Falusi útalap jön létre
Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben.Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben – mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
A miniszter kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.
Kérdésre beszélt arról, hogy a Magyar falu program célja az ötezer fő alatti települések népességmegtartó erejének erősödése, ezért a többi között javítanák a lakhatási feltételeket, „falusi csokot” terveznek. A programról legkésőbb november elején dönthet a kormány – tette hozzá.
Gulyás Gergely közölte azt is, hogy áttekintette a kormány a gazdasági növekedési adatokat: már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni.
Jelezte: a kormány ülésén foglalkoztak a demográfiai helyzettel is. Kiemelte: GDP-arányosan Magyarország fordít a legtöbbet a családtámogatásokra egész Európában, ez mintegy 5 százaléka a GDP-nek. Mint kiemelte, ez azt eredményezte, hogy a születési együttható 1,23-ról 1,5-re nőtt, azaz 200 magyarnak 150 gyermeke születik. Ez még messze van természetes reprodukciótól, ami a kormány célja, ezért további intézkedések várhatóak a következő hónapokban, amelyek már januártól, illetve az egész kormányzati ciklusban segítik a gyermekvállalást – jelezte a miniszter.
A kormány nemzeti konzultációt is kezdeményez, mert szeretné, ha az állampolgárok s véleményt nyilvánítanának az irányokról. Szerinte a nemzeti konzultációnak októberben meg kell kezdődnie.
Bejelentette továbbá, hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.
Mint ismertette: a fenntartói modellváltás előkészítéséért az innovációs tárca felel, ezért erre az időszakra a fenntartói jogok is ide kerülnek. Jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani. Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön. Az is cél, hogy az ott folyó, most is magas színvonalú oktatás még magasabb színvonalú legyen hosszú távon egész Európában piacképes diplomát adjon ki az intézmény.
Gulyás Gergely kiemelte: Corvinus ösztöndíj-program jön létre, ami az állami finanszírozással azonos feltételek mellett támogatja majd a tehetséges, illetve rászoruló hallgatókat.
Kérdésre azt mondta, két jelentős részvénypakettet adnak az egyetemnek, de ezek értékéről nem beszélt, annyit mondott: a hozam az egyetem fenntartására elegendő lesz. A Corvinus-ösztöndíjról közölte, azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.
Arra a felvetésre, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) az MVM-től kapott közel félmilliárd forintos támogatás egy részét egy brüsszeli, kormány melletti tüntetésre használta, Gulyás Gergely közölte, az MVM sok civil szervezetet támogat, ezeknek a szervezeteknek jogszerűen kell felhasználni a pénzt. Én nem fordítanám politikai célokra az ilyen támogatást – tette hozzá.