– Pest megye idén ezeréves fennállását ünnepli. Miért tartják fontosnak a jelent beárnyékoló politikai és gazdasági mélyrepülés idején azt, hogy nagyszabású rendezvénysorozat keretében emlékezzenek meg a millenniumi évfordulóról?

– A mai furcsa gazdasági és politikai helyzetben valóban szokatlan, ha valaki ünneplésre adja a fejét, mégis azt hisszük, hogy amikor a pápa kérésének megfelelően – a sólyi adománylevél 1009-es tanúsága szerint – Szent István király megalapította a tíz egyházmegyét és a tíz vármegyét, ezt azért tette, mert a korszerű közigazgatás és államszervezet kiépítését szükségesnek és fontosnak tartotta. A mostani Magyarország területén az akkori tíz vármegyéből már csupán négy található, Veszprém, Zala, Fejér és Visegrád utódjaként Pest megye. Első királyunk olyan államszervezetet épített ki, amely Európában egyedülálló módon ma is ugyanazon a területen és ugyanazon a néven szerepel, ilyet más ország esetében nem találunk. Magyarország ezer év óta büszke a megyerendszerre, és ennek kívánunk hangot adni a millennium méltó megünneplésével. Tavaly december 4-én kezdődött az emlékév rendezvénysorozata, amelynek részeként el szeretnénk jutni Pest megye mind a 187 településére azon a napon, amikor az adott közösség valamely nevezetes napját tartja, ami lehet akár falunap, akár búcsú, és ajándékul adunk egy megyei zászlót, amelyet szeretnénk, ha jeles alkalmaikkor ők is használnának. Ezen a héten nyílik az az egyedülálló reneszánsz kori festészeti kiállítás, amelyet az észak-itáliai Bergamo Tartománnyal karöltve hoztunk létre, valamint most kezdődik az utazáskiállítás is, ahol a testvérkapcsolataink is bemutatkoznak. Borverseny keretén belül nemzetközi megmérettetés vár a Pest megyei borokra, a szakmai zsűriben neves borászok foglalnak majd helyet. Emellett fontos, hogy idén már másodszor tartjuk meg a fiatalok számára a Pest megyei Ki mit tud? vetélkedőt. Több konferenciát és kiállítást is tervezünk. Talán furcsa, hogy nem említettem sem válságot, sem megszorítást iménti felsorolásomban, ám ennek megvan a pontos oka, mivel a rendezvények közös mottója a közösségtudat építése és formálása.

– Vannak olyan történések az elmúlt ezer évből, amelyek kifejezetten a megyéhez kapcsolódnak, és különleges jellegük okán egyedileg is megemlítendők?

– Elegendő csupán a közgyűlési termünket megnézni ahhoz, hogy lássuk, mind a Rákóczi-szabadságharc, mind az 1848-as forradalom eseményei kapcsán kiemelt szerep jutott Pest megyének. Nem véletlen az sem, hogy a Megyeháza mindössze ötven méterre van a Pilvax kávéháztól, amelynek neve a ’48-as forradalom kulcsfontosságú történéseivel forrott egybe. Itt, a Megyeháza falai közt hangzott el Kossuthnak, Pest megye egykori követének híres beszéde, amelyet a forradalom érdekében összeadott forintok és a honvédség megalakítása alkalmával mondott el, leborulva a nemzet nagysága előtt. Pest megye alispánja volt Nyáry Pál és történelmünk több fontos személyisége. Az országban minden megye élén ispán állt, kivéve Pest megyét, ahol az ispán maga a nádor volt. A Rákóczi-szabadságharc után a nádor kizárólag a Habsburg-dinasztiából származhatott, ám a nemesek emiatt nem mentek el a Várba, ahol a nádor székelt, hanem a passzív ellenállás fészkeként a szabadság szimbólumává váló Vármegyeházát látogatták, amelynek telkét közadakozásból vették meg és építették fel rajta az épületet. Ez is mutatja, hogy a megyei tudat akkor is erős volt, és ezer év múltán is a jelent és a jövőt is szimbolizálja.

– A mai kormányzati törekvések a megyék szétzilálására törekszenek. Mi lehet ennek a mozgatórugója?

– Rövid távú politikai céloktól vezérelve a kormányzat azt képzeli, hogy minél inkább széttagolják az autonóm közösségeket, az irányítás felettük annál egyszerűbbé válik. Mi viszont úgy ítéljük meg, hogy a megyének nemcsak múltja, hanem jövője is van. Az egész Európai Unióban az a gyakorlat, hogy a kormányok hatalmának csökkentésére a döntések önkormányzatokhoz való telepítése alkalmas leginkább, legyen szó területfejlesztésről, oktatásról, egészségügyről, hiszen az önkormányzatok tartanak közvetlen kapcsolatot az emberekkel. Ezt a rendszert felrúgni hiba, sőt bűn.

– A megyék idejétmúltságát hangsúlyozók az utóbbi néhány év balliberális kormányzása alatt egyúttal arról is gondoskodnak, hogy a megyéket gazdaságilag ellehetetlenítsék. Mit éreznek ebből, és mit várnának el egy felelős kormányzattól?

– Azt érezzük, hogy az ellehetetlenítés keresünk, mivel látjuk, hogy az állami, központi szervek jelentős része – nem az önkormányzatiak – nagyon alacsony hatékonyságú és drága rendszerek. A feladatok önkormányzatoknak történő átadásával kevesebb bürokráciát és sokkal több demokráciát lehetne az emberek felé közvetíteni. A megközelítés azonban rossz, a kormány az önkormányzatok létét pusztán pénzügyi kérdésnek tekinti, ami valótlanság. Magyarországon a feladatok és hatáskörök címzettje az önkormányzat, de a szükséges költségvetési támogatást tőlük a kormányzat megtagadja. Gyökeres változások kellenek, első lépésként az szükséges, hogy pontosan el legyen határolva az állami és önkormányzati feladatok köre, majd ehhez kell rendelni a szükséges pénzt. Ha ez a sorrend felborul, minden átalakítási kísérlet törvényszerűen kudarcba fullad. Ezért tartunk itt.

– Mik a következő időszak megyei önkormányzati feladatai?

– Példaként említhető, hogy a népegészségügyi, fogyasztóvédelmi feladatok egyértelműen a megyei önkormányzatokhoz volnának csoportosíthatók. A helyközi közlekedés, a hulladékgazdálkodás megyei feladatként történő ellátásával szintén fokozni lehetne a hatékonyságot.

– Tavaly október 1-je óta a kormányzati kommunikációban is sokat szerepel a válság. A megyei önkormányzatok jelenlegi szerepét hogyan érinti mindez?

– Magyarországon a kormányzati tehetetlenség miatt évek óta nagy gond van, a magyar kormány elmúlt hét évét nem lehet a világválság számlájára írni. Gazdasági paradigmaváltás oldhatja csak meg a krízist, ám egyúttal kormányzati válság is van, mert a régi ács-bölcsességet, miszerint kétszer mérünk és egyszer vágunk, Gyurcsányék nem ismerik. A most bejelentett intézkedések kapcsán egy valami biztos csupán, az, hogy a hatásai is teljesen kiszámíthatatlanok. Mindezek a hatások nemcsak az egyes embert, hanem az önkormányzatokat is rendkívül károsan érintik.

– Ha az önkormányzatok finanszírozása szempontjából a jelenlegi kormányzati attitűd nem változik, meddig maradhatnak meg a helyhatóságok?

– A helyzet sokáig már nem tartható, de nemcsak a megyék vannak rossz helyzetben, hanem valamennyi önkormányzat. Érdekesség, hogy a felvett hitelek a megyei jogú városok és a főváros esetében a legnagyobbak, ezek teszik ki az önkormányzati hitelek felét, és ezeket kellene jobban górcső alá venni. Az irodám épülete szomszédos Demszky Gábor városházi irodájának épületével. Az általam irányított Pest megye önkormányzati hivatala mindössze 130 fős, amelybe már beleértendő a portás és a takarítószemélyzet is, Demszky városházáján ugyanakkor közel kétezer ember dolgozik. Nehezen hihető, hogy tízszer annyi feladata van a fővárosi önkormányzatnak, mint a megyei önkormányzatnak. A feladatok pontos meghatározása, a megfelelő finanszírozási rendszer bevezetése nélkül hatékonyságot, valódi eredményeket számon kérni hiú ábránd.

– Egyre inkább tapasztalható, hogy a jelenlegi állami vezetés eltávolodik a valóságtól, míg a lakosság széles rétegeivel inkább kapcsolatban lévő önkormányzatok a valós igényeket fogalmazzák meg, és próbálják alulról jövő kezdeményezésként kikényszeríteni a változásokat. Ön szerint mennyire hatékony mindez?

– Egy-egy kérdésben valóban komoly nyomást lehet gyakorolni. Ma az embereket már nem érdeklik a kormány újabb és újabb lépései, ehelyett az foglalkoztatja a mindennapok emberét, hogy a gyermeke biztonságosan eljusson az iskolába, ott minőségi oktatást kapjon, ami biztos megélhetést ad majd neki. Az érdekli az átlagembert, hogyha megbetegszik, legyen olyan intézmény, ahol meggyógyítják, és ha idős, a megfelelő ellátást megkapja. Az emberek és a politika világa látványosan elvált egymástól, és ha a kormány nem ad jó válaszokat az embereket érintő mindennapi gondokra, egyre határozottabban felötlik bennük a változtatás gondolata. Mindez tükröződik a kormány népszerűtlenségében, intézkedései alacsony elfogadottságában.

– A Szent István-i állam a köz védelme érdekében szervezte meg a megyéket, mint államigazgatási egységeket. Ellenben a jelenlegi kormányzat saját védelme érdekében a köz nyugalma ellen ható intézkedéseket hoz.

– Nagyon furcsa világ ez, amelyben értékválság van. Minden politikusnak viselnie kell a felelősséget saját tetteiért, és látnia kell előre, hogy a helytelen döntéseknek következményei vannak. Az értékválság egyik okozója a média, amelyik a hírekből és a tájékoztatásból bulvárt csinált. Ma az embereket nem a jó hírek érdeklik, a teljesítményt a médiaérdeklődés foka jelenti. Ha Demszky Gábor vagy Gyurcsány Ferenc fél kimenni az emberek közé, nem az a megoldás, hogy az embereket szorítják kordonok közé, vagy a büntetőjogi fenyegetettséget kiterjesztik a papírgolyóra és a tojásra. A módszerek őket minősítik.

– Ebben az évben minden településre ellátogat majd. Mit fog mondani nekik?

– Pest megye 187 településén szinte mindenhol van egy megyei fenntartású intézmény, múzeumaink több mint 130 kiállítóhellyel büszkélkedhetnek. Ebből is fakad, hogy viszonyunk a településekkel nem alapvetően politikai kapcsolattartás, hanem együttműködő felek partneri viszonya. Azt minden településnek elmondhatom, hogy a megyerendszer ezeréves múltja azt az üzenetet közvetíti, hogy bármekkora is legyen a baj, az összefogás mindig segít.

Udvarhelyi István