Házkutatást tartott a rendőrség a Magyarországi Szcientológia Egyház budapesti központjában. Miközben a Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal való visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 40 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a szervezetre. Bonyai Péter, aki 1995–2005 között a Szcientológia Egyház tagja és egy ideig felső vezetője volt, a Demokratának elmondta, a magyar hatóságok fellépése precedenst teremthet az Európai Unióban.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– A házkutatás során vallatószobát és hazugságvizsgálót is találtak az egyház Váci utcai székházában. A szcientológusok szerint egy teljesen hétköznapi szobáról van szó, ahol személyes tanácsadás, az úgynevezett auditálás zajlik. Mi történik az auditálás során?

– Az auditálás a szcientológia lényegi eleme. A beszélgetések során a tagok az auditornak feltárják legféltettebb titkaikat is, hogy szembe tudjanak nézni múltjukkal, saját hiányosságaikkal, mert hitük szerint csak így lehetnek szabad emberek. Ők így értelmezik az „igazság szabaddá tesz” tanítását. Túlzás, hogy vallatószobák lennének, de tény, hogy az auditálás procedúrája vallatás lefolytatására is alkalmas, és egy, az adatvédelmi hatóság által idézett rendőrségi szakvélemény szerint az e-méter használható hazugságvizsgálatra is.


– Mi az az e-méter?

– Tulajdonképpen ez egy bőrellenállás-mérő, az auditálási kérdések hatására előálló fizikai változásokat – például tenyérizzadás – méri. Az e-métert a szcientológia atyja, L. Ron Hubbard találta ki, tudomásom szerint nincs semmilyen tudományos alapja. Sokak szerint elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a szcientológia tudományosabbnak látszódjon, eladhatóbb legyen. Az auditálás során a negatív érzelmi töltést keresik, hogy az illetőt mi aggasztja. Ha újra átéli az eseményeket, beszél róluk, akkor megszűnik azok negatív hatása. Az e-méter állítólag ezen negatív érzelmi töltések megkeresését segíti.


– Milyen emlékei vannak az auditálásokról?

– Vegyes. Volt olyan, ami jól esett. Ha valaki kibeszéli a problémáit, óhatatlanul megkönnyebbül, ezt nem a szcientológusok találták ki. Mint egy terápiás eljárás: egy ideig hasznos, de egy ponton túl már haszontalan.


– Mi az alapvető különbség az auditálás és a terápia között?

– A pszichológus és az auditor is készít írásos feljegyzéseket, viszont az auditornak minden részletet ki kell kérdeznie. Erre nagyon szigorú előírások vannak.


– Mi történik, ha valaki nem akarja elmondani a részleteket?

– Olyan nincs. A hívőket előre felkészítik, hogy a kérdésekre minden apró részletre kiterjedően kell válaszolni. Ők valóban hisznek abban, hogy egy múltbeli esemény negatív hatását úgy lehet semlegesíteni, ha mindent elmesélnek róla. Ha a hívő minden ilyen rossz emléket „kitöröl”, akkor szerintük eljut a clear állapotába, amikor már nincs mit kitörölni. Ez a szcientológia egyik célja.


– Aki belép az egyházba, akár már másnap mehet auditálni?

– Először a méregtelenítő programmal szokták kezdeni. Ez együttesen öt óra futást és szaunázást jelent, miközben erős vitamindózissal az állítólagosan a zsírszövetre rárakódott méreganyagokat kihajtják a szervezetből. Tudtommal ennek sincs tudományos alapja. Az adatvédelmi hatóság határozatában meg is állapította, hogy ez egészségügyi beavatkozásnak minősül, amelyet csak egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szervezet végezhet. Zacher Gábor toxikológus szerint ez a kezelés nemcsak hogy a sarlatánság kategóriájába tartozik, de kimeríti a szándékos veszélyeztetés bűnügyi fogalmát is.


– Az adatvédelmi hatóság azért indított a szcientológusok ellen még tavaly decemberben vizsgálatot, mert egy hívő panaszt tett, nem mer kilépni, mert attól fél, visszaélnek az adataival. Mennyire jellemző ez a félelem a tagok körében?

– Kétségtelen, hogy az egyháznak, ahogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos fogalmazott, információs erőfölénye van. Nem biztos, hogy visszaélnek az adatokkal, de a lehetőségük megvan rá. Az adatvédelmi vizsgálat mellett a rend­őrségi nyomozás külön szálon futott. Sajtóértesülések szerint még tavaly valaki feljelentette az egyházat kuruzslás miatt, és arra tudok gondolni, hogy lehetett egy személyes adattal való visszaélésről szóló, valamint egy kémkedéssel kapcsolatos feljelentés is. A NAV pedig költségvetési csalás miatt indított vizsgálatot. A BRFK ezeket az ügyeket áttette a Nemzeti Nyomozó irodához, amely összehangolt akciót indított.


– A bírságnak lesz valamilyen visszatartó hatása?

– A 40 millió forintos bírság eltörpül a többi szankció mellett. Az adatvédelmi hatóság megtiltotta a harmadik személlyel kapcsolatos további adatgyűjtést, valamint törölni kell az összes ilyen adatot, és nem továbbíthatják őket az Egyesült Államokba. Ha belegondolunk, egy terápia során nem is indokolt a harmadik személyről történő adatgyűjtés. Szükségtelen a szomszéd viselt dolgait is részletesen rögzíteni. Ha megváltoztatnák a szabályaikat, és a törvényeket betartva működnének, akkor sokkal veszélytelenebbek lennének a társadalomra, például nem tudnának senkit zsarolni, vagy információs erőfölényükkel elrettenteni. A tagjaik felett is sokkal kisebb lenne a hatalmuk és befolyásuk. Ezért eszük ágában sincs eleget tenni a hatóságok felszólításainak.


– Miklovicz Attila, a Magyarországi Szcientológia Egyház vezetője azt mondta, az adatkezelési gyakorlatuk miatt még egyetlen hívőtől sem érkezett panasz, és aki kérte, annak mindig törölték az adatait.

– Adatkezelési problémák esetén nem is náluk kell panaszt tenni, hanem az adatvédelmi hatóságnál. Tudok olyan tagról, akinek kérésére valóban törölték az adatait. De olyan nem egyházi taggal is találkoztam, aki hiába kérte adatai törlését. Az illető tudomására jutott, hogy róla az egyik családtagja sok mindent elmondott az auditálások során. Az egyház figyelmen kívül hagyta a kérését, hiszen ha teljesítik, azzal beismerik, hogy harmadik félről gyűjtöttek adatokat.


– Korábban több európai városban – Brüsszelben, Madridban, Párizsban, Berlinben – is voltak rendőrségi razziák, amelyek során nem találtak rájuk nézve terhelő bizonyítékokat. Ahogy ők fogalmaznak, „szerte a világon, kivétel nélkül bocsánatkérés lett a Szcientológia Egyház elleni vizsgálatok egyetlen eredménye”. Miért zárultak ezek az akciók komolyabb következmények nélkül?

– Szerintem Nyugat-Európában nincs igazi szándék arra, hogy komoly vizsgálatok induljanak egy ilyen típusú szervezettel szemben. Mint látjuk, Magyarországon is kilenc hónapig tartott eljutni a vizsgálattól a határozatig. Nyugat-Európában eleve nem szívesen vegzálnak vallásokat vagy egyházakat, mert akkor a sajtó megvádolhatja a hatóságokat, hogy üldözik a szabad vallásgyakorlást. Most a magyar szcientológusok is ezzel próbálkoznak. A korai keresztényekhez hasonlítják magukat, akiket a vallásuk miatt üldöznek. Úgy gondolom, a magyar hatóságok alapos vizsgálata precedenst teremthet az EU-ban, és az egyes országok adatvédelmi hatóságaira dominóhatással lehet.


– Ezt mire alapozza?

– Egy amerikai szcientológiaellenes blog szerint a magyarországi vizsgálat egyedülálló a világon, mert olyan megközelítést alkalmaz, amelyet eddig még egyetlen hatóság sem. Figyelmen kívül hagyja, hogy a szcientológia vallás-e vagy nem, és kizárólag azt vizsgálja, hogy az egyház szabálya és gyakorlata megfelel-e törvényeknek. Például a méregtelenítő program során bekért adatok megfelelnek-e az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénynek. Az adatvédelmi hatóság megállapította, hogy a bekamerázott székház három kamerája közterületre irányul, ami jogellenes. Mivel tavalyi felvételeket is találtak, megállapították, hogy a kamerás felvételek törlésére irányuló jogszabályt sem tartják be, hiszen azokat 30 nap után törölni kell.


– Ön betiltaná a Szcientológia Egyházat?

– A teljes tiltásnak nem lenne értelme, mert egy másik civil szervezetben úgyis újrakezdenék. A szcientológia Magyarországon 2011 óta nem egyháznak, hanem civil szervezetnek minősül, amelyre az egyesületi törvény vonatkozik. A bíróság hozhat olyan döntést, hogy korlátok közé szorítja a tevékenységüket, vagy végső esetben feloszlatja az egyesületet, de ez nem jelentené azt, hogy a szcientológiát betiltották.


– Amióta Amerikában a szcientológiát elismerték egyháznak, és megkapták az adómentességet, azóta teljesen zavartalanul működhetnek?

– Igen, gyakorlatilag azóta Amerikában nem lehet a szcientológusokat semmivel megfogni. Az amerikai hatóságok már megtanulták a leckét, hogy nem érdemes a szcientológiával hadakozniuk. Az első alkotmánymódosítás szól a vallásszabadságról, amely szerint világi törvényekkel nem lehet korlátozni az egyházi tevékenységeket. Egy világi bíró nem korlátozhatja döntésével egy egyház vallási gyakorlatát. Amerikában ráadásul az egyén önként lemondhat alkotmányos jogairól. Ha az egyházba való belépéskor beleegyezett, hogy vallási kötelezettségei miatt őt akár szabad mozgásában is korlátozhatják, akkor a hatóságok nem tehetnek semmit, akkor sem, ha mondjuk fogva tartanak valakit.


– A szcientológusok szerint minden ellenük irányuló támadás csak megerősíti őket. Mi erről a véleménye?

– Ők valójában örülnek annak, hogy végre ennyit foglalkoznak velük. Ingyenreklámnak tekintik, és meggyőződésük, hogy győztesen kerülnek ki ebből. Mint láttuk, Nyugat-Európában eddig ez így is történt. Az adatvédelmi hatóság határozata viszont nagyon alapos, fokozottan ügyeltek arra, hogy semmilyen eljárási hibát ne ejtsenek. Remélem, hogy a NAV és a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata is eredményre fog vezetni, és a vádak meg fognak állni a bíróság előtt is. Ha mégsem, jövő májusban életbe lép az új adatvédelmi szabályozás, amely jelentősen megemeli a bírság felső határát a nemzetközi forgalom négy százalékára vagy húszmillió euróra. Ezt már nem tudnák kifizetni.


– A magyar szcientológusok állítják, „soha ilyen eredményes és sikeres év nem volt még a nemzetközi és a Magyarországi Szcientológia Egyház történetében, mint az elmúlt egy év”. Azt is elmondták, évente négymillió új hívővel gyarapodnak. Hogyan látja ezt?

– Minden évre ezt mondják, ezt hallgattam tíz éven át, amíg ott voltam. Ami a hívők számát illeti, több egykori vezető, aki látta a hivatalos adatokat, elmondta, hogy világszerte maximum 250 ezer tagjuk lehet, amelyből mintegy 50 ezer az aktív. Magyarországon pedig mintegy ezer aktív tagjuk van.


– A Facebookon egy hívő úgy jellemezte a szcientológusokat, hogy „elkötelezettek, elszántak, rettenthetetlenek”. Ön hogyan jellemezné őket?

– Kétféle hívő létezik. Vannak a jóindulatú és talán kissé balek emberek, akik tényleg elhiszik, hogy meg tudják váltani a világot, és vannak azok, akik csak azt nézik, hogy mekkora hatalmat tudnak egy ember felett szerezni. Élvezik, hogy a másik kiszolgáltatott lesz nekik azzal, hogy minden titkát megtudják. Mint a régi kommunista titkosszolgálat emberei. Lételemük a harc. Érdekes, hogy pont ők vádolják a kormányt azzal, hogy a Rákosi-rendszer módszereivel ki akarják őket söpörni az országból.


– Ön szerint mik a szcientológia valódi céljai?

– L. Ron Hubbard tényleg egy új társadalmi rendszer megalkotásán dolgozott, de ő szerette volna irányítani az egészet. Az a valódi céljuk, amit mondanak: egy bűnözők és háborúk nélküli civilizáció, ahol az ember szabadon szárnyalhat. Viszont ők szeretnék hozni a törvényeket, és teljes befolyást akarnak szerezni a társadalom felett. A pénz nem végcél, az csak ahhoz kell, hogy ezt a kívánt befolyást elérjék. Olyan társadalmat szeretnének megteremteni, amelyet ők irányítanak.


– Két évvel ezelőtt létrehozott egy alapítványt, amelynek egyik célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akiknek a családtagjait behálózta a szcientológia. Milyen jellegű problémákkal keresik fel önt, és milyen segítséget tud nyújtani?

– A legtöbb segítségkérés a kapcsolatmegszakításra vonatkozik. Ennek klasszikus példája az, hogy a gyermek szcientológus lett, és nem áll szóba a szüleivel, vagy rosszabb esetben kiment Amerikába, és nem tudnak róla semmit. Azt tanácsolom nekik, hogy előbb meg kell ismerni a rendszert, amivel szemben állnak: nem mindegy, mit és hogyan mondanak a családtagjuknak. Finoman, kulturáltan kell csepegtetni neki az információkat. Olyan is előfordul, hogy a férj vagy a feleség a másik tudta nélkül odaadta az összes megtakarított pénzt az egyháznak. Itt mindig azt tanácsolom, hogy a válást lehetőleg kerüljék el.


– Az alapítvány céljai közé tartozik a politikai befolyásszerzés figyelemmel kísérése. Milyen a kapcsolata az egyháznak a politikai pártokkal, mennyire foglalkoznak közéleti kérdésekkel?

– A 2010 előtti időszak előnyösebb volt számukra, az MSZP–SZDSZ-kormányok alatt ilyen akció nem történt volna ellenük. Voltak korábban próbálkozások, például a Drogmentes Maraton kapcsán, hogy parlamenti képviselőket maguk mellé állítsanak, de nem jártak sikerrel. A mostani kormány pedig egyáltalán nem nyitott irányukba, tudják, hogy a Fidesznél felesleges próbálkozniuk. Az adatgyűjtés miatt nagyon aggályos lehet, ha egy politikus kapcsolatba kerül velük. Ráadásul az információkat elküldik Amerikába. Ezért hallani időnként az orosz sajtóban, hogy a szcientológusok a CIA-nak dolgoznak. Úgy gondolom, ennek már a gyanúja is elég ahhoz, hogy óvatosak legyünk.


– Olyan volt tagoknak is segít, akik a szcientológia után nem tudnak mit kezdeni az életükkel?

– Ilyen segítségkéréssel még nem találkoztam. A volt tagok 80 százaléka szégyelli, hogy köze volt a szcientológiához. Ritkán beszélnek róla, próbálnak felejteni. Főleg, akik például öngyilkosságot is megkíséreltek. Én vállalkozni kezdtem a szcientológia után, de nekem sem volt egyszerű az újrakezdés, főleg lelkileg viselt meg. 17 éves koromtól 27 éves koromig voltam tagja az egyháznak, a legjobb éveim mentek a levesbe. Az önéletrajzomban tíz év fehér folt van. A Szcientológia Egyház sehol nem jó ajánlólevél.

Lass Gábor

Fotók: Vermes Tibor/Demokrata