Ez történt ma az Országgyűlésben
Az alábbi összeállításban az Országgyűlés keddi ülésnapjának krónikáját olvashatják el.
Az alábbi összeállításban az Országgyűlés keddi ülésnapjának krónikáját olvashatják el.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A sajátos nevelési igényű gyermekekről, az egészségügyről és az egészségügyi dolgozók béréről volt szó kedden az első napirend előtti felszólalásokban az Országgyűlésben.
DK: kapjanak megfelelő segítséget a sajátos nevelési igényű gyermekek!
Arató Gergely (DK) szerint több mint nyolcvanezer gyermek, minden huszadik diák számít saját nevelési igényűnek. Ők valamilyen fogyatékkal, hátránnyal élnek, autisták, betegek, részképességzavaruk van, és olyan iskolai környezetre lenne szükségük, amely segíti a fejlődésüket – magyarázta.
A problémák között említette azt, hogy csak az utazó gyógypedagógus-hálózatóból 166-an hiányoznak, és a befogadó iskolák jelentős részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a gyermekeknek segítsenek. Szüleik a többi között azt kérik, ha az állam nem képes ellátni feladatait, járuljon hozzá a szülők költségeihez, illetve erőforrások átcsoportosításával gondoskodjon a területi ellátásról.
„Az önök lúzerkormánya Brüsszellel vív vesztes háborút feleslegesen” – fogalmazott, szorgalmazva, hogy a kormány inkább erre a problémára keressen megoldást.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem felesleges Brüsszelben Magyarország szuverenitásáért vitákat vállalni. A szuverenitás mindennek az alapja, így például annak is, hogy a pedagógusoknak ne azzal kelljen foglalkozniuk, hogy a nehezen integrálható, távoli kontinensekről érkező fiatalokat integráljanak – hangoztatta.
Beszélt arról, hogy az integrált oktatás aránya 2010 és 2017 között 61 százalékról 71 százalékra nőtt. Ugyancsak emelkedett a gyógypedagógusként foglalkoztatottak száma, a szocialista kormányok ideje alatti 5695-ről mára 9435-re. Ezt a képzési rendszer kiterjesztésével, a béremeléssel és ösztöndíjjal magyarázta.
Elmondta, megerősítették a megyei pedagógiai szakszolgálatokat és több milliárd forintot fordítanak a köznevelés esélyteremtő képességének megerősítésére.
LMP: béremelésre van szükség az egészségügyben
Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy az ajkai kórház intenzív osztályának összes ápolója felmondott és legtöbb kisebb vidéki kórház hasonló problémákkal néz szembe. Közölte, az eddigi béremelés azért tűnik jelentősnek, mert a bázis nagyon alacsony volt. Nem elég a kormány által ígért 8 százalékos béremelés, további 300 milliárd forintos bérrendezésre van szükség – hangoztatta.
Örökbefogadó szülőként intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy segítsék a párokat, hogy minél hamarabb gyerekük lehessen.
Rétvári Bence szerint Ajkán azt történt, hogy a kórháztól 10 kilométerre nyílt új állami tüdőgondozóba átmentek a kórházi dolgozók, az ajkai intézmény pedig munkaerő-felvétellel és más osztályokon dolgozók átcsoportosításával biztosítani tudja a sürgősségi osztály működését.
A béremelésről szólva összehasonlította, hogy míg 2010-ben egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező ápoló pótlékokkal együtt 159 ezer forintot keresett, most 309 ezer forintot kap. Egy 20 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos 2010-ben 364 ezer forintot keresett, ma 842 ezer forintot visz haza – ismertette, jelezve: nem gondolják, hogy befejezték a béremelést, de érezhető módon javult a helyzet.
Az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása ügyében partnerséget ajánlott a képviselőnek.
MSZP: több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint 1992-ben a GDP 6 százalékát költötte az ország egészségügyre, 2015-ben már csak 4,7 százalékot, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30 százalékra nőtt. Ma az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66 év – ismertette.
Elmondta, az Eurostat adatai szerint Magyarország a krónikus, valamint a rákos megbetegedések halálozási rátájában „szomorú teljesítményt tud felmutatni”. Megjegyezte, a krónikus betegségek halálozási rátája az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában. Mindezt a hiányzó szakorvosokkal, a kórházak adósságával magyarázta, illetve azzal, hogy 2007-hez képest több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből.
Rétvári Bence szavai szerint 2010-hez képest a férfiak átlagéletkora 70,5 évről 72,5 évre, a nőké 78,1 évről 79,2 évre nőtt. Az államtitkár beszélt arról, hogy öt nemzeti egészségügyi programot is elindítottak a megelőzés érdekében.
Megemlítette, hogy a szocialista kormányok alatt 600 milliárd forintot vettek ki az egészségügyből. Nem kellett volna kórházakat bezárni, ágyakat megszüntetni, 6000 orvost, ápolót elbocsátani, elvenni tőlük egyhavi fizetést – sorolta, közölve azt is: ezt a helyzetet kellett a mostani kormánynak 2010 után megoldani, jelenleg 650 milliárd forinttal többet költenek egészségügyre.
Az elnöklő Latorcai János két felszólalás között figyelmeztette Bősz Anettet (független), jelezve: a házbizottságtól kellett volna engedélyt kérnie ahhoz, hogy „anyagokat osztogasson”.
A családok helyzetéről, a Közgazdaságtudományi Intézetről, az otthonápolásról és a Sargentini-jelentésről is beszéltek a kedden a parlamentben napirend előtt felszólaló képviselők.
Jobbik: 2018 az oligarcha családok éve
Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány 2018-ra a családok évét hirdette meg, ugyanakkor 2011 és 2016 között 41 ezerrel csökkent a családok száma Magyarországon, amiben nincs benne azok száma, akik elvándoroltak, de lakcímükről nem jelentkeztek ki. Hozzátette: a családok 35 százaléka a létminimum szintje alatt él, 420 ezer család mélyszegénységben, május óta pedig 1300 családot lakoltattak ki.
Szerinte ezért 2018 valójában „az oligarcha családok éve”, hiszen jelentősen gyarapodott a Csányi, a Mészáros, a Garancsi és a Tiborcz család is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megjegyezte: azt hitte, a jobbikos képviselő a Simicska család gazdagodásáról beszél majd. Hangsúlyozta: 2010-ban valóban közel félmillióan éltek mélyszegénységben, de számuk 2017-re 114 ezerre csökkent, és a nagycsaládoknál volt leginkább pozitív az elmozdulás. Hozzátette: 2010 óta a napi, heti nélkülözésből 1,3 millióan tudtak kikerülni, a családok érezhetik, hogy a kormány támogatja őket és egyre bővülnek támogatásaik.
Párbeszéd: ne zárják be a Közgazdaságtudományi Intézetet!
Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője azt kérdezte, milyen alapon döntött úgy az illetékes tárca vezetője, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetét be kell zárni.
Felidézte, két éve maga is részt vett abban az átvilágításban, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság végzett, és amely megállapította, hogy az intézet kiválóan működik.
Szerinte ha politikai akcióról van szó, akkor a kormány rosszabb, mint a kommunista kormányok voltak a ’70-es és ’80-as években, amelyek bár nem szerették az intézetet, nem vetemedtek arra, hogy bezárják. Reméli, hogy a kormány módosít álláspontján, mert a kutatóélet ellehetetlenítése hosszú távon komoly veszélyt jelent az országnak – mondta.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: folynak a tárgyalások a minisztérium és az akadémia között, az átalakítás folyamatában részeket kritizálni pedig könnyű, de nem előrevivő dolog. Megjegyezte: Mellár Tamás valószínűleg azért beszélt a kommunista korszakról, mert jobban ismeri, milyen eljárások voltak akkor szokásosak, mint a kormányoldal.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány mindig azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarország versenyképessége érdekében a párhuzamosságokat kiiktató, és a hiányterületekre koncentráló, az erőforrások harmonikus elosztásán alapuló, hatékony struktúrát hoz létre a kutatás területén. Miközben 2010 előtt az párt, amellyel a Párbeszéd most szövetségben van, megpróbálta kivéreztetni a tudományos intézethálózatot, addig most a kormány tárgyal – jegyezte meg.
KDNP: emelni kell az ápolási díjat
Szászfalvi László KDNP-s képviselő az otthonápolás megbecsülése mellett érvelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szakmai egyeztetéseket indított a témában, és kitűzött célja, hogy a közeljövőben meghozza az e tevékenységet végzők helyzetének javításához szükséges döntéseket.
Hazugnak nevezte a baloldal „hisztériakeltését” az ügyben, hivatkozva arra, hogy 2004-ben és 2005-ben képviselőik leszavazták a jobbító szándékú javaslatokat.
A képviselő – aki megjegyezte, egyik környező országban sem munkaviszony az otthonápolás – úgy ítélte meg, a polgári kormány számos előrelépést eredményező intézkedést hozott ezen a területen. Közölte: a KDNP támogatja a kormány törekvéseit az otthonápolás megbecsülésének erősítésére, és kéri a kabinetet, tegyen meg mindent az ápolási díj megnyugtató rendezéséért.
Rétvári Bence is kiemelte, hogy a kormány konzultációsorozatot indított a témában az érintett szakmai szervezetek bevonásával.
Komplex, természetbeni támogatást is magában foglaló megoldásban gondolkodnak, és céljuk a havi ápolási díj emelése – mondta.
Idézte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökét, aki úgy értékelt: valódi megoldásra törekvő egyeztetések zajlanak, amelyeken már körvonalazódik a leendő kormányzati intézkedés. Kitért az eddig meghozott döntésekre, példaként említve a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetését.
Fidesz: a Sargentini-jelentés koncepciós eljárás
Magyarország elleni újabb koncepciós eljárásnak nevezte a Sargentini-jelentést Ovádi Péter (Fidesz), aki azt a fél évtizeddel ezelőtti Tavares-jelentéssel állította párba.
Mint mondta, előbbi a bankok és multinacionális cégek bosszúja volt a különadók és a rezsicsökkentés miatt, a mostani eljárás oka pedig az, hogy a bevándorlás kérdésében Magyarország nem hajlandó meghajolni a brüsszeli elit akarata előtt.
A jelentés „Magyarországról és országunk ellen íródott”, és számos tudatlanságból vagy szándékosságból fakadó, súlyos ténybeli tévedést tartalmaz – közölte.
Határozott és megtörhetetlen kiállásunk felbőszítette a bevándorláspárti erőket, akik minden erőt harcba állítottak Magyarország ellen – mondta, hangsúlyozva, hogy az eljárás végén semmilyen káros következmény nem érheti Magyarországot.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt emelte ki: se a magyar, se az európai emberek érdekét nem szolgálja a Sargentini-jelentés, amely aláássa a jogállamiságot, a demokráciát és a szabadság eszméjét, amelyek éppen olyan fontos értékek, mint amelyekre a bevándorláspártiak hivatkoznak.
A jelentés nem megalapozott dokumentum, hanem a politikai nyomásgyakorlás eszközéül szolgáló fércmű, amely jogi köntösbe bújtatva kíván célt érni – értékelt.
Javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek a szerzői jogról szóló törvény módosításával, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen emberek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződést foglalja a magyar jogba. A törvényjavaslatot kedden vitatta meg az Országgyűlés.
IM: javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, javulhat a könyvekhez történő hozzáférése a fogyatékkal élőknek a szerzői jogról szóló törvény módosításával, ugyanis „a könyvéhség felszámolását” célozza a 2013-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében megkötött marrákesi szerződés, amelynek jelenleg 43 részes állama van.
Hozzátette: a világon megközelítőleg 253 millió vak, látáskárosult ember él, 89 százalékuk a fejlődő országokba. A világon megjelent valamennyi nyomtatott mű kevesebb, mint 10 százaléka érhető el számukra hozzáférhető formátumban.
Közölte, 2017 szeptemberében születtek meg a szerződést uniós jogba ültető jogszabályok, egy irányelv és egy rendelet.
Az irányelv egy kötelező szabad felhasználási esetet határoz meg, amelynek célja, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló művek és szomszédos jogi teljesítmények, például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, kották és más nyomtatott anyagok hozzáférhetőségét a vak, látássérültek embereknek előmozdítsa. Ezt úgy kívánja elérni – folytatta – , hogy az EU-ban valamennyi kedvezményezett embernek és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló jogosított szervezetnek lehetővé teszik e tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítását, és az így átalakított fizikai, vagy digitális példányok a kedvezményezettnek történő terjesztését és online elérhetővé tételét. Mindehhez a szerzői jog jogosultjától nem kell engedélyt kérni – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a jogosított szervezetek arra is lehetőséget kapnak, hogy az EU más tagállamaiban letelepedett kedvezményezetteknek is eljutassanak hozzáférhető formátumú másolatokat, illetve ilyeneket importáljanak. Egy magyarországi jogosított szervezet egy mű hangoskönyv változatát egy szlovákiai kedvezményezettnek korlátozás nélkül eljuttathatja – magyarázta.
Megjegyezte, kormányrendelet fogja meghatározni a jogosított szervezetek körét. Ezeknek a szervezeteknek információt kell szolgáltatniuk rendelkezésükre álló hozzáférhető példányokról, az információk nyilvántartására kijelölnek egy központi jogosított szervezetet – részletezte.
Szólt arról is, nem látják szükségesnek a szerzői jogi jogosultaknak kompenzáció fizetését. Ezt azzal magyarázta, hogy eddig sem volt ilyen, illetve szűk kedvezményezetti kört érint a felhasználás és az új szabályok nyomán sem növekszik meg nagy mértékben a felhasználás.
A javaslat pontosítja a szabad felhasználás feltételeit is, mivel az uniós irányelv kiterjed az adatbázisokra is – mondta.
Kitért arra, hogy a törvényjavaslat kiigazítja még a szerzői jogi törvény egyes rendelkezéseit is, amit a gyakorlati tapasztalatok és az általános közigazgatási rendtartási, illetve közigazgatási perrendtartási törvények hatályba lépése indokolt, továbbá technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz. Az irányelv átültetésének határideje október 11. – mondta.
Fidesz: a javaslat jó célt szolgál
Salacz László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös kötelessége. A javaslat célja, hogy az őket sújtó hátrányok enyhítésre kerüljenek – rögzítette a kormánypárti politikus.
A javaslat jó célt szolgál, az új szabályozásnak köszönhetően a fogyatékkal élők számára még szélesebb körben válik elérhetővé, hogy engedélyezési kötelezettség nélkül hozzáférjenek bizonyos művekhez.
Jobbik: igen a javaslatra
Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka jelezte: támogatni fogják a javaslatot. Alapvető kötelessége minden egészséges embernek, hogy a fogyatékkal élő honfitársainkat a mindennapi életükben minden eszközzel segítsék.
A javaslat kapcsán azt sajnálja, hogy öt évnek kellett eltelnie, hogy egy nemzeti parlament egy ilyen kérdéssel foglalkozni tudjon. Ezért is kell a magyaroknak az unió reformjában elöl járni, hogy ezen folyamatokat is felgyorsítsák – jegyezte meg.
KDNP: támogatják, hogy növekedjen az akadálymentes formában elérhető kiadványok száma
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka rámutatott: Magyarország alaptörvénye tiltja a hátrányos megkülönböztetést, az alapjogok mindenki számára biztosítottak bármiféle különbségtétel nélkül. Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson – jegyezte meg, hozzátéve: hazánkban majdnem félmillióan élnek bizonyos fogyatékossággal, a látás vagy hallássérültek száma 160 ezer.
Hangsúlyozta: egyértelműen támogatják, hogy növekedjen azon művek, kiadványok száma, amelyek akadálymentes formában léteznek. A KDNP támogatja a javaslat elfogadását – jelezte a kormánypárti politikus.
MSZP: támogatás a javaslatnak
Varga László, az MSZP vezérszónoka szintén a javaslat támogatásáról biztosította a parlamentet. Általában véve azonban megfogalmazott kritikákat is, mint mondta: utolsó pillanatban sikerül csak a rendelkezéseket átültetni.
Hozzátette: a fogyatékkal élők hozzáférését segíti az előterjesztés a lehető legszélesebb körben, de azt szeretnék, ha értük más előterjesztések keretében többet tenne a kormány. Őket érinti leginkább a dolgozói szegénység – jegyezte meg.
Völner Pál zárszavában megköszönte a frakciók támogatását, majd az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Az Ipolydamásd és Helemba közötti Ipoly hídról szóló magyar-szlovák megállapodással folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. A híd felépítését az ellenzéki képviselők támogatták, annak ellenére, hogy többen kifogásoltak a kivitelezés részleteit.
Magyar-szlovák szerződés az Ipoly-hídról
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rámutatott: a javaslat a magyar-szlovák kormány által 2012-ben aláírt, a közös államhatáron, Ipolydamásd és Helemba közötti Ipoly-híd megépítéséről és a kapcsolódó létesítményekről szóló megállapodás kiegészítésének kihirdetéséről rendelkezik. A megállapodást törvényi szinten kell kihirdetni – közölte.
Kifejtette: az érintett települések kezdeményezték a híd tervdokumentációjának módosítását. A változás lényege, hogy a beruházási költségek a műszaki tartalom ésszerűsítésével jelentősen csökkenthetők legyenek. Megállapodás született arról is, hogy a hídon a teherforgalom 12 tonna helyett 3,5 tonnáig legyen engedélyezett korlátozás nélküli személyforgalom mellett.
A híd megépülésével lehetőség nyílik élénk gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok, együttműködések kialakulására, a beruházás a felvidéki magyar lakta területek jobb elérhetőségének biztosításával nemzetpolitikai célokat is szolgál.
Vezérszónoki felszólalások
Fenyvesi Zoltán, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a híd megépítésével hatékonyabb lesz a közlekedés, ami különösen a gépkocsival közlekedőknek jelent könnyebbséget, fellendülhet a turizmus. A javaslat támogatását kérte.
Szávay István, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: nagyon fontos ügy fekszik a Ház előtt, aminek van egyfajta szimbolikája is. Hozzátette: egy olyan híd újjáépítéséről döntenek, amely két magyarlakta régiót köt össze. Fontos a magyar-magyar kapcsolatok építése, hogy a Kárpát-medence közösségeit minél több szállal tudják egymáshoz kötni. Az ellenzéki képviselő szorgalmazta a vasúti infrastruktúra fejlesztését is, s szóvá tette, hogy hat év telt el az aláírás óta.
A javaslatot ezzel együtt támogatják – közölte.
KDNP: a híd segíti a gazdaságot és a turizmust
Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, hogy a helyben élőknek különösen fontos a híd felépítése, mert a környék gyönyörű, de az államhatár, az Ipoly és a Börzsöny miatt a terület eléggé elszigetelt. Éppen ezért duplán fontos ebben a térségben a hídépítés – szögezte le.
52 méteres híd épül 2,1 milliárd forintból, ami segíti a gazdaságot és a turizmust, miközben új munkahelyeket teremthet – emelte ki. Legalább ennyire fontos, hogy ez a híd összeköti azokat a családokat, akiket az Ipoly és az államhatár kettészakított – tette hozzá.
MSZP: a híd valószínűleg jó helyre kerül
Molnár Gyula (MSZP) rámutatott arra, hogy aki ismeri a környéket, tudja, hogy egy olyan sajátos beszögellésről van szó, amit a Börzsöny, az Ipoly és a határ miatt nehéz megközelíteni. Ha oda épül a híd, akkor valószínűleg jó helyre kerül – közölte.
Az MSZP támogatja a törvényjavaslatot – mondta.
DK: nem szabad 3,5 tonnás hidat építeni!
Hajdu László (DK) elöljáróban leszögezte, a DK meg fogja szavazni a törvénymódosítást. A képviselő azt viszont bírálta, hogy csak 3,5 tonnás hidat akarnak építeni, mert akkor a nagyobb járműveknek, például a buszoknak továbbra is kerülniük kell. A turizmust csak akkor segítenék, ha 10 tonnás járművek is közlekedhetnének rajta – hangsúlyozta a politikus.
Jobbik: egy népszavazás döntött a híd teherbírásáról
Varga-Damm Andrea (Jobbik) is azt mondta, hogy turizmus fejlesztéséhez legalább egy tíztonnás hídra lett volna szükség, de a szlovák oldalon a lakosság kierőszakolt egy népszavazás. A referendummal elérték, hogy 3,5 tonnásnál nagyobb gépjárművekkel ne lehessen áthaladni a hídon – tette hozzá.
Államtitkár: turistabuszok is használhatják a hidat
Miután Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát, Cseresnyés Péter az elhangzottakra reagálva azt mondta, a híd nemcsak 3,5 tonnánál kisebb járművek áthaladására, hanem általában a személyforgalomra is alkalmas, ezért egy turistabusz például átmehet. Hozzátette, a helyben élők kérték, hogy a tíz tonnát meghaladó tehergépjárművek ne használhassák a hidat.
Hangsúlyozta, hogy egy beruházás megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe.
A kereskedelemről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitájával folytatta ülését a parlament kedden.
Kormány: az eredeti szabályozás sikeres volt
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a javaslat hatályon kívül helyezné a napi fogyasztási cikkeket értékesítő nagykereskedelmi vállalatok veszteséges működésére vonatkozó kereskedelmi tilalmat.
Hangsúlyozta, hogy a szabályozás visszaszorította az adóelkerülést, de az uniós jogi aggályok miatt szükség van a módosítására.
Az eredeti jogszabályt ismertetve kiemelte, hogy azok a kereskedelmi társaságok, amelyek nettó árbevételének több mint fele kiskereskedelmi cikkek árusításából származik, és két egymást követő üzleti évben is eléri a kétmilliárd forintot, de mérleg szerinti eredménye mindkét esztendőben nulla vagy negatív, a második évet követően nem árusíthatnak tovább kiskereskedelmi cikket.
A törvény kimondta, hogy a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár több éven keresztül is veszteségesek legyenek, mert ezzel ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, akik nem tudnak beszállni az árversenybe. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, mert így a kisebb szereplők tönkremennek, a nagyok pedig elfoglalják a piacot – emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy a tilalom a gazdasági társaság megalakulásától számított az első négy évre nem vonatkozott.
A szabályozás sikeres volt, mert több, 2014-ig negatív eredményt produkáló cég is pozitív mérleget mutatott fel a következő évtől – emelte ki.
Az Európai Bizottság azonban úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban egyes uniós kötelezettségekkel – mondta az államtitkár. A magyar kormány kiállt a törvény mellett, de úgy döntött, hogy egy új, az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki. Ha rövid időn belül nyilvánvalóvá válik, hogy nem érik el a kívánt célt, akkor újra megvizsgálhatják a szigorítás lehetőségét – hívta fel a figyelmet.
Fidesz: ritkán szoktak sikeres törvényt visszavonni
Szatmári Kristóf, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy ritkán szoktak sikeres törvényt visszavonni. Ez viszont arra világít rá, hogy néha „süketek párbeszéde folyik Brüsszellel” – tette hozzá.
Az adóelkerülést a teljes EU-ban próbálják visszaszorítani, ez is sarkallta a kormányt a javaslat beterjesztésére – utalt az eredeti jogszabály megalkotásának céljára. Azt mondta, korábban a nemzetközi nagyvállalatok egy része meg tudta oldani, hogy a magyarországi eredményeit negatívnak mutassa ki. A jogszabály sikerét az is mutatja, hogy ezeknek a cégeknek a kimutatásai pozitívra változtak a törvény elfogadását követően.
Az uniós eljárás több kérdést is felvet, de a kormány és a Fidesz-frakció is támogatja, hogy tegyenek egy gesztust akár Brüsszel akár a nagy nemzetközi cégek felé – tette hozzá.
A Jobbik támogatja a jogszabály hatályon kívül helyezését
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, hogy az unió kötelezettségszegési eljárásával összhangban a Jobbik is támogatja a jogszabály hatályon kívül helyezését.
Sérelmezte, hogy az előterjesztésben hibásan szerepel az eredménykategória.
Felvetette: nem biztos, hogy a vonatkozó szabályokat a kereskedelmi törvényben kellene szerepeltetni, inkább az adózás rendjének szabályai között lenne a helyük.
KDNP: a változtatás megfelel majd a bizottságnak
Juhász Hajnalka (KDNP) sikeresnek nevezte a korábbi törvénymódosítást, jelezve, hogy az uniós bizottság szerint annak egyes szakaszai nincsenek összhangban a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása uniós alapelvével.
Úgy ítélte meg: a változtatás meg fog felelni a bizottság mellett a kormány elvárásainak is, és képes lesz a korábbi intézkedés gazdaságfehérítő hatását is megtartani.
MSZP: a boltok hiányát kellene orvosolni
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta, hogy pártja is támogatja a változtatást.
Emlékeztetett: a korábban elfogadott jogszabály vitájában a szocialisták kritizálták, hogy előnyben részesítenek egyes bolthálózatokat, míg másokat hátrányba hoznak. Ezt azzal egészítette ki: egyre kevesebb a bolt Magyarországon, számos faluban egyetlen bolt sincs, aminek a munkaerőhiány és a minimálbér okozta költségnövekedés az oka.
Az áruházak „megregulázásakor” szerinte nem lehet kivételt tenni a magyar hálózatokkal.
Párbeszéd: a kormánynak vissza kell vonnia diszkriminatív törvényét
Tordai Bence (Párbeszéd) kijelentette: az előterjesztés azért született, mert a kormányoldal kénytelen visszavonni korábbi diszkriminatív törvényét, amit szerinte „a fideszes Lázár testvérek mondtak tollba”. Sorolta a kormányoldal azon jogszabályait, amelyek szerinte a hozzájuk tartozó kört kedvezményezik, vagy például a bankokat. A Fidesznek nem az a politikája, hogy akár a kereskedelemben megadóztassa a nagyvállalatokat, hanem az, hogy a CBA előnyre tegyen szert – értékelt.
Jobbik: vigyék tovább a hazai boltok védelmét Brüsszelben!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta, hogy maga a Fidesz szüntette meg a fogyasztóvédelmi bizottságot. Kijelentette: a kormány munkahelyenként sokkal nagyobb támogatást ad a multiknak, mint amennyit a balliberális kormányok adtak. Arra szólította fel a kabinetet: Brüsszelben vigye tovább a folyamatot, akár európai bíróság elé is tárva a magyar emberek képviseletének ügyét.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.
Cseresnyés Péter államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: az MSZP sajnálja a garantált bérminimum emelését az emberektől, a Párbeszéd pedig örül annak, ha multik „teherautóval viszik ki a pénzt”, és nem adóznak Magyarországon.
A magyar és a macedón kormány közötti rendőri együttműködésről szóló megállapodásról, valamint a Magyarország és Portugália között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményről tárgyalt kedden az Országgyűlés. A parlament a földművesek emléknapjává nyilváníthatja szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját; az erről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot szintén kedden tárgyalták.
Magyar-macedón megállapodás a rendőri együttműködésről
Kontrát Károly, belügyi államtitkár közölte: a megállapodás erősíti a macedón és a magyar rendőri szervek közötti együttműködést, amelynek elsődleges célja a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közös fellépés összehangolása.
Hozzátette: ilyen típusú megállapodást már több környező országgal kötött Magyarország. Az egyezmény alapján lehetőség lesz arra, hogy a két állam hatóságai megosszák egymással tapasztalataikat, és információkat cserélhessenek egymással tervezett terrorcselekményekkel és más bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem, embercsempészet elleni küzdelem területén is.
Kontrát Károly hangsúlyozta: ma Európában és a világban is a biztonság a legfontosabb közösségi érték, ez az, ami meghatározza mindennapjainkat, boldogulásunk feltételeit is. Hozzátette: az elmúlt 8 év erőfeszítéseinek köszönhetően ma Magyarország Európában és a világon is a legbiztonságosabb országok közé tartozik. A magyar kormány minden olyan együttműködést támogat, amelynek célja a biztonság fenntartása, szervezett bűnözés elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzése – mondta.
Vezérszónokok
A Fidesz vezérszónoka, Fenyvesi Zoltán frakciója nevében támogatta a javaslatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2015-ben kezdődött migrációs hullám az illegális határátlépésen túl számos más kockázati tényezőt is magával hozott. Ilyennek tartotta a kábítószer-kereskedelmet, az embercsempészetet és a vagyon elleni bűncselekményeket. Úgy vélte: ez megállapodás javítja a most is remek magyar-macedón együttműködést és hatékonyabbá teszi az ilyen bűncselekmények elleni küzdelmet.
A Jobbik vezérszónoka, Bana Tibor azt mondta: pártja minden olyan egyezményt üdvözöl, amely elősegíti a bűncselekmények visszaszorítását. Ugyanakkor érdemi fellépést sürgetett az embercsempészet ellen.
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka szintén támogatta a javaslatot, és azt kérdezte, hogyan működik majd az együttműködés a gyakorlatban.
Kontrát Károly zárszavában hangsúlyozta: a magyar rendőrség mindent megtesz az embercsempészek ellen. Jelezte, sok országgal kötöttek már hasonló egyezményt, így kialakult gyakorlata van a kapcsolattartásnak.
Magyar-portugál egyezmény a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről
Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: az egyezmény megkötése hozzájárul a honvédelmi- és a belügyi-rendőri együttműködéshez, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc erősítéséhez és sikeréhez. Hozzátette: Magyarország már 22 ország kormányával kötött ilyen egyezményt, például Szlovákiával, Lengyelországgal, Franciaországgal vagy Svédországgal. Közölte: a Portugáliával kötött egyezményt idén nyáron Lisszabonban írták alá, célja, hogy biztosítsa a két ország közötti együttműködés során keletkezett minősített adatok védelmét.
A Fidesz és a Jobbik vezérszónoka támogatta a javaslatot, más hozzászólás nem volt, így az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.
A földművesek emléknapja
Előterjesztő: legyen Nagyatádi Szabó István születésnapja a földművesek emléknapja!
Az egyik előterjesztő, Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint arról szól a szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánító javaslat, hogy legyen a paraszti társadalomnak egy olyan napja, amikor arra lehet emlékezni, hogy van a magyar társadalomnak ma is egy olyan magyartudattal megáldott rétege, amely hajlandó áldozni ezért az országért. A földműveseket az ország tartópillérének nevezte és régi adósságként beszélt az emléknapról.
Azzal indokolta, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját nyilvánítanák emléknappá, hogy a kisparaszti származású Nagyatádi kora meghatározó politikusa, a kisgazdapárt vezetője volt, Bethlen István miniszterelnök sem alakíthatott volna nélküle kormányt.
Kitért arra, hogy először Torgyán József, a kisgazdapárt volt elnöke vetette fel, hogy legyen a földműveseknek is emléknapja.
A kormány támogatja a javaslatot
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogatásáról biztosítva a javaslatot áttekintette a földkérdés magyarországi megoldására tett kísérleteket. Szólt az 1848-as jobbágyfelszabadításról, az 1918-as földreformról, a föld 1919-es szocializálásáról.
Elmondta, a Nagyatadi Szabó István földművelésügyi miniszter által előterjesztett 1920-as törvényt már akkor is többen kritizálták, mert a nagybirtok megúszta a földreformot. De az elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt – folytatta -, mert a magyar történelemben elsőként enyhítette a földviszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait.
A magyar és a macedón kormány közötti rendőri együttműködésről szóló megállapodásról, valamint a Magyarország és Portugália között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményről tárgyalt kedden az Országgyűlés. A parlament a földművesek emléknapjává nyilváníthatja szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját; az erről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot szintén kedden tárgyalták.
Magyar-macedón megállapodás a rendőri együttműködésről
Kontrát Károly, belügyi államtitkár közölte: a megállapodás erősíti a macedón és a magyar rendőri szervek közötti együttműködést, amelynek elsődleges célja a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közös fellépés összehangolása.
Hozzátette: ilyen típusú megállapodást már több környező országgal kötött Magyarország. Az egyezmény alapján lehetőség lesz arra, hogy a két állam hatóságai megosszák egymással tapasztalataikat, és információkat cserélhessenek egymással tervezett terrorcselekményekkel és más bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem, embercsempészet elleni küzdelem területén is.
Kontrát Károly hangsúlyozta: ma Európában és a világban is a biztonság a legfontosabb közösségi érték, ez az, ami meghatározza mindennapjainkat, boldogulásunk feltételeit is. Hozzátette: az elmúlt 8 év erőfeszítéseinek köszönhetően ma Magyarország Európában és a világon is a legbiztonságosabb országok közé tartozik. A magyar kormány minden olyan együttműködést támogat, amelynek célja a biztonság fenntartása, szervezett bűnözés elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzése – mondta.
Vezérszónokok
A Fidesz vezérszónoka, Fenyvesi Zoltán frakciója nevében támogatta a javaslatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2015-ben kezdődött migrációs hullám az illegális határátlépésen túl számos más kockázati tényezőt is magával hozott. Ilyennek tartotta a kábítószer-kereskedelmet, az embercsempészetet és a vagyon elleni bűncselekményeket. Úgy vélte: ez megállapodás javítja a most is remek magyar-macedón együttműködést és hatékonyabbá teszi az ilyen bűncselekmények elleni küzdelmet.
A Jobbik vezérszónoka, Bana Tibor azt mondta: pártja minden olyan egyezményt üdvözöl, amely elősegíti a bűncselekmények visszaszorítását. Ugyanakkor érdemi fellépést sürgetett az embercsempészet ellen.
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka szintén támogatta a javaslatot, és azt kérdezte, hogyan működik majd az együttműködés a gyakorlatban.
Kontrát Károly zárszavában hangsúlyozta: a magyar rendőrség mindent megtesz az embercsempészek ellen. Jelezte, sok országgal kötöttek már hasonló egyezményt, így kialakult gyakorlata van a kapcsolattartásnak.
Magyar-portugál egyezmény a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről
Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: az egyezmény megkötése hozzájárul a honvédelmi- és a belügyi-rendőri együttműködéshez, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc erősítéséhez és sikeréhez. Hozzátette: Magyarország már 22 ország kormányával kötött ilyen egyezményt, például Szlovákiával, Lengyelországgal, Franciaországgal vagy Svédországgal. Közölte: a Portugáliával kötött egyezményt idén nyáron Lisszabonban írták alá, célja, hogy biztosítsa a két ország közötti együttműködés során keletkezett minősített adatok védelmét.
A Fidesz és a Jobbik vezérszónoka támogatta a javaslatot, más hozzászólás nem volt, így az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.
A földművesek emléknapja
Előterjesztő: legyen Nagyatádi Szabó István születésnapja a földművesek emléknapja!
Az egyik előterjesztő, Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint arról szól a szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánító javaslat, hogy legyen a paraszti társadalomnak egy olyan napja, amikor arra lehet emlékezni, hogy van a magyar társadalomnak ma is egy olyan magyartudattal megáldott rétege, amely hajlandó áldozni ezért az országért. A földműveseket az ország tartópillérének nevezte és régi adósságként beszélt az emléknapról.
Azzal indokolta, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját nyilvánítanák emléknappá, hogy a kisparaszti származású Nagyatádi kora meghatározó politikusa, a kisgazdapárt vezetője volt, Bethlen István miniszterelnök sem alakíthatott volna nélküle kormányt.
Kitért arra, hogy először Torgyán József, a kisgazdapárt volt elnöke vetette fel, hogy legyen a földműveseknek is emléknapja.
A kormány támogatja a javaslatot
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogatásáról biztosítva a javaslatot áttekintette a földkérdés magyarországi megoldására tett kísérleteket. Szólt az 1848-as jobbágyfelszabadításról, az 1918-as földreformról, a föld 1919-es szocializálásáról.
Elmondta, a Nagyatadi Szabó István földművelésügyi miniszter által előterjesztett 1920-as törvényt már akkor is többen kritizálták, mert a nagybirtok megúszta a földreformot. De az elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt – folytatta -, mert a magyar történelemben elsőként enyhítette a földviszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait.
Valamennyi parlamenti frakció támogatta kedden az Országgyűlésben, hogy szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját nyilvánítsák a földművesek emléknapjává.
Fidesz: a magyar földműves megtartója az országnak
Pócs János (Fidesz) úgy értékelt, a magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt.
Elmondta, Nagyatádi Szabó István első országos parasztpárt alapítója, a demokratikus földreformprogram kidolgozója volt. 1910-ben az első paraszti származású képviselőként került az Országgyűlésbe – részletezte.
A nevével fémjelzett földreformért az 1920-as években földművelésügyi miniszterként folytatott hosszú küzdelmet – ismertette, megjegyezte, a reform a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis részben valósulhatott meg.
A hatholdas kisparaszti családból származó, hat elemit végzett politikus egész munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt – hangoztatta.
Jobbik: nem a helyben élő földműveseké lett a föld
Magyar Zoltán (Jobbik) támogatandónak minősítette az emléknap ötletét, mondván: Nagyatádi Szabó István munkásságának ezúton is érdemes emléket állítani.
Ugyanakkor úgy látta, hogy nem felel meg a kormány földpolitikája Nagyatádi Szabó István tevékenysége szellemiségének.
Bírálta a közelmúltbeli földprogramot, mert szerinte nem a helyben élő földműveseké lett föld, ráadásul óriási birtokok kerültek egy nagyon szűk réteghez. Hozzátette: a feudális függés vidéken évről évre nő, ez tetten érhető az uniós források aránytalanságában, a nagy mértékű bürokráciában.
Közölte, módosító indítványokat nyújtott be például az uniós támogatások tisztességes elosztása, egy jó szövetkezeti törvény, a családi gazdaságok elismerése érdekében.
KDNP: a javaslat tisztelgés a magyar paraszttársadalom előtt
Az egyik előterjesztő Szászfalvi László (KDNP) szerint a javaslat egyrészt emléket állít Nagyatádi Szabó Istvánnak, az első csizmás miniszternek, másrészt tisztelgés a földművesek, a magyar paraszttársadalom előtt, amely mindig nemzetmegtartó erő volt.
Szólt arról is, hogy az egykori földművelésügyi miniszter a földreform mellett célul tűzte ki az Alföld fásítását, csatornázási és öntözési programokat indított, szövetkezetek és téli mezőgazdasági iskolákat is szorgalmazott.
A rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb birtokpolitikai lépéseként beszélt a Földet a gazdáknak programról, amelynek keretében 30 ezer család tudott összesen 200 ezer hektár állami földet megvásárolni. Szerinte ez a program méltó Nagyatádi munkásságához.
Képviselői felszólalások
Nagyszerűnek nevezte az emléknapot Apáti István (Jobbik), feltéve ugyanakkor a kérdést: tetszene-e Nagyatádi Szabó Istvánnak a magyar mezőgazdaság mai állapota, legyen szó a „rabló-földprivatizációról”, az alacsony felvásárlási árakról, a modern telepítést nem igazán ösztönző támogatásokról vagy az alig valami támogatást jelentő kárenyhítési rendszerről.
Mint mondta, ha nem orvosolják gyorsan a problémákat, elvész a vidék még megmaradt népességmegtartó képessége is.
A szocialista párti Varga László azt jelezte: Nagyatádi Szabó István életművének haladó volta és hatása alapján is azt javasolja képviselőcsoportjának, hogy támogassák az emléknap bevezetését.
Megemlítette: amikor 110 éve a kisgazda politikus a nagypolitikába került, oligarchákkal, nagybirtokosokkal, vagyonosokkal és érdekeik képviselőivel szemben kellett érvényesíteni az egyszerű emberek érdekeit.
Czerván György (Fidesz) a társadalom legfőbb nemzetmegtartó erejeként említve a földműveseket buzdított az emléknapról szóló javaslat megszavazására, arra kérve mindenkit, hogy az aktuálpolitikát mellőző emelkedett vitát folytassanak e témában.
Zárszó
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára arról beszélt: jelentős szemléletváltás következett be a tárcánál, ennek része, hogy mind több vidéki képviselő kap ott szerepet.
Mint mondta, a vidéket járva bizalmat és egyfajta megelégedettséget érez, egyben arra kérte a képviselőket, hogy most az emléknapról, ne az agrárium ismert problémáiról vitatkozzanak.
Az Eurofish nemzetközi szervezethez való csatlakozásról és az Európai táj egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről vitáztak a képviselők kedden a parlamentben, majd napirend utáni felszólalásokkal véget ért a keddi ülésnap.
Kormány: világszínvonalúvá válhat a magyar édesvízi haltermelés
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondta, hogy az eredetileg Közép- és Kelet-Európai fókuszú, Eurofish nevű nemzetközi szervezethez való csatlakozás világszínvonalúvá teheti a magyar édesvízi akvakultúrás haltermelést. Az Eurofish eredetileg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik korábbi projektjéből fejlődött ki, de később további feladatokkal bővült a hatásköre – emlékeztetett. Jelenleg főleg az információterjesztés, a tagországok gazdasági szereplőinek promóciója és ágazati projektek támogatása terén nyújt segítséget – tette hozzá.
A szervezet kéthavonta megjelenő szakmai folyóiratában tájékoztató és promóciós anyagokat jelentet meg a tagországok halgazdálkodásáról – emelte ki az államtitkár. A lapban megjelenő anyagok alkalmasak arra, hogy széles körben ismertté tegyék a hazai halgazdálkodási – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor.
A csatlakozást követően a magyar halgazdálkodási ágazat olyan rendezvényeken is megjelenhet, amelyek fontosak lennék a hazai halak és haltermékek promóciója miatt – közölte. Az Eurofish emellett piackutatásokat végez, fórumokat, workshopokat szervez, tanulmányokat jelentet meg – tette hozzá.
Fidesz: Magyarország már a megalakuláskor kifejtette csatlakozási szándékát
Pócs János (Fidesz) azt mondta, hogy a szervezet szorosan együttműködik az EU-val és a FAO-val. Magyarország már az Eurofish megalakulásakor kinyilvánította csatlakozási szándékát – hívta fel a figyelmet. A csatlakozás segítheti a hazai halgazdálkodási szakigazgatás európai érdekérvényesítő képességének növelését, a magyar termelők jobb megjelenését és az előnyös projektekhez való hozzáférést – mondta.
Jobbik: növelni kell a hazai halfogyasztás mértékét
Steinmetz Ádám (Jobbik) elöljáróban hangsúlyozta, hogy támogatják a törvényjavaslatot. A szakmai és gazdasági együttműködések elősegítése, a halászati erőforrásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a hozzájárulás a kereskedelem növeléséhez, valamint a régión belüli és kívüli lehetőségek kihasználása, mind a magyarországi halgazdálkodás és akvakultúra fejlődését ösztönzik.
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország évente 30 millió euróért importál halat, de ennek csak egyharmadáért ad el külföldre. A természetes vizeken való halászat betiltásának vannak károsultjai, ugyanis 200 halászcsalád vesztette el úgy az állását, hogy azért semmilyen kompenzációt nem kaptak – bírált.
A képviselő azt is kiemelte, hogy a balatoni halászat betiltása óta a tó partján nem lehet balatoni halat vásárolni.
Akik több halat esznek, azok tovább is élnek, a megállapodás pedig közvetett módon ezt támogatja – zárta beszédét.
A normál felszólalóként beszélő Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy ha éves átlagban csak egy kilóval nőne a magyarok halfogyasztása, akkor is 18 évbe kerülne, hogy elérjük az európai átlagot.
A vita lezárását követően Farkas Sándor megköszönte a támogatásokat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a halfogyasztás ösztönzése pozitív, de ez a törvény nem erről szól.
Európai táj egyezmény
Nem hoz létre új kötelezettséget az Európai táj egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvény módosítása, az csupán annak területi hatályát terjeszti ki az Európai Unióra és azon kívüli területekre – ismertette az előterjesztést Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.
Közölte: az egyezmény célja a táj védelme, tervezése, valamint az európai együttműködés megszervezése. A megállapodás a képzési feladat fontosságára is felhívta a figyelmet és előírja Magyarország számára a tájak számba vételét, értékelését és azok változásának követését.
Pócs János (Fidesz) rámutatott, hogy az egyezménynek 2014-ben már negyven ország volt a tagja. Magyarország 2005-ben írta azt alá és 2008-tól tagja a kezdeményezésnek.
Kepli Lajos (Jobbik) formálisnak nevezte az egyezményt tartalmazó törvény módosítását, de megjegyezte, hogy az ország a táj védelmében még sokat tehetne.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra három képviselő jelentkezett. Brenner Koloman (Jobbik) németül felszólalva az augusztus 20-án elhunyt Heinek Ottóra, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnökére emlékezett. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) folytatta „Meddig még?” felszólalás-sorozatát, amelyben a kilakoltatásokkal, illetve azok elszenvedőivel foglalkozik. A fideszes Ovádi Péter a veszprémi úszó- és kézilabda sportsikereket sorolva azt mondta, ezek az eredmények is alátámasztják, hogy a városnak szüksége van új uszodára illetve a Veszprém Aréna bővítésére.
A felszólalást követően Hiller István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.
