonokat féltették, addig a fejlesztés célja közösségi terek létrehozása. A mostani beruházás egyszer s mindenkorra lezárja azt a korszakot, amelyben néhány kiváltságos család élvezhette csak korszerű körülmények között a tó melletti kikapcsolódást, a közösségnek maradt a koszos, iszapos, rendetlen part. Ami a fejlesztés után mindenki számára nyitott, nagy része szabadon és ingyenesen használható lesz.

Ahogy egy helyi portálon olvasható volt: mindenki szereti a vadromantikát, főleg ha nosztalgikus emlékek is fűzik egy területhez. A térség fejlődését azonban jobban szolgálja egy olyan komplexum, amely elhanyagolt állapotok helyett egyszerre képes korszerű turisztikai és aktív pihenési lehetőségeket nyújtani, és nem mellesleg segít megőrizni a tájvédelmi értékek.