Merényletre merénylettel válaszolt nemrég egy angol férfi Londonban. Vészesen feszül a húr a migrációval sújtott nyugati országokban, s ha elpattan, abból polgárháború lesz. Erről beszélgettünk Horváth Józseffel, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettesével.

– Szinte minden napra jut Nyugat-Európában egy terrortámadás, egy migránsok által elkövetett nemi erőszak. Nálunk nyugalom van, de azért jó lenne tudni, hogy felkötötték-e a nadrágot a magyar szolgálatok?

– Egyrészt Magyarországon nem olyan nagy a terrorveszély, itt nincsenek no-go zónák, nincsenek olyan népes, Közel-Keletről vagy Törökországból bevándorolt tömegek, amelyek saját törvényeik szerint élnek. Olyan helyeken erősödött fel a terrorveszély, mint mondjuk Brüsszelben, ahol a molenbeeki no-go zóna megfelelő háttérbázist, logisztikai támpontot nyújt az elkövetőknek a maga illegális lakásaival, búvóhelyivel, raktáraival, pénzátadó pontjaival.


– Kell ide logisztika? Az új elkövetési formához, az autós terrorhoz semmilyen logisztikára nincs szükség…

– Ez igaz, látnunk kell, hogy folyamatosan változnak, egyszerűsödnek az elkövetők módszerei. Így egyre több ember egyre kisebb felkészültséggel képes akcióba lendülni. Ami azt a nadrágot illeti, a magyar szolgálatoknak elsősorban a tömegeket megmozgató fesztiválokra, sporteseményekre kell koncentrálniuk. Jön a vizes világbajnokság, aztán a Sziget fesztivál, az utóbbira ki is települ a TEK. Általában pedig a szűrő-kutató munka a szakemberek dolga, hogy itt ne alakuljanak ki olyan szélsőséges csoportok például az imámok környezetében, amelyek aztán a terroristák gyűjtőpontjaként működnének. Ha ez megnyugtat valakit, a magyar szolgálatok ott vannak ebben a világban.


– Londonban nemrég muszlimok közé hajtott autójával egy angol férfi. Egy halott, nyolc sebesült. Nevezhetjük ezt bosszúnak, ellenállásnak, bárminek, egy biztos, új szintre lép a migrációs feszültség…

– Ez már korábban elkezdődött. Akkor, amikor Németországban vagy Finn­országban és Svédországban olyan ingatlanok kaptak hirtelen lángra, ahová migránsokat akartak elhelyezni a hatóságok. A londoni akció persze ezeknek már egy durvább, agresszívebb változata. Főként Németországra igaz, hogy a gyújtogatások elkövetőinek csak egészen kis részét kerítette kézre a rendőrség. Ez a rendőrök hallgatólagos ellenállása…


– Ellenállnak!? Innen nézve inkább úgy tűnik, sodródnak az eseményekkel, vagy vakon eleget tesznek a merkeli politika elvárásainak, mert abból nem lehet bajuk. A bírák ugyanezt teszik. Egy migráns a minap fejbe rúgott egy kilencéves szőke német kislányt. Futni hagyták. De elég egy migrációt kritizáló megjegyzés a Facebookon, s máris szaladnak a rendőrök az emberért…

– A nyugati rendvédelmi szervek ismerik annak a társadalomnak a megosztottságát, amelyben élnek, s a politikusok szándékait is, akik irányítják őket. A rendőrök egy része, igaz, passzívan, de ellenáll. Ők azok, akik hivatásnak tekintik a pályájukat. A svédeknél egy migráns kilenc-tíz rendőrt futamított meg egy bottal a kezében. Nevetséges? Igen, de a „korrekt politika” lökte őket erre a lejtőre. Minden terrorcselekmény után nagy szólamokat hallani, fogadkoznak a kormányok, hogy ezután ilyen szigor meg olyan fellépés lesz, de mi történik valójában? Elhelyeznek néhány virágot, gyertyát gyújtanak az áldozatok emlékére, s aztán ezzel elintézettnek tekintik a problémát. London muszlim polgármestere pedig ott áll a halottak fölött, és azt mondja, semmi gond, ilyen a nagyvárosi élet. A nyugati politikusok még arra sem hajlandóak, hogy őszinte kérdéseket tegyenek fel. Így aztán a válaszok is hazugok lesznek.


– A politikusok olyanok, amilyenek. A párizsi Notre Dame előtti támadásnál kilencszáz ember tódult be riadtan a székesegyházba, s feltartott kézzel várta, hogy mi jön ezután. Londonban, a Tower Bridge-nél elkövetett iszlám támadásnál is megdermedt a férfiak többsége, aki nem, az pedig felvette a nyúlcipőt. Csak egy Millwall-szurkoló meg egy román pék szállt szembe a támadókkal. Nyilván olyan szubkultúrából jöttek, ahol nem illett elszaladni az Arsenal B-közép vagy a pitești romák elől.

– Ami a rendőröket illeti, el is kényelmesedtek. A svéd rendőröknek például eddig az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy két-három részeg fiatal elkötött egy autót a szombat esti diszkó után, vagy földhöz vágott néhány sörösüveget. És a jólétben élő, mindenféle szociális kedvezményt élvező társadalmat áthatotta a parttalan tolerancia. Amikor a svédekhez érkező közel-keleti keresztények elmondták, hogy azért menekülnek, mert a vallásuk miatt üldözik őket, s hétezer társukat megölte már az Iszlám Állam, akkor azt a választ kapták, hogy miért nem tértek át a muszlim hitre. Homokon áll az ilyen társadalom. Tudta-e, hogy Svédországban már csak másodállásban tevékenykednek az evangélikus egyház lelkészei? A központi költségvetés nem hajlandó támogatni őket. Pedig a svéd evangélikus egyház a minap még állam­egyház volt. Ide jutottak.


– Csak terrorcselekményekről beszélünk, pedig a statisztikák szerint a köztörvényes bűncselekmények döntő többségét is migránsok követik el Nyugaton…

– Ez így van, s ami érdekes, hogy mint köztörvényes bűnözők, például mint drogdílerek, a hatóságok látókörébe is kerülnek, de annyi díler van ott, mint égen a csillag, úgyhogy abbahagyják a figyelésüket és az ellenőrzésüket, mert nem tudnak mit kezdeni velük. Csakhogy az ilyen emberek néhány hét alatt képesek radikalizálódni, s felrobbantani magukat mondjuk egy koncerten.


– Mi ennek a pszichológiai magyarázata? A dílerek jól keresnek. Sportkocsik, csinos pillangók, annak a szenvedélyüknek hódolnak, amelyiknek akarnak. Miért hagyják ott mindezt?

– Súlyosan frusztrált az effajta díler. Úgy érzi, neki csak a második társadalomban jutott hely, fehérekkel, európaiakkal üzletel, de tudja, hogy lenézik, és nem engedik maguk közé. És akkor jön egy erős, vallási és ideológiai hatás, konkrétan az iszlám, amely azt mondja, több vagy, erősebb vagy az európaiaknál, a te hited a valódi hit, és ha elpusztítod őket, magasra emelkedik a lelked.


– Ez az a pont, ahol végképp eldönti, hogy sohasem fog integrálódni?

– Igen, innen kezdve nem vesz át semmit a kultúránkból, hanem igyekszik megalázni és elpusztítani. Saját törvényei, szokásai szerint él itt, nálunk. Nyugaton a kereszténység a legjobb esetben is csak egy másfél órás vasárnapi misét jelent az emberek számára. Az iszlám viszont a nap minden pillanatában ott van a muszlimok életében. Szabályozza a magánszférájukat, a társadalmi viszonyaikat, a politikai és gazdasági tevékenységüket. Ebből nem lehet csak úgy kiszállni, majd átlépni egy másik kultúrkörbe. Ezért nem működik az integráció.


– Pedig az integráció jelszavával áltatja magát ma is a politikai korrektségnek hódoló Nyugat.

– Ezzel áltatja magát, meg például a török egyezséggel. Tipikus európai logikára vall, hogy adunk hárommilliárd eurót Ankarának, tartsa fel a migránsáradatot. Az viszont már nem érdekel bennünket, hogy a pénzen tejet vesz a menekülttáborokban élő gyerekeknek, vagy új fegyvereket vásárol a török hadseregnek.


– Fel van az szerelve…

– A török vezetés nagy terveket dédelget. És tudja, ha csak a pénzére támaszkodik egy birodalom, de nincs mögötte jelentős katonai erő, elbukik. A mai Európa számára ez figyelmeztető példa. Az arab tavasz után hatalmi vákuum alakult ki a közel-keleti térségben, és a török vezetésben felébredt a birodalmi tudat. De nemcsak az arab térségben akar dominálni Ankara, hanem megjelent a Balkánon is, és versenyt fut érte Szaúd-Arábiával. A török elit alkalmazkodik az új helyzethez, lebontja a világi államot, és erősíti az iszlámot, mert az több erőt, lendületet ad a birodalmi elképzeléseinek. A szaúdiakkal együtt ott van már Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Boszniában. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban nagyon megnőtt az iszlám aktivizmus.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata


– Úgy tudni, sok bosnyák harcol az ISIS, illetve a szír felkelők egységeiben. A boszniai multikulturális állam életképtelen, csak a harc lehet a bosnyákok felemelkedésének egyetlen útja?

– A muszlim hit tartja egyben azt a népet. Gazdasága elhanyagolható, külföldi segélyekből él. Tele van sérelmekkel, a délszláv háború borzalmas emlékeivel, elég, ha csak a srebrenicai szerb vérengzésre utalok, s mindez csak tovább erősítette az iszlám hitet a bosnyákokban. Itt a szaúdi pénz dominál, s két évtized szívós, térítő munkája kézzelfogható eredményeket hozott. Nagyon egyszerűen működik minden. Például ha egy bosnyák férfi szakállat növeszt, pénzt kap érte. Ha muszlim iskolába íratja a gyerekeit, ha a felesége felveszi a kendőt, ugyancsak pénzt kap. És még valami! A délszláv háborúban egész falvak vesztették el a férfi lakosságukat a boszniai hegyekben. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt azonban harcos veteránok érkeztek ide az Öböl menti országokból, s benősültek ezekbe a falvakba. Sokuknak ez a letelepedés volt a jutalma, a megérdemelt nyugdíja. Mára olyan zárványokká váltak ezek a települések, ahová a hatóságok sem mernek bemenni. És ezek a falvak itt vannak, a magyar határtól 300-400 kilométerre. Megjegyzem, Szerbia déli részén is folyik a térítés, az már inkább török érdekszféra, sorban épülnek a mecsetek. Európát tehát már a Balkán felől is fenyegeti majd az iszlám nyomulás és a vele járó terrorizmus.


– Azt mondja, 300-400 kilométer? Ska Keller, az európai zöldek vezetője teljes muszlim falvakat akar Magyarországra telepíteni…

– Igen, mindig újabb fejezetei kezdődnek a fellazításnak, a káoszteremtésnek. Volt az arab tavasz 2011-ben, aztán jött a Majdan 2013-ban, utána ránk zúdították a migránsokat 2015-ben, s mindeközben leválasztották Európáról az oroszokat, megszakítva ezzel egy ígéretes és látványos közeledési folyamatot. Az amerikaiak irányításával a NATO egészen közel tolta a támaszpontjait Oroszországhoz, és újabb feszültséggócok, instabil szituációk is keletkezhetnek. A román állam annektálni akarja Moldáviát. Amerika, cserébe a fekete-tengeri támaszpontokért és rakétaállásokért, nem gördít akadályt a román törekvés elé. Bukarest most 5000 milliárd forintért vásárol fegyvereket, többek között német tankokat, Izraelben felújított F–16-osokat. Tudni kell, hogy a Dnyeszteren túli, magát függetlennek tekintő moldáv terület lakossága orosz ajkú. Minderről persze alig kap információt a közvélemény, hiszen a migráció köti le a figyelmünket.


– És a Brexit, meg hogy melyik vendégmunkás maradhat Nagy-Britanniában a brit kiválás után…

– Igen, de az is fontos, hogy Európa legerősebb hadereje, a brit hadsereg már nem lesz benne abban az EU-s katonai együttműködésben, amit épp most szeretnénk kezdeni végre. A terrorizmus alapvetően nagyvárosi veszély és jelenség. S csak a briteknek van olyan műveleti egysége a SAS-on, vagyis a Különleges Légi Szolgálatukon belül, amely professzionális szinten ért az utcai és a helyiségharchoz. Ez nagyon fog hiányozni az EU-ban.


– Védelemről, együttműködésről beszélünk. De egyes becslések szerint a német hadsereg huszonöt-harminc százaléka már muszlim eredetű katona…

– Az oroszoknál is hasonló a helyzet, de azért nincsenek ennyien. Egyes német politikusok azt is szorgalmazni kezdték, hogy a rendőrség minél több iszlám embert vegyen fel a soraiba. Írni, olvasni sem tudnak? Nincsenek kiképezve? Az nem érdekes. Ha a radikális iszlám beszivárog a hadseregekbe, a rendvédelmi szervekbe, s erre volt már példa a németeknél, az a migrációs válság nem várt és igencsak drámai végkifejletét jelentheti. Amúgy sem áll jól az európai rendvédelem. A britek, akik még itt vannak az unióban, húszezer iszlám szélsőségest tartanak nyilván. De csak háromezer-ötszázat képesek megfigyelni.


– Megint kiderül, hogy Magyarország csak önmagára, na meg a V4-re számíthat?

– Egy biztos, nem dőlhetünk hátra. Hogy úgy mondjam, bizonyos jelek arra mutatnak: iszlám alapokon álló bűnözői csoportok jöhetnek hozzánk Nyugat felől. Főként másod-, harmadgenerációs emberek, akik EU-s állampolgárok, tehát szabadon beléphetnek az országba. Elvileg ez lenne a migrációs megszállásunk első hulláma, a magyar migránspolitika megtörésének kezdete. Lehet, hogy beszorulunk a multikulturális Nyugat és Oroszország közé. Vagyis megint belelépünk a magyar történelem száz évvel ezelőtti folyójába.


– A fekete Afrikából érkező tömegről még nem is beszéltünk…

– Igen erőteljes iszlamizáció folyik a térségben, államok estek szét, fordultak totális anarchiába, sokaknak ott már csak Allah jelenti az egyetlen, biztos pontot. Megjelentek az imámok, s a különféle, muzulmán alapokon álló terrorszervezetek. Európa teljesen feladta ezt a terepet, Közép-Afrika nyersanyagforrásai például már kínai kézben vannak.


– Mekkora a veszélye most annak, hogy polgárháború tör ki a migrációval sújtott európai országokban?

– A polgárháborúk előszobájában vagyunk. Ha a rendvédelmi szervek nem teljesítik a feladataikat, akár saját tehetetlenségük, akár a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt, az akciókat ellenakciók követik majd. Ahogy Londonban történt. És a jelenség egy idő után átlépheti a spontaneitás határát, a harc katonailag is szervezetté és koordinálttá válhat mindkét oldalon. Bosnyák férfiak sokasága szolgált még a Jugoszláv Néphadseregben. Tudják, mit jelent az, hogy raj, hogy szakasz, jól értenek a szovjet fegyverek kezeléséhez, simán elvezetnek egy kisebb egységet. A másik oldalon pedig lesznek olyanok, akik zsoldosként megjárták a világ háborús gócpontjait, ők is zavar nélkül szerveznek és irányítanak bármilyen harcoló formációt.


– Sok elemző szerint paradigmaváltásra lenne szükség ahhoz, hogy elkerüljük a legrosszabbat, vagyis ezeket a háborúkat. Át kell értékelni a befogadásról, szolidaritásról, toleranciáról, sőt, az emberi jogokról alkotott fogalmainkat.

– Így van, de mindez nem történhet meg addig, amíg az EU jelenlegi vezetése a helyén van. Bizonyos politikusok ugyanis nem hajlandóak lemenni a legfontosabb alapkérdésekig, például a katonai, titkosszolgálati problémák tisztázásáig sem. A Frontex létrehozásával dicsekednek, pedig ez a szervezet csupán útlevélkezelésre alkalmas, a migráció feltartására, a határok őrzésére nem. Csak kontrollálni akarja a migrációt, nem megállítani.


– Felháborodott a hazai balliberális oldal, mert a kormány bevezeti az iskolákban a honvédelmi oktatást. Most még a légpuskás lövészet kérdésénél tartunk, de már ez is kiverte a biztosítékot az ellenzéknél. Régen minden gyerek lőtt légpuskával és dobott gyakorló kézigránátot az úgynevezett iskolai akadályversenyeken…

– Vannak bizonyos evidenciák. Például az, hogy meg kell védenünk a hazánkat, ami nemcsak ezt kilencvenháromezer négyzetkilométert jelenti, de a barátainkat, a szüleinket, a családunkat, mindenünket, amink csak van. Beleértve a nyelvünket és a szokásainkat is. Olyan a világ, hogy fel kell készülnünk erre a védelemre, és ennek a felkészülésnek az iskolákban és a nevelésben is szervezett kereteket kell adni. Felelősek vagyunk ezért az országért és ezért a nemzetért. És senki sem térhet ki e felelősség elől.

Sinkovics Ferenc
Fotók: T. Szántó György