Évek óta harcol a baloldal, hogy hazánk ne kapja meg az EU-s pénzeket
A baloldal EP-képviselői évek óta lobbiznak azért, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, amelyekre számos egyéb terület mellett a pedagógusok béremeléséhez is szükség lenne. Az Origo most induló sorozatában a baloldali pártok Brüsszelbe delegált politikusainak azon kijelentéseit szedték össze, amelyek szemléltetik, hogy a tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az uniós források felfüggesztéséhez. Az első részben Gyurcsánynénak, Gyurcsány pártja árnyék-miniszterelnökének évekre visszanyúló aknamunkáját nézték meg.
Bár a magyar kormány többször is világossá tette, elkötelezett a pedagógus-béremelés mellett, a baloldal európai parlamenti képviselői közvetve évek óta ennek megvalósulása ellen lobbiznak. Ugyanis az emeléshez szükségesek lennének a hazánknak járó uniós források, ám a Brüsszelbe delegált baloldali politikusok mindent megtesznek azért – olyan mondvacsinált okokra hivatkozva, mint a jogállamiság kérdése –, hogy a kormányhoz ne jussanak el az említett pénzek. Így lényegében épp a szivárványkoalíció havi közel 6 millió forintból gazdálkodó EP-képviselői akadályozzák a tanárok és a szakpedagógusok bérfejlesztését.
A Gyurcsány-párt jelentős szerepet játszott ebben az aknamunkában, amelyből Gyurcsányné, a Gyurcsány-párt árnyék-miniszterelnöke és EP-képviselője oroszlánrészt vállalt. Gyurcsány Ferenc felesége az Indexnek adott minapi interjúban már azt is kerek-perec elismerte: politikai tőkét kovácsolnak abból, hogy nem érkeznek meg a hazánknak járó uniós források. Az újságíró ezt firtató kérdésére ugyanis a következő választ adta: „Ha valamit az Orbán-kormány rosszul csinál, akkor nekünk az a dolgunk, hogy elmondjuk, hogyan csinálnánk mi jól. Ha ez politikai tőke, akkor igen, azt kovácsolunk. Azt mutatjuk meg, hogy van alternatíva„ – fogalmazott Gyurcsányné, aki úgy vélte, ha ők lennének kormányon, az uniós pénzek már Magyarországon lennének. Bár a baloldal rendre a jobboldali kabinetet hibáztatja az inflációért, Gyurcsányné egy félmondatával azt is elárulta, hogy jól tudja: a források visszatartása jelentős mértékben járul hozzá a dráguláshoz. Gyurcsányné azt sem rejtette véka alá, hogy a Gyurcsány-párt tovább folytatja a kormány ellen irányuló – és a magyar gazdaságot hátrányosan érintő – politikát, amely immár évekre datálódik vissza.
Például 2021 februárjában Gyurcsányné arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a magyar kormány helyett az önkormányzatoknak, valamint politikai tevékenységet folytató, ám senki által meg nem választott „civil” szervezetekhez küldjék az uniós forrásokat. – Amelyik kormány egyedül akar dönteni az uniós pénzek felhasználásáról (…), az lopni akar. Ezért a mai felszólalásomban azt kértem a Bizottságtól, hogy az ilyen kormányok helyett a pénzt inkább adják közvetlenül az önkormányzatnak és civil szervezetnek – fogalmazott akkor Gyurcsányné, aki azt hangoztatta, hogy a Magyarországnak szánt helyreállítási forrásokat „Orbánék egymás között osztogatnák„.
A 2021-es esztendő októberében pedig azt sürgette Gyurcsányné, hogy Brüsszel indítson jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, s még meg is fenyegette az EU végrehajtó szervét. – Eddig várt az Európai Parlament, beperli az Európai Bizottságot, mert még mindig nem indult el Orbánék felelősségre vonása az uniós pénzek felhasználása miatt. Pedig januártól él a jogállamisági mechanizmus, vagyis az az eljárás, amivel felelősségre lehet vonni a jogállamot leépítő, az uniós pénzeket ellopó kormányokat – fejtette ki a Gyurcsány-párti képviselő, aki úgy vélte, „ideje”, hogy elinduljon a hazánkat büntető jogállamisági eljárás. Ezt egyebek mellett olyan üres lózungokkal indokolta, hogy a kormány „kontroll nélkül építi le a magyar demokráciát„.
A magyar jogállamiság vizsgálata ürügyén elkészített Sargentini-jelentés frissített változata, a Delbos-Corfield-jelentés létrehozásában pedig már aktív részt vállalt Gyurcsányné. A tavaly áprilisban közzétett tervezetben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a helyreállítási alaphoz benyújtott magyar terv jóváhagyásától. A 230 módosító indítványból Gyurcsányné 27-hez járult hozzá. Nem meglepő, hogy ezen pontok egyike sem irányult arra, hogy megvédje Magyarországot. Az indítványban olyan fordulatok szerepelnek, mint például hogy az Európai Parlament „üdvözli”, hogy Magyarország esetében döntöttek a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról. Emellett megállapították a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzeszközökkel való visszaélés kockázatát, és felszólították az EB-t, hogy tartózkodjon a magyar terv jóváhagyásától – írja cikkében az Origo.
