Európában senki sem annyira autonóm, mint Orbán Viktor

A kormányfő szombati évértékelőjét elemezve azt mondta, Orbán Viktor markánsan arról beszélt, hogy magasabb rendű cél és lehetőség az ukrajnai háborúban a béke oldalára állni, nem pedig egyik vagy másik fél mellé. Tehát életeket menteni, az országot megmenteni elsősorban fegyverszünettel, majd békével lehet.

„A miniszterelnök két fontos dologról beszélt, amelyeket úgy ítél meg, mint a legsúlyosabb és a legfenyegetőbb veszélyek. Az egyik a háború eszkalációja, amely abba a szakaszba lépett, hogy bármikor bekövetkezhet, hogy egy újabb hadviselő fél belép a háborúba, akár önkéntes békefenntartó formában vagy még fokozottabb fegyverszállítások formájában. A másik pedig a gazdasági veszélyek, az infláció” – szögezte le Lánczi Tamás.

Lánczi Tamás úgy fogalmazott, Európában senki sem annyira autonóm és senki sem annyira szabad, hogy ezt így kimondhassa; ez gyakorlatilag a magyar miniszterelnök privilégiuma. Az elemző szerint mások is vannak, akik így gondolják, csak ők egyszerűen nem tehetik meg, hogy kimondják ezt a nyilvánvaló igazságot, mert nem elég erősek politikailag.

Mint mondta, megpróbálnak beletolni minket abba a szerepbe, hogy „ha mi Oroszország oldalán vennénk részt, ami nyilván rendkívül kellemetlen és dehonesztáló szerep. Ennek mentén megpróbálnak elidegeníteni bennünket a nyugati világtól, bizonyos nyugati fórumokról egész egyszerűen kirekeszteni”.

Hozzáfűzte: Orbán Viktor világossá tette, hogy a NATO-tagságot igenli, a NATO „háborús fegyverré” alakításának kísérletét azonban ellenzi. A NATO védelmi szövetség, nem pedig támadó. Amennyiben védelmi szövetségként működik, Magyarország a tagja és jó szövetségese, de minden támadó jellegű műveletből ki akar és ki fog maradni, „már amennyiben ez a miniszterelnök szándékán múlik” – hangsúlyozta a politológus.

Úgy vélekedett, hogy a jövőben számolni kell „a hagyományos nyomással” a nyugat-európai sajtó bizonyos termékeinek részéről, amelyek „folyamatosan rossz hírünket fogják kelteni”. Várható továbbá olyan nyomásgyakorlás is, amelynek látszólag nincs köze a háborúhoz: például azt mondják, hogy Magyarországon nincsen sajtószabadság, valamint probléma van a jogállamisággal – jelezte Lánczi Tamás, aki szerint fel kell készülni ezekre a fejleményekre.

„Ne felejtsük el, itt volt tavaly egy választás, melyben mégiscsak nyugati érdekkörök közel négymilliárd forintnyi dollárt pumpáltak bele az ellenzékbe, annak reményében, hogy sikerül Magyarországon számukra kedvező politikai változást elérni. A nemzetközi tapasztalatokat figyelve láthatjuk azt is, hogy azért ennél vannak durvább eszközök is, amivel be tudnak avatkozni egy Magyarország méretű ország belpolitikájába” – sorolta Lánczi Tamás.

A szakértő úgy látja, a miniszterelnöknek nincsen illúziója, a magyar ellenzékre nem számíthat.

„A magyar ellenzék azt mondja, amit Nyugatról hallani akarnak. Nyugaton azt akarják hallani, hogy a magyar ellenzék a háborút élteti, és a magyar ellenzék ezt is fogja tenni, a Magyarországra juttatott dollárokat itt tudják megszolgálni. Az ellenzék nyilván érzékeli, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége a béke pártján áll, de azért így is elhangzanak azok a mondatok, amelyekből világosan kiderül, hogy a magyar ellenzék alapvetően háborúpárti” – mondta Lánczi Tamás.

A politológus szerint az évértékelőből egyértelmű volt, hogy a stratégiai célokból – teljes foglalkoztatottság, családok támogatása – a kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem enged. A legszélesebb értelemben vett középosztályt „nem érheti bántódás” – mondta.

Az évértékelőn az is elhangzott, hogy további fontos védendő csoport a nyugdíjasoké: a kormány meg fogja tartani azokat az eredményeket, amiket az elmúlt tizenhárom év gazdaságpolitikájának köszönhetően elért a javukra – jelentette ki Lánczi Tamás.