Évszázadok óta ragaszkodunk határaink védelméhez
Nem lehet olyanokra bízni a határvédelmet és a biztonságot, „akik kezében ott a kerítésvágó”.A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nem lehet olyanokra bízni a határvédelmet és a biztonságot, „akik kezében ott a kerítésvágó”. Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt is mondta: nem azért ragaszkodik Magyarország a határai védelméhez évszázadok óta, hogy most egy tárgyalóasztalnál átadja olyanoknak, akiknek ez nem is annyira fontos.
Fotó: MTI, archív
A politikus közölte: a salzburgi EU-csúcs megmutatta, hogy a migrációs vita új gócpontja a határvédelem. Úgy vélekedett: a tanácskozáson azt akarták elérni, hogy „a tagállamok lemondjanak a határvédelem jogáról” és bízzák Brüsszelre, a Frontexre, az uniós határ- és partvédelmi ügynökségre.
A kormánynak ez több okból is elfogadhatatlan – jelentette ki, sorolva: egyrészt azért, mert Magyarország képes megvédeni határait és „ebben példát is mutattunk”, másrészt azért, mert Brüsszelben sokan vannak olyanok, akik nem is akarják megvédeni a határokat, inkább bővítenék, támogatnák a migrációt.
Dömötör Csaba megismételte a kormány álláspontját, amely szerint ha egy tagállam úgy gondolja, nem képes megvédeni a határait, akkor annak az országnak érdemes segítséget nyújtani. De azoktól a tagállamoktól, amelyek saját erejükből is képesek ezt megtenni, nem lehet elvenni a határvédelem jogát – hangsúlyozta.
Szerinte a határvédelmi javaslat mögött sok egyéb olyan brüsszeli terv van, amely támogatná a bevándorlást, és nem megállítaná. Ezek között említette, hogy „annak jogát is kivennék a kezünkből, hogy meghatározzuk, ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló”.
Dömötör Csaba véleménye szerint Brüsszelben „mintha az önfeladás programját futtatnák, és (…) itt az ideje az újraindításnak”, mert nem lehet tartósan az emberek akaratával szemben politizálni. Hozzátette: a politikai irányváltást a jövő évi európai parlamenti választás kényszerítheti ki.
Azzal kapcsolatban, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke akkor vetette fel a Fidesz kizárásának lehetőségét az Európai Néppártból, amikor Orbán Viktor miniszterelnök távozott a teremből, úgy válaszolt: ez „meglehetősen méltatlan” eljárás volt, de a legfontosabb, hogy elvetették Juncker javaslatát.
Szólt arról is, hogy Sargentini-jelentésben szerinte a már lezárt ügyeken kívül „ideológiai elvárásokat” fogalmaztak meg, amelyeknek „az égvilágon semmi köze” a jogállami kérdésekhez. A jelentés igazi politikai jelentősége szerinte az, hogy felszínre hozta a törésvonalakat és tisztább a kép pár hónappal az európai választás előtt.
