Drágul az egészséges élet is

A vízisíelés, jet-skizés, vadvízi evezés, magashegyi expedíció, hegy- és sziklamászás, barlangászat, bázisugrás, bungee jumping, falmászás, roncsautó- és ralisport, valamint a hőlégballonozás szerelmeseit zárta ki a társadalombiztosítási csomagból a kormány. A változás több tízezer embert érint, akik versenyszerűen vagy hobbi szinten művelnek valamilyen extrém sportot Magyarországon.

A Gyurcsány-kormány döntése értelmében január elsejétől az egészségbiztosítási pénztár nem fizeti ki az ellátást az extrém sportolás közben szerzett sérülésekért. Danks Emese kormányszóvivő szerint ez az igazságos társadalombiztosítási rendszer egyik alapja. A kormányszóvivő elmondta, azok, akik nagy kockázattal járó sportot űznek, és tudatosan teszik ki magukat az egészségkárosodás veszélyének, ne a közösen megfizetett járulékforintokból vegyék igénybe az egészségügyi ellátást. A kormányszóvivő úgy véli, a társadalombiztosítási szolgáltatások igazságosságát, a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek érvényesülését erősíti az extrém sportok kizárása a biztosítási csomagból. Danks Emese nem szólt arról, hogy vajon igazságos-e, ha olyan embereket zárnak ki a társadalombiztosítási rendszerből, akik egyébként befizetik azt. A Gyurcsány-kormány listájából kiderül, extrém sportnak minősül a vízisí, a jet-ski, a vadvízi evezés, a magashegyi expedíció, a hegy- és sziklamászás, a barlangászat, a bungee jumping, a falmászás, a roncsautó sport, a rally, a hőlégballonozás. Az illetékesektől arról nem kaptunk információt, milyen kritériumok alapján határozták meg, hogy mi számít extrém sportnak. Sőt, arról sem tudtak nyilatkozni, hogy például a gördeszkások, a biciklis akrobaták miért maradtak le a listáról, hiszen a közvélemény szemében ezek a sportok is extrémnek számítanak. Úgy tűnik, nem ez az első olyan kormányzati intézkedés, amelyet körültekintés nélkül, az érintettek megkérdezése nélkül, átgondolatlanul vezettek be. Ezt erősíti Horváth Ágnes, az egészségügyi minisztérium államtitkárának nyilatkozata, aki elmondta, nem lehet tudni, milyen kiadásokkal jár az új szabályozás az extrém sportolóknak, mert nem ismerik, hogy hány baleset történik, és a biztosítási díjakkal sincsenek tisztában. A bejelentés hatására több extrémsport-szervezet hirdetett demonstrációt. A barlangászok például úgy érzik, a kormányzat igazságtalanul járt el. Szerintük egészségesebben és sportosabban élnek, mint akik dohányoznak vagy ittasan vezetnek. Nem értik, miért méri őket a kormány más mércével. Ezzel a döntésével a kabinet elriasztja azokat a fiatalokat, túrázni vágyókat, akik eddig érdeklődtek a természet szépsége iránt, és így próbáltak egészségesen élni. A barlangászok félnek, hogy a jövőben a megnövekedett biztosítási díjak miatt nehezebb lesz finanszírozniuk az új felfedezéseket is. Jogosan teszik fel a kérdést, hogy ők vajon miért fizetik a társadalombiztosítást, ha nem kapnak érte semmit. Erőss Zsolt hegymászó, aki első magyarként jutott fel a világ tetejére, a Mount Everest csúcsára, a Demokratának elmondta, a kormányzatnak inkább a sport felé kellene fordítani az embereket, és nem elriasztani őket attól. Az államnak minimális bevételt jelent, ha az extrém sportot űzők maguk fizetik a sérüléseik utáni ellátást. Eröss Zsolt szerint a hegymászás ugyanolyan sérülésveszélyes, mint bármely másik sport. A kormányzat döntése legközelebb talán az lesz, hogy az extrém sportolókra kivetett „büntetést” kiterjeszti más, nem extrémnek nevezett sportokra is. A hegymászó felhívta a figyelmet arra, hogy ésszerűbb és az állam konyhájára többet hozó döntés lett volna, ha például az elhízottakat, dohányosokat, alkoholistákat sújtják hasonló megvonásokkal. Mint mondta, a magyar egészségügynek évente többe kerül az elhízásból, dohányzásból, túlzott alkoholfogyasztásból származó betegségek kezelése, mint az extrém sportolók eseti ellátása. Nem beszélve arról, hogy az extrém sportok kevésbé veszélyesek az emberi életre, mint az említett függőségek. Eröss Zsolt emlékeztetett arra is, ha valaki külföldre megy hegyet mászni, akkor annak eddig is, és ezután is külön biztosítást kellett kötnie. A Gyurcsány-kormány döntése a magánbiztosítokat hozta helyzeti előnybe. Az elmúlt hetekben ugyanis a biztosítók máris lecsaptak az extrém sportot űzőkre, hogy külön biztosításokat, új „kedvezményes” csomagokat kínáljanak nekik. Jelenleg a számukra kialakított speciális biztosítások hetente 50 ezer forintba kerülnek. Ha külföldi túrát szervez egy hegymászó, akkor a biztosítás 1300 forintba kerül naponta. Biztosítási szakemberek szerint, a jövőben egy extrém sportoló a biztosításáért naponta még ennél is többet fog fizetni a biztosítójának. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Demokratának elmondta, az extrém sportolók részéről nem érkezett még panasz az Egészségügyi Minisztérium rendelete miatt. Az ombudsman úgy érzi, az átgondolatlan intézkedés nagy társadalmi vitákat válthat ki. Egy névtelenséget kérő állami hivatalnok szerint, a társadalombiztosítási rendszerből nem zárhatók ki azok, akik fizetik a járulékot. A szakértő úgy vélte, a kormány az extrém sportolók diszkriminálásával elindított egy lavinát, ami odáig vezethet, hogy a nem dohányzók követelik majd a dohányosok kitiltását az ellátásból, és hasonló igénnyel léphetnek fel az antialkoholisták a szeszes italokat fogyasztókkal szemben. Álságos a kormányszóvivő érvelése, hogy a sportolók „tudatosan teszik ki magukat az egészségkárosodás veszélyének”, mivel éppen azért sportolnak, hogy megőrizzék egészségüket, viszont akik cigarettáznak vagy isznak, tisztában vannak azzal, hogy veszélyeztetik egészségüket. Akkor őket is ki kellene zárni az ellátásból? A Magyar Extrémsport és Rekreációs Szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul a kormány döntése miatt. A szervezet egyik, neve elhallgatását kérő tagja a Demokratának elmondta, azt látják, hogy a kabinet a társadalom minden rétegét megsarcolja a rossz gazdasági helyzet miatt, de az extrém sportolók ellátásának megvonása nem húzza ki a bajból az országot. Hozzátette, nem az extrém sportolókkal van tele a kórház, hanem például a síbalesetek áldozataival, ami a döntéshozók szerint nem számít extrém tevékenységnek. Talán nem véletlen, mivel az országgyűlési képviselők közül is sokan töltik szabadidejüket sípályákon. Talán az sem véletlen, hogy a búvárok szintén nem kerültek a kormány fekete listájára, mivel az intézkedés egyik megalkotója maga is gyakran merül a tavak, tengerek mélyére. Szijjártó Péter, az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának tagja szerint, tervszerűség fedezhető fel abban, ahogyan a testnevelésből korábban felmentett kormánypárti képviselők ellehetetlenítik a magyar sport egészét, ezért nem lehet kivétel ezalól annak extrém ága sem. A szocialista kabinet, noha annak vezetője korábban sportminiszter volt, sorozatos támadást vezényel az országnak óriási dicsőséget hozó sport ellen, ráadásul az olimpia előtt egy évvel. Szijjártó Péter hozzátette, a támogatások csökkentése mellett január elejétől a hivatásos sportolókat részleges térítési díj megfizetésére kötelezte a kabinet a sportegészségügyi vizsgálatokért. Azután tervbe vették a szocialista-szabad demokrata döntéshozók a Sportkórház megszüntetését is. Az intézkedések egy irányba mutatnak, vélte az ellenzéki képviselő, a megszorításokra hivatkozva ellehetetlenítik a magyar sportot. A Gyurcsány-kormány megszorításai, átgondolatlan elképzelései a tanárok, diákok, munkások, gazdálkodók után most elérték a sportolókat is. Vajon melyik társadalmi csoport lesz a következő? (pom)