Fáj a honvédelem
Drágán őrzik a határt – harsogta múlt héten a Népszava, valós tényekből szándékoltan hamis következtetéseket levonva és sugallva. A szélsőbaloldali napilap bombasztikus hírét több hasonszőrű migrációpárti orgánum átvette és fölerősítette, nyilvánvalóan azt igyekezvén ezzel bizonygatni, hogy a migrációs veszedelem valójában nem is létezik, a védekezés fölösleges erőfeszítés, a ráfordított összeg kidobott pénz.A Népszava minapi demagóg hangoskodásának alapja az a kétségtelen tény, hogy a magyar rendőrség összes tavalyi kiadásának kevéssel több mint negyedét a határrendészeti feladatokra fordította. E tétel 146 milliárd forint volt, aminek javát az invázió által leginkább fenyegetett déli államhatárszakasz védelme emésztette fel.
A Népszava ezt összevetette a tavalyi migrációs statisztikával, amely szerint 2018-ban nem egészen 6500 migránst fogtak el, fordítottak vissza vagy akadályoztak meg az országba való illegális behatolásban az illetékes szervek. És ez is igaz. Ámde mindebből azt hüvelyezte ki a szélsőséges lap, hogy fejenként, mármint illegális migránsonként – „legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról”, hergeli olvasóit a baloldali kiadvány – 22 millió forintba kerül a határvédelem. A manipulatív cikk azt sem felejti el hangsúlyozni, hogy az említett tavalyi közel 6500 illegális migráns jóval kevesebb, mint ahányan a korábbi években jöttek, és ez napi átlagban 18 embert jelent. És itt már vastagon hazudnak.
Hamisság és valóság
A balliberális hecclap mindezzel azt sugallja, hogy a migráció álprobléma, nem kell komolyan venni, a védelemre fordított összeg pénzkidobás. Mennyi lélegeztetőgépet lehetne venni belőle! – gondolhatták volna a Népszavánál, ha eszükbe jutott volna a 2002-es szocialista választási csúcsdemagógia. Nos, ezek után érdemes szemügyre venni a valóságot a maga teljességében.
A valóság pedig az, hogy a tavalyi nem egészen 6500 illegális migráns kétségtelenül a legkevesebb az utóbbi években – feltéve, hogy az 1636 fős illegális migrációt hozó 2011-et vagy a 2074 ilyen esettel záruló 2012-t nem számítjuk utóbbi éveknek. Ha mégis, akkor máris megdől a tendenciózus okoskodás.
A számok mindenesetre 2013-ban kezdtek ijesztően növekedni. A hat évvel ezelőtti 18 590-es adat közel tízszerese volt az előző esztendőkben megszokottnak. 2014-ben már 41 921 ember hatolt be törvénytelenül hazánk területére, az apokaliptikus 2015-ben pedig 411 864 idegen csörtetett át Magyarországon.
Kétségtelen, hogy ehhez képest a 2016-os 19 261 fő, a 2017-es 13 652 lélek és a tavalyi nem egészen 6500 ember jelentős apadásnak minősül. Csakhogy ennek nem az az oka, amit a Népszava sugallni igyekszik, hogy vége a migrációs krízisnek, a magyar védelmi politika tehát szemfényvesztés. Épp ellenkezőleg: a csökkenő tendencia annak köszönhető, hogy Magyarország elszántan és eredményesen védekezik, nemcsak saját magát, hanem Európa legalább egy részét is oltalmazva a hódító idegenek inváziójától. A statisztika azért kedvező, mert a balkáni útvonalon Nyugat-Európa felé törő illegális migránsok többsége a határvédelem tudatában elkerüli Magyarországot.
Megint többen
Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyomás továbbra is enyhülni fog. Jelenleg ennek ellenkezője tapasztalható, megint egyre többen próbálkoznak. Idén – a múlt hét közepén – már 5800 fölött volt az illegális behatolási kísérletek száma; tavaly ilyenkor háromezer körül járt a számláló. Vagyis 2019-ben időarányosan közel kétszer annyi idegen kísérelt meg beosonni hazánkba, mint 2018-ban.
Ezt igazolja a Police.hu portálon júniusban közzétett, a Népszava Nem létező migránsinvázióra Potemkin-védelem a válasz a határszélen című, az invázió valós veszélyét tagadó szövegére reagáló közlemény. Ebben a rendőrség leszögezte: „a balkáni útvonalon a migrációs nyomás nem csökkent; a rendőrség munkatársai 2018-ban átlagban heti 100 fő illegális migránssal szemben intézkedtek, idén ez a szám csaknem duplájára nőtt.” Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex idei első negyedéves adatsora ugyancsak azt igazolja, hogy a nyugat-balkáni útvonalon 81 százalékkal több migráns indult útnak, mint 2018-ban.
Ez a szám sokkal nagyobb lenne, ha tárva-nyitva állnának az államhatárok. Mindez szintén azt bizonyítja, hogy az önvédelemre továbbra is elengedhetetlenül szükség van. Annak költségeit pedig sunyi demagógia a statisztikában rögzítettek számával elosztva, tettetett rémülettel csillagászativá fújni, ugyanis az adott összegű – esetünkben tavaly 146 milliárd forintba kerülő – határvédelem ár-érték aránya nemcsak az elfogott, visszafordított vagy a behatolási kísérletben megakadályozott idegenek vonatkozásában számítandó, hanem azon tömegekében is, amelyek meg sem próbálnak Magyarországra belopakodni, hanem a védrendszer ismeretében elkerülik hazánkat.
Ezek létszáma persze akkurátusan aligha adható meg, hiszen képtelenség lenne minden egyes migránssal mélyinterjút készíteni arról, hogy miért kerülte ki Magyarországot. De becsülni lehet.
Tízezrek jönnének
Tavaly például, amint arra Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese egy hónappal ezelőtt a közmédiában felhívta a figyelmet, csak Bosznia-Hercegovinában harmincezer illegális migráns bukkant fel. Úti céljuk nyilvánvalóan Nyugat-Európa volt, és ha tehetnék, ma is Magyarországon keresztül menetelnének oda, ahogy tették négy évvel ezelőtt. Mármost ha a Népszava által fitymálólag emlegetett, a tavalyi magyar rendőrségi statisztikában rögzített 6500 illegális migránshoz ezt a potenciális veszélyt jelentő harmincezret is hozzáadjuk, és az így kapott 36 500 fővel osztjuk el azt a bizonyos 146 milliárd forintos ráfordítást, a végeredmény fejenként négymillió forint. Tényszerűen kijelenthető tehát, hogy illegális migránsonként ennyibe került tavaly az invázió elleni védekezés az év mind a 365 napján, 0-tól 24 óráig. És ha már a Népszava statisztikázni akar, hát számoljunk tovább: ez a ráfordítás elhárított migránsonként nem egészen 11 ezer forint naponta.
Ez volna hát a drága határőrzés, amelyre a haza védelmét a fentiekből logikusan kikövetkeztethetően utáló propagandaszócső és a vele egy követ fújók nyilván jóval kevesebbet áldoznának, ha ugyan nem fordítanák valami egészen másra. Torz ideológiájukat ismerve, mondjuk a Kalergi– és Soros-tervben szorgalmazott, Brüsszelben felkarolt és az ENSZ bevándoroltatási paktumában erőszakolt Európa-ellenes multikultiprogram megvalósítására.