Az államtitkár az interjúban kiemelte, az elmúlt években átalakult a víziközmű-ágazat, a kormány mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására, és a munka folyik tovább.

Hirdetés

Magyarországon mintegy 95 ezer kilométernyi elosztóhálózat van, amelyből 70 ezer kilométernyi a gerincvezeték és 25 ezer kilométernyi a bekötő vezeték. A felhasználási helyek száma 4,3 millió, így elmondható, hogy az ágazat minden háztartással, minden lakossal kapcsolatban áll. A szennyvízágazatban a víziközmű-rendszerek száma 1047, ezek közül számos több település szennyvíz-tisztítását végzi el. A szennyvízhálózat teljes hossza 77 ezer kilométer.

A hálózati vízveszteség országosan 22,7 százalék, vagyis a hálózatba betáplált ivóvíz ötöde nem jut el a fogyasztóig, amely mintegy 109 millió köbmétert jelent évente. Ezt az értéket nullára nem lehet levinni, ám területi adottságoktól függően 10-15 százalékos veszteség már elfogadható lenne – mondta, megjegyezve, hogy mintegy negyvenezer kilométernyi ivóvízvezeték érett meg a cserére, felújításra.

Az interjúban az államtitkár elmondta azt is, várják, hogy Brüsszelben is elfogadják a kormány által 2021-ben jóváhagyott nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiát, mivel ez feltétele a pályázatok elindulásának. A stratégia legfontosabb pontja, hogy a víziközmű-hálózat hosszú távon fenntarthatóan működjön. Ennek során a leglényegesebb szempont a méretgazdaságosság – tette hozzá.

Korábban írtuk

Felidézte, hogy Magyarországon 2010-ben még négyszáz vállalat biztosította a víziközmű-szolgáltatást, az ágazat szorult helyzetben volt, a szolgáltatók kétharmada veszteséges volt. A szolgáltatók száma mára 36-ra csökkent, és mindenhol rendezett körülmények között folyik a munka.

A rendszer hatékonyságának további növelése érdekében az állam lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy önként átruházzák a működtetői és az infrastrukturális vagyont. Eddig a meglévő állami társaságok mellé 14 önkormányzati csatlakozott, így januártól az ország mintegy felén állami szolgáltató működik.

Az államtitkár kitért arra, hogy a legfontosabb feladat a vízvezetékek rekonstrukciója, de ehhez csak korlátozottan állnak rendelkezésre uniós források, mivel az EU-s helyreállítási alapból nem lehet fordítani a víziközmű-hálózat korszerűsítésére, és az energiahatékonyság növelésére sem kaptak dedikált forrást Brüsszeltől.

Hangsúlyozta, Magyarország ellenáll annak a brüsszeli követelésnek, hogy a rekonstrukció díját áthárítsák a lakosságra, hiszen a rezsicsökkentés megvédése a kormány kiemelt célja, amit a nemrég lezárult nemzeti konzultáció eredményei alapján a magyar emberek elsöprő többsége is támogatott.

Arra a kérdésre, tervezi-e a kormány a vízdíjak felülvizsgálatát, változhat-e a tarifa 2024-ben, az államtitkár úgy nyilatkozott, a kormánynak elsődleges a magyar családok biztonságos ellátása, ezért a lakossági rezsicsökkentést változatlan formában továbbra is fenntartják.

Hozzátette, a nem lakossági díjaknál azonban Karácsony Gergely és a baloldal vízdíjemelést kényszerített ki, miután azzal fenyegette meg az agglomerációban lévő településeket, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, akkor egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket és így azok nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt vízhez.