Ezért rúgott bele Robert Fico a magyarokba!
Ez a magyar közösség elleni direkt támadás, ilyen lépéseket a legdurvább diktatúrákban és autokráciákban szoktak meghozni – mondta a Demokratának Hajtman Gábor felvidéki magyar politológus, a Ma7 munkatársa. Felháborító törvényt fogadott el a szlovák parlament: börtönre ítélnék azokat, akik bírálják a II. világháború után elfogadott, magyarokat és németeket jogfosztó, kisemmiző Beneš-dekrétumokat. Miért rúgott bele Robert Fico a magyar közösségbe, és miről akarják elterelni a figyelmet? Mennyire fontos a szlovák miniszterelnöknek az Orbán Viktorral való együttműködés, és vajon megbüntetik-e az interjúalanyunkat a beszélgetésünkben kifejtett véleménye miatt?
– Mi célja volt Ficoéknak egy ilyen, az EU-ban példátlan, a szólásszabadságot durván korlátozó törvénnyel? Ez a magyar közösség elleni direkt támadás, vagy politikai ármánykodás?
– A szlovák politikában jelenleg egyfajta hatalmi harc, sőt bosszúhadjárat zajlik az egyes politikai oldalak között. Amikor 2020-ban Igor Matovičék kerültek hatalomra, megpróbálták lezárni az előző kormányhoz köthető korrupciós ügyeket és botrányokat. Ennek részeként több, kétes ügyletekkel vádolt személyt letartóztattak, köztük a volt rendőrfőkapitányt, Tibor Gašpart is. Később kiszabadult, majd a Smer (Robert Fico pártja – a szerk.) listájáról parlamenti mandátumot szerzett, jelenleg a parlament alelnöke, miközben fia a Szlovák Titkosszolgálat vezetője. A múlt heti, csütörtöki, gyalázatos parlamenti szavazáson módosították a Büntető Törvénykönyvet.
– Miért?
– A módosítás egyrészt a magyar közösség ellen irányul, másrészt megtorlás azokkal a szlovákokkal szemben, akik ki mernék mondani az igazságot. Emellett azonban egy rendkívül súlyos változtatást is elfogadtak: gyakorlatilag felmentést biztosítanak a maffiózóknak, elsősorban Tibor Gašparnak.
– Hogyan?
– A módosítás értelmében a jövőben a bíróságok gyakorlatilag nem használhatnák fel az együttműködő tanúk vallomásait. Ezek azok a tanúk, akik belülről, bűnözői csoport tagjaként látták az eseményeket, és vádalku keretében segítettek feltárni a bűncselekményeket.
Szlovákiában egyetlen személy, a volt rendőrfőkapitány érdekében abszurd módon leszűkítik ezt az eszközt, pusztán azért, hogy a Gašpar elleni vádak meggyengüljenek, és a parlament alelnöke elkerülhesse a börtönbüntetést.
Ez váltotta ki az ellenzéki képviselők felháborodását a parlamentben, amely végül füttykoncertbe torkollott. Minket, felvidéki magyarokat azonban a leginkább az a rendelkezés érint, amely a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntetné.
Eszerint akár hat hónap börtönbüntetés is járhat annak, aki nyilvánosan kimondja, hogy a dekrétumok a mai napig érvényben vannak, és ezek alapján ma is földeket, ingatlanokat és vagyont koboznak el.
– Pedig ez tény.
– A felvidéki magyaroktól és a németektől mind a mai napig nem kértek bocsánatot, továbbra is kollektív bűnösként kezelnek bennünket.
Egyértelmű, hogy ez a magyar közösség elleni direkt támadás is.
Amikor nőnek az élelmiszerárak, romlik a gazdasági helyzet, vagy kormányzási problémák jelentkeznek, Fico és pártja rendszeresen a kisebbségeken vezeti le a feszültséget, hogy mozgósítsa a szélsőséges szavazókat. Ugyanakkor ez személyes bosszú is a Progresszív Szlovákia ellen. A párt délszlovákiai látogatásai során nyíltan beszélt a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ma is zajló vagyonelkobzásokról. A Smer és Robert Fico mindent megtesz ellenfele, a Progresszív Szlovákia ellehetetlenítéséért: ha lehetőségük lenne rá, elhallgattatnák, sőt börtönbe zárnák az ellenzéki politikusokat. És ha közben bele lehet rúgni a magyar közösségbe is, azt következmények nélkül megteszik.
– Ha ön ebben az interjúban bírálja a dekrétumokat, lehetnek ennek jogkövetkezményei Szlovákiában?
– Ezt egyelőre nem lehet pontosan tudni. Egy azonban biztos: sem én, sem a többi felvidéki magyar nem hagyja magát megfélemlíteni. Többen tiltakozásként a közösségi oldalaikon a borítóképüket „Stop Beneš” feliratra cserélték. Az sem világos még, hogy a gyakorlatban miért járhat hat hónap börtönbüntetés: vajon egy tudományos konferencián elhangzó előadásért, egy ügyvéd munkájáért, aki a földalap által megkárosított tulajdonost védi, vagy egy parlamenti képviselőért, aki határozati javaslatot terjeszt elő a dekrétumok embertelenségéről? Az viszont napnál világosabb, hogy ez az intézkedés súlyosan alkotmányellenes.
Ilyen lépéseket a legdurvább diktatúrákban és autokráciákban szoktak meghozni.
– Robert Fico megítélése Magyarországon sokáig pozitívabb volt, mert Orbán Viktor szövetségesének számított a „Brüsszel elleni harcban”. Miért éri meg neki felrúgni ezt a viszonyt?
– Robert Ficóról és a szlovák nacionalista, úgynevezett „szuverenista” oldalról sokan egészen más képet alkottak, mint amilyen a valóságban. Sokan elhitték, hogy a magyarok barátai, elkötelezettek a Brüsszel elleni küzdelemben, fontos számukra a V4, tisztelik a magyar közösséget, és törekednek a szlovák–magyar megbékélésre.
A valóság ezzel szemben az, hogy Robert Fico ugyanaz a nacionalista, magyarellenes, soviniszta politikus, mint 2007-ben, első kormányzása idején, amikor kormányrendeletben mondták ki, hogy a Beneš-dekrétumok sérthetetlenek.
Számukra a szlovák–magyar kapcsolatok nem a Szlovákiában élő szlovákok és magyarok közötti megbékélést jelentik, hanem csak a két állam kormányai közötti pragmatikus viszonyt.
Felmerül a kérdés: mit ér a Brüsszel-ellenes retorika vagy a V4 egységének hirdetése, ha közben semmibe veszik a felvidéki magyarságot, és másodrendű állampolgárként kezelik őket? A szlovák szuverenizmus lényegében egy szlovák nemzetállamot jelent, amelyben a kisebbségeknek nincs, és nem is lesz valódi helyük.
– Értem, amit mond, de szinte hihetetlen hallani, hogy az Európai Unió egyik tagállamában még mindig sajátítanak ki földeket – például autópályák nyomvonalán – a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.
– Igen, és az egész helyzet abszurd. Ráadásul az érintett tulajdonosok jelentős része ma már szlovák nemzetiségű. A közelmúltban több példa is volt arra, hogy egy autópálya-szakasz építése során a hatóságok nem egyeztettek a tulajdonosokkal, hanem a Beneš-dekrétumokra hivatkozva egyszerűen elvették a földeket, arra hivatkozva, hogy azokat valaha az elődök „jogtalanul” szerezték meg. Ugyanez történik a vagyonelkobzások esetében is. Döbbenetes és elfogadhatatlan, hogy mindez a 21. században, az Európai Unió egyik tagállamában megtörténhet. Az üggyel több felvidéki magyar jogász is foglalkozik, és a téma nemzetközi fórumokon is napirendre kerülhet.
– Hogyan reagált minderre a magyar közösség?
– A magyar közösség nagy része felháborodással fogadta ezt a gyalázatos parlamenti döntést. Sokan nyíltan tiltakoznak. Azok, akik korábban elhitték, hogy Robert Fico megváltozott, most kiábrándultak. Akik viszont mindig is tudták, milyen politikus, „gratuláltak” azoknak, akik rá szavaztak. Vannak olyanok is, akik úgy vélik, az egészet a Progresszív Szlovákia provokálta ki, hogy szembeállítsa a magyarokat és a szlovákokat, és megtörje a Fico-Orbán barátságot – ez természetesen nem igaz. A Magyar Szövetség gyorsan reagált: teljes mértékben elítélte a történteket, és elnöki vétót követel. Bár a párt jelenleg nincs a parlamentben, több eszközzel is élhet: nyomást gyakorolhat a szlovák politikai pártokra, nemzetközi fórumokon és európai bíróságokon képviselheti az ügyet, valamint részt vehet a kormányellenes demonstrációkban, ahogyan azt a felvidéki magyar civil társadalom egy része is teszi.
– És miként tálalja az ügyet a szlovák média?
– A szlovák média elsősorban a törvényjavaslat azon részére koncentrál, amely megszünteti a vádalku és a tettestársi együttműködés lehetőségét a nyomozások során, illetve arra, hogy menekülőutat biztosít a volt rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar számára. Mivel a törvénycsomagot összevont formában fogadták el, a Beneš-dekrétumok kérdése a szlovák közvéleményben nem érte el az ingerküszöböt, ellentétben azzal, amit sokan „maffiákat védő törvényként” értelmeznek.
